Az újonnan iparosodott országok Ázsia földrajza Az újonnan iparosodott országok „a kistigrisek” (Dél-Korea, Tajvan, Hongkong, Szingapúr) [címerükben tigris vagy sárkány szerepel]

Koreai-félsziget Természeti képe: Északon Jalu és Tumen folyók választják el az ázsiai kontinenstől É-D irányban 850 km hosszan terül el, Sárga-tenger és a Japán-tenger határolja Ősidei kőzetek építik fel, több hegységképződés maradványai – területének 70% hegyvidék Folyók felszínformáló tevékenysége jelentős volt Éghajlat: monszun Természetes növénytakaró: változatos, északon tűlevelű és lombos erdők, délen melegkedvelő lombos erdők

Koreai-félsziget Története: A történelem során hol Kína, hol Japán gyarmata volt II. vh után a hidegháború egyik csataterévé vált a Koreai-félsziget: 2 eltérő társadalmi gazdasági berendezkedésű állam jött létre a koreai háború után (1950-53) Békekötés a mai napig sincs, csak fegyverszüneti egyezmény. Észak-Korea: sztálinista-típusú állam (KNDK)nagyobb területű, gazdag ásványkincsekben és a vízenergiát is jobban tudja hasznosítani Dél-Korea: „nyugati típusú” demokrácia: kevesebb az energiaforrása, népességszáma 2x több, éghajlati, domborzati adottságai kedvezőbbek a mg. számára

Koreai Köztársaság (Dél-Korea) Gazdasági csoda rövid idő alatt: „kis tigris” Gazdasági sikereit saját, tervszerűen irányított piacgazdasági stratégiájának és a japán tőkeberuházásnak köszönheti Amerikai segélyek (50-es, 60-as évek) Alacsonyan tartott belső fogyasztás, fegyelmezett szerény munkaerő:megtakarítások Oktatásba, kutatásba fektetett pénzek Exportorientált gazdaságpolitika, magas védővámok Adókedvezmények a beruházóknak Ásványkincsekben szegény, ezért energiagazdasága importra szorul Szénhidrogének: Közel-Kelet, Indonézia Feketekőszén: Ausztrália, Kanada, Dél-Afrika Megnőtt az atomerőművek szerepe is (1/3) Feldolgozóiparában legfontosabb helyen: elektronika és elektrotechnika (minőségben utolérték Japánt ld. Samsung, LG): háztartási gépek, chip-gyártás, szórakoztatóelektronika, tv-gyártás Sikerágazatok: hajógyártás ( 2. hely a világon), autógyártás Nehézipar: magasszínvonalú kohászat a kikötőkben (import alapanyagok) Könnyűipar: textil- és ruházati ipar: nem bírja a versenyt Kínával, kisebb jelentőségű

Dél-Korea Mezőgazdaság: Ipari és kulturális központ: Szöul Kevés művelhető terület, kisparaszti gazdálkodási forma nagyobbrészt rizst termelnek, másodvetésként zöldségféléket vetnek, gyümölcstermesztés, burgonya Ipari növények: gyapot, szója Ipari és kulturális központ: Szöul

Tajvan Kelet-kínai-tengerben fekvő sziget, mely a kontinenshez közel helyezkedik el Nagy részét magas erdős hegyvidék jellemzi A sziget nyugati partján síkság, itt tömörül a lakosság nagy része Sajátos jogi helyzetben van: Kína része, de az USA segítségével önálló társadalmi- és gazdaságpolitikát folytatott a hidegháború alatt és ma is (1949-ben a kommunisták elől ide menekült Szun Jat-szen kormánya, és Truman-doktrínának köszönhetően kialakulhatott a „Két-Kína”. Tajvan különállását sokan nem ismerik el, nem tagja az ENSZ-nek sem Kína tiltakozása miatt)

