Új társadalmi osztály keletkezése a XVIII-XIX. században Szociális ideológiák és a munkásmozgalom

A munkásság születése Ipari forradalom Új iparágak Urbanizáció Demográfiai robbanás Életmód tömeges megváltozása = társadalmi átalakulás, a munkásság, mint társadalmi osztály születése

Élet- és munkakörülmények Szabadversenyes kapitalizmusban a gyártulajdonosok a hasznot maximalizálni akarták: Termelési költségeket és a bérköltségeket leszorítják (+ gyermekmunka, nők dolgoztatása alacsonyabb bérért) Munkakörülmények gyalázatosak (ezen is spórolnak) (10-12 órás munkanap, nincs pihenőnap, szabadság, biztosítás stb) Akadályozzák a munkások önszerveződését

Társadalmi problémák

A munkásmozgalom kezdetei Luddista (gépromboló mozgalmak) 1810-20-as évektől önsegélyező, betegpénztári mozgalmak 1830-as évek petíciós mozgalmai (chartisták): választójogot (parlamenti képviseletet) akarnak, és garanciákat követelnek a munkáltatókkal szemben (gyári törvények Angliában) = a munkásság integrálódni akar a társadalomba békés módon 1860-70-es évek:trade-unionizmus: nagyszabású szakszervezeti mozgalmak, hatalmas sztrájkok, tüntetések. Kiharcolják a választójogot, pártot alapítanak, bekerülnek a parlamentbe,sőt kormányra is kerülnek (Angliában)

1. az ipari forradalom „vívmányai” 2. Ludd tábornok 3. Chartista felvonulás 4. ülősztrájk

Az angol munkások jogbiztosító alkotmányának (charter) 6 pontja (1836) „Általános választójogot minden férfinak; Válasszák évenként újra a parlamentet; Adjanak fizetést a parlament tagjainak, hogy vagyontalanok is elfogadhassák a képviselői megbízatást; Vezessék be a titkos szavazást; Alakítsanak egyenlő választókerületeket, hogy így biztosíthassák az egyenlő képviseletet; Legyen mindenki választható!

Kelet-Európai munkásság körülményei A fejletlenebb gazdaság miatt maradtak a rossz körülmények, nem kapnak lehetőséget a legális fellépésre a munkásszervezetek nem kapnak választójogot radikális megoldásokban gondolkoznak, a rendszert erőszakos úton kell megdönteni (marxista eszmék gyors terjedése) Alternatívák: beletörődés, kivándorlás

Utópista elméletek Társadalmi igazságtalanságok felszámolása a céljuk, a társadalom többségének boldogságot ígértek =utópiák Morus Tamás: Utópia – elképzelt, tökéletes társadalom bemutatása Babeuf: francia forradalmár, a föld egyenlő újrafelosztását és a vagyonok egyenlő elosztását követelte Fourier: új társadalom kell, amelynek alapjai a falanszterek (zárt kisközösségek, melyek a termelésre és tanulásra jöttek létre). Próbálkozásai elvetélt kísérletek. Saint-Simon: a társadalmat tudósok, művészek és vállalkozók vezetésére kellene bízni, nincs kizsákmányolás, mindenki hasznos munkát végez, a parazitáknak (nemesek, járadékosok) viszont nincs helye Bakunyin: anarchista forradalmár, szerinte szét kell verni az államot, meg kell szüntetni minden hatalmat, hogy a szabadság birodalmába eljuthassunk Owen: angol gyáros, aki telepeket hozott létre, amelyben az ésszerű oktatást egyesítette a termelőmunkával. Sorra csődbe mentek a telepek, vagyona elúszott. Marx: a történelem nem más, mint az osztályharcok története (elnyomók-elnyomottak állandó küzdelme), a proletároknak fegyverrel meg kell dönteni a rendszert (forradalom), át kell venni a hatalmat (proletárdiktatúra). Végső cél a kommunizmus megvalósítása.

Fourier falansztere

Nemzetközi munkásmozgalmak Cél: hatékonyabban képviselni a munkavállalók érdekeit 1864. I. Internacionálé (Nemzetközi Munkásszövetség) világpártként akart működni, a nemzeti munkásszövetségek csak tagok 1889. II. Internacionálé: nemzeti szociáldemokrata pártok szövetsége Belső konfliktusok a békésebb (nyugat-európai) és a radikálisabb (kelet-erópai) munkásszervezetek között a szocializmust miként kellene megvalósítani A nacionalizmus legyőzte az internacionalizmust az I. világháborúban, a munkások félretették sérelmeiket, vágyaikat országuk győzelme érdekében A háború után a szociáldemokrata( be kell illeszkedni a polgári társadalomba, és államba) és a kommunista munkásmozgalmak (nemzetközi méretű osztályharc kell, proletárdiktatúráért kell harcolni)élesen elkülönültek egymástól

Munkásmozgalmak összehasonlítása

Keresztényszocializmus XIII. Leó pápa Rerum Novarum c. enciklikájához (1891) köthető a megszületése Élesen bírálta a munkások nyomorúságos helyzetét, és a társadalmi igazságtalanságokat Elvetette a szocializmust, elutasította az osztályharcot (igazságtalan rendszert teremtenének azzal is) Inkább az egymásra utalt társadalmi osztályoknak kellene együttműködniük Az állam feladata az elesettek védelme, be kell avatkozniuk a munkások védelmében (munkaidő, munkakörülmények stb. szabályozásával) Kötelességévé tette a papságnak, hogy a társadalmi kérdés rendezésében részt vegyen. „Menjetek ki a sekrestyéből a nép közé” a munkások számára bérminimumot követelt, a nőket és gyermeket szerette volna védeni a kizsákmányolástól Végső cél: a társadalmi béke és a közjó megteremtése