Tajvan gazdasága NÉPESSÉG Magas természetes szaporulat Zsúfolt nagyvárosok, főváros: Tajpej MEZŐGAZDASÁG: Kevés termőföld ( intenzív mezőgazdálkodás), jelentős szerepe van a halászatnak Legfőbb termény: rizs (évi 2-3 aratás) Sok import élelmiszer Ültetvényes kultúrák: tea, banán, ananász, cukornád IPAR: Szűkös természeti erőforrások, gazdasági sikerének titka: Szorgalmas, fegyelmezett munkaerő Oktatás fejlesztésére költött pénz „Irányított piacgazdaság” Lakossági fogyasztás visszafogása ( ebből beruházások finanszírozása) KERESKEDELEM: Japán mögött a 2. Ázsiában tőkekivitelben Kutatásra fordított pénzek megtérültek: hajógyártásban világ 4., számítástechnikai termékek világ 3., műszáltermelésben 2. a világon

Hongkong (Hsziangkang) Kína az ópiumháború(1841) következtében volt kénytelen „bérbeadni” a briteknek Funkciója sokáig a közvetítői kereskedelem volt (tea, porcelán, selyem – ópium) 1949-ben sok kínai menekült: toronyházas környezet ekkor kezd kialakulni, próbálták a tengerpartot töltéssel növelni Kínához 1997-ben került vissza, de garantálnia kellett, hogy társadalmi-gazdasági berendezkedését 50 évig nem változtatja meg

Hongkong gazdasága Hagyományos ipara: textilgyártás Műanyagáruk, játékok, órák, szórakoztatóelektronika Elektromos és elektronikus termékek gyártása Tranzitkereskedelmének fő irányai: USA, Japán, Tajvan Pénzügyi központ: 3. legfontosabb Ázsiában (Tokió, Szingapúr előzi meg)

Szingapúr Maláj-félsziget csücskén helyezkedik el Brit Kelet-indiai Társaság alapította a 19. sz elején Fontos hajózási útvonalon fekszik!: védett mélyvízű kikötője miatt stratégiai fontosságot kapott, Japán a 2. vh-ban elfoglalta, majd 1945-ben brit koronagyarmat lett, később csatlakozott a Malajziához, ahonnan 1965-ben kilépett - azóta független állam Városállam!, mely több szigeten helyezkedik el Vegyes etnikai összetételű állam (77% kínai!, többiek: maláj, indiai) Fejlett szociális ellátórendszer a gazdasasági fejlettségnek köszönhetően ( A világ leggazdagabb államai közé tartozik) Gazdasági fejlődés üteme szédületes ( liberális gazdaságpolitika, adókedvezmények, szakképzett munkaerő, magas szintű infrastruktúra miatt) 1990 óta tőkekivitele is jelentős (Kínába, Indonéziába, Vietnámba) Jelentős pénzügyi központ Ázsiában Feldolgozóipara fejlett, szolgáltató szektor (főleg pénzügyi) jelentős Elektronika vezető ágazat iparában, csúcstechnológia fejlesztésére iszonyatos összegeket költöttek Kikötője jelenleg a világon a legnagyobb áruforgalmat bonyolítja le! Kikötőkben kőolajfinomítás, és arra vegyipar települt (világ 3. finomításban) Fontos még: ónkohászat, kaucsukgyártás, jármű-, hajógyártás, textil- és élelmiszeripar

A gazdasági csoda folyamata a kistigrisek országaiban Többé-kevésbé a Japán példát követték: 1950-es évek: önellátásra törekedtek, importhelyettesítő ipart fejlesztettek 1960-as évek: exportsikerek: először textilipar, később a magas élőmunkaigényes, olcsó tömegárukat gyártották 1970-es évek: nehézipar kibontakozása (kohászat, vegyipar, gépgyártás) technológia Japánból érkezett. Kőolajárrobbanás hatását atomerőművek építésével enyhítették. Eredmény: hajóépítésben a 2. a világon Japán mögött, műszál, híradástechnikai cikkek gyártásában is óriások 1980-as évek: Japánban lefutott termékek gyártása mellett önálló kutató-fejlesztő tevékenység kezdődik, betörtek a csúcstecnológiai piacra 1990-es évek tőkekivitel kezdődik a térségben (Kínába, Vietnámba)

Újonnan iparosodó országok A második és harmadik hullám

Újonnan iparosodó országok = a második és a harmadik hullám DK-Ázsia 4 állama: -Malajzia -Thaiföld -Fülöp-szigetek -Indonézia Kis késéssel követik a „kis tigrisek” fejlődési útját

THAIFÖLD (SZIÁM) Indokínai-fsz középső részén, Thai-öböl partján, Maláj-fsz-re is átnyúlik Államforma: királyság, a térség legstabilabb állama, (63 millió fő) Gazdasági növekedésének üteme magas Mezőgazdaság: természetes növényzet irtásával sok termőföld Fő termény:rizs (Föld 6.legnagyobb), ananász (konzervként Föld 1.), banán, kókusz, juta (textilnövény), jelentős halászat (garnélarák), faexport Bányászat: legjelentősebb bevétel: RUBIN, ZAFÍR!!!, energiahordozókból import Ipar húzóágazatai exportra termelnek: elektronikai cikkek, integrált áramkörök, számtech. egységek gyártása Jó turisztikai adottságok, Bangkok DK-Ázsia legnagyobb idegenforgalmi központja (gyermekprostitúció!)

MALAJZIA 2 országrészből áll (Maláj-fsz d-i része, Borneó szigetének é-i része) Alkotmányos monarchia, szövetségi állam (24 millió fő) Főváros: Kuala Lumpur Mezőgazdaság: rizs (földek ¼-én), kaucsuk>nyersgumi exportja (Föld 3.) Ipar: ónérc bányászat visszaesett, kőolaj-kitermelés jelentős, gumi feldolgozás (abroncs, gumikesztyű, cipő), Külföldi befektetők: elektronika, elektrotechnika fejlődése dinamikus 2 fontos szolgáltatási ágazat: pénzügyi és tőzsdei szektor, idegenforgalom gyors fejlődésbe kezdett

INDONÉZIA Maláj-szigetvilághoz tartozó szigeteken helyezkedik el, Ázsia 3. legnagyobb állama Népessége: Föld 4. legnépesebb országa (217 millió fő) Nagy népsűrűség: Jáván, Balin, Mandurán (=lakosság 60%) Mezőgazdasága: exportra termel: kókusz, kávé (Föld 3.), dohány, kaucsuk, fűszerek, olajpálma, tea, cukornád, rizs (Föld 3.termesztője), halászat jelentős szerepű, sok erdőség (terület 60%-a erdő) Ipar (GDP 40%-a), exportösztönző gazdaságpolitika, bányászat (kőolaj, földgáz), feldolgozóipar gyors fejlődése Textilipar Fa-és papíripar Gépgyártás Elektronika, elektrotechnika Fontos közlekedési csomópont a fővárosa Jakarta (repülőtér)

FÜLÖP-SZIGETEK Rendkívül gyors népességnövekedés (81 millió fő) Mezőgazdaság: keresők 50%-át foglalkoztatja, (GDP 20%- a), legfontosabb növénye a rizs, fontos szerepű halászat, exportcikkek: kókusz (kopra, kókuszolaj), ananász-export, Ipar: bányászat: rézérc, nemesfém, Energiahordozókban szegény (import) Textilipar, konfekciógyártás Elektronika: félvezetők, távközlési berendezések Főváros: Manila

BRUNEI Államforma: abszolút királyság Borneó-szigetének é-i részén fekszik Világ egyik leggazdagabb állama, köszönhetően a kőolajnak Feldolgozóipar egyetlen ágazata: kőolajfinomítás (textil- és élelmiszeripar most kezd fejlődni) Infrastruktúra fejlesztésre sokat költenek

Közös jellemzőik: Egy-két évtizedes lemaradásban vannak Tajvan és Dél-Korea mögött Területük és népességük jóval nagyobbak, természeti erőforrásokban jóval gazdagabbak Népességük gyorsan gyarapszik, eloszlása egyenlőtlen (kínai kisebbség szerepe jelentős a modernizációban) Településhálózat:egyenlőtlen fejlődés, fővárosok=óriásvárosok(hatalmas agglomerációk) Mezőgazdaságuk:a lakosság jelentős részét foglalkoztatja fakitermelés, rizstermelés, ültetvényes gazdálkodás: nyersgumi, pálmaolaj, kókuszdió, ananász Iparuk: bányászat:kőolaj- és földgázkivitel (Malajzia, Indonézia), ércek: ónérc (Indonézia, Malajzia, Thaiföld) Jelentős idegenforgalom: Thaiföld ASEAN= Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége