Hulladéklerakók lezárása és rekultuivációja

A lezárásra vonatkozó előírások hulladéklerakó felső záró-rétegét egy ütemben, végleges felső lezárással kell megvalósítani 30-50 cm vastagságú kiegyenlítő réteg, anyaga: a terület egy részéről felszedett hulladék, és az alatta 0,5 m mélységben felszedett talaj, melyet tömörítenek, formáznak, valamint a további kiegyenlítéshez igazoltan szennyeződésmentes föld, talaj; felület lejtése megközelítőleg 1 % lesz

A lezárásra vonatkozó előírások gázelvezető réteg nem szükséges szigetelő réteg, anyaga:30 cm vastagságú agyag. szivárgó réteg, anyaga: 30 cm vastagságú mosott kavics. fedőréteg, anyaga: alsó része 20 cm vastagságú, erősen kötött anyag vagy osztályozott építési ,bontási törmelék, felső része 30 cm vastagságú humusz vagy komposzt

A lezárásra vonatkozó előírások szigetelő réteg vízzáróságának megfelelőségét a kivitelezési munkák során mérni és dokumentálni kell. A felső-záró rétegrend kialakításához nem a lerakóból származó hulladék a környezetvédelmi hatóság külön engedélye alapján használható fel. A lezárási munkafolyamatokról ún. építési naplót kell vezetni üzemi út por-és szennyezés mentesítéséről folyamatosan gondoskodni kell. A lerakó területén és környezetében hulladékégetés tilos.

Az utógondozásra vonatkozó előírások lerakó lezárását követően 25 évig kell végezni lezárt felületek erózió elleni védelmét füvesítéssel, vagy egyéb növénytelepítéssel kell biztosítani. A talajvíz állapotának nyomon követése céljából minimum 3 db monitoring kútból álló megfigyelő rendszert kell kialakítani. A talajvíz áramlás irányában minimum (2 db), illetve a háttérben (1 db) kialakítandó monitoring kutak

Az utógondozásra vonatkozó előírások monitoring kutakban negyedévente mérni kell a vízszintet, és laboratóriumban meg kell határozni a talajvíz általános vízkémiai paramétereit pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOI, Nitrit, Nitrát, Klorid, Ammónium, Foszfát, Szulfát mintavételt és a vizsgálatokat akkreditált szervezettel kell elvégeztetni Amennyiben a vizsgálatok során az előző mérési eredményhez képest jelentős eltérés figyelhető meg, azonnal jelenteni kell a felügyelőségnek

A lezárásra és az utógondozásra egyaránt vonatkozó előírások A lezárási és utógondozási időszak alatt évente április 30-ig az üzemeltetőnek jelentéskészítési és adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn. A tájbaillesztési időszakban a jelentést és adatszolgáltatást ki kell egészíteni az elvégzett tájbaillesztési tevékenység részletes ismertetésével, illetve a tájba illesztett felületek méretarányos helyszínrajzon való bemutatásával. A lezárás és utógondozás során és azt követően is meg kell akadályozni az illegális hulladéklerakást

Önkormányzati rendelet a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról és a település köztisztaságáról települési szilárd hulladékkal kapcsolatos komplex helyi közszolgáltatás célja a köztisztaság, a közegészségügyi rendelkezések betartásának biztosítása, valamint az épített és természeti környezet védelme rendelet tisztáz bizonyos fogalmakat: települési szilárd hulladék, közszolgáltatás, begyűjtés, közszolgáltatási díj;

Önkormányzati rendelet szeméttelepen csak az adott község közigazgatási területéről származó települési szilárd hulladék és egyéb szilárd hulladék helyezhető el; település lakosai napi egy alkalommal és 1 m3-ig ingyenesen, kezelési díj felszámítása nélkül jogosultak elhelyezni települési szilárd hulladékot a szeméttelepen. 1 m3-t meghaladó mennyiségű szemét elhelyezése esetén a kezelési díj 490 Ft + áfa m3-ként

Önkormányzati rendelet rendeltetésszerű működéséhez szükséges feltételek biztosítása valamint az üzemeltetéssel kapcsolatos egyéb feladatok ellátása a kezelő feladatát képezi szeméttelepet úgy kell fenntartani és kezelni, hogy az közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból ártalmat ne jelentsen az emberre, illetve az emberi környezetre; szeméttelepen tilos elhelyezni veszélyes hulladékot, illetve mérgező-, robbanó-, sugárzó- vagy fertőzést keltő anyagokat;

Önkormányzati rendelet szeméttelep kezelője a beszállított települési szilárd és egyéb települési szilárd hulladékról, szemétről köteles nyilvántartást vezetni nyilvántartás az alábbiakat tartalmazza: beszállítás idejét (év, hónap, nap, óra, perc) mennyiségét fajtáját (települési szilárd- vagy egyéb szilárd hulladék, vagy szemét) eredetét (település, utca, házszám vagy külterületi helyrajzi szám /dűlő neve) a beszállító magánszemély neve, címe, vagy gazdasági társaság (vállalkozás) neve, székhelye, vagy egyéni fuvarozó neve, címe, rendszám;

Önkormányzati rendelet a szolgáltató kiválasztása nyilvánosan meghirdetett pályáztatással történik települési szilárd hulladékkal kapcsolatos komplex helyi közszolgáltatás elvégzésére az az intézmény vagy szakvállalkozás jogosult, aki a jogszabályokban foglalt szakmai és egyéb követelményeknek megfelel;

szerződésben rögzíteni kell a települési szilárd hulladék gyűjtésének gyakoriságát területenként, a települési szilárd hulladékok gyűjtésének módját, valamint a hasznosítható hulladékok körét és gyűjtésének, illetve hasznosításának módját, a közszolgáltatás igazolási és ellenőrzési módját, a kijelölt ártalmatlanító-hely megnevezését,

szerződésben rögzíteni kell a közszolgáltatás finanszírozásának módját és feltételeit, a közszolgáltatás díjára vonatkozó rendelkezéseket, a szolgáltatónak a lakosság és a tulajdonosok irányában fennálló tájékoztatási kötelezettségét és teljesítésének módját, a szerződés módosításának lehetséges okait és eljárási rendjét

Önkormányzati rendelet Igénybe veendő (vehető) gyűjtőedények típusai: 80 literes gyűjtőedény 120 literes gyűjtőedény; A hulladékszállítás gyakorisága: a kisvárosias lakóterületek kivételével - hetente 1 alkalommal. Kisvárosias lakóterületen hetente két alkalommal történik

Önkormányzati rendelet szemétszállítási szolgáltatásért az igénybeevők közszolgáltatási díjat kötelesek fizetni közszolgáltatás ellátásáért a szolgáltatót megillető díjat a képviselő-testület állapítja meg, a szolgáltatást végző szervvel való egyeztetést követően képviselő-testület a szolgáltatási díjat évente felülvizsgálja; Az ingatlan tulajdonosának a szolgáltatási díjat évente két egyenlő részletben kell megfizetnie a szolgáltató részére. Az első részletet minden év március 15-éig, a második részletet szeptember 15-éig kell megfizetni.

Önkormányzati rendelet díjhátralék rendezésére a szolgáltató egyszeri részletfizetési kedvezményt adhat Legalább 3 hónapig üresen álló lakás tulajdonosának kérelmére a szolgáltató a szemétszállítási díj időarányos részét elengedheti

22/2001. (X. 10.) KÖM RENDELET A HULLADÉKLERAKÁS, VALAMINT A HULLADÉKLERAKÓK LEZÁRÁSÁNAK ÉS UTÓGONDOZÁSÁNAK SZABÁLYAIRÓL ÉS EGYES FELTÉTELEIRŐL engedélynek tartalmaznia kell különösen: a hulladéklerakó kategóriáját hulladéklerakóban lerakható hulladékok jegyzékét: a hulladékok típusainak meghatározását, a hulladéklerakón elhelyezhető hulladék össz-mennyiségét, valamint szükség szerint az egyes hulladéktípusok maximálisan elhelyezhető mennyiségét

22/2001. (X. 10.) KÖM RENDELET a hulladéklerakó kiépítésre engedélyezett teljes befogadóképességét a hulladéklerakó műszaki védelmi rendszerének kiépítését, a hulladéklerakó üzemeltetéséhez szükséges kiszolgáló építmények, berendezések kiépítését, illetve beszerzését a hulladék átvételre és a lerakás technológiai eljárásaira vonatkozó követelményeket a hulladéklerakó megfigyelési és ellenőrzési eljárásaira vonatkozó követelményeket

22/2001. (X. 10.) KÖM RENDELET a lezárás és utógondozás előzetes követelményeit az engedélyesnek a felügyelőség számára történő évenkénti adatszolgáltatási kötelezettségeit a települési szilárdhulladék-lerakóban technológiai céllal (lerakóhelyi útépítés, takarás, területkiegyenlítés stb.) felhasználható inert hulladék mennyiségét Az üzemeltetési terv: hulladéklerakó üzemeltetését a felügyelőség által jóváhagyott üzemeltetési terv szerint kell végezni

22/2001. (X. 10.) KÖM RENDELET ezen belül kárelhárítási terv: tartalmaznia kell az esetleges üzemzavarokból, továbbá a rendkívüli külső hatásokból eredő környezetszennyezés megelőzéséhez, illetve a bekövetkező károk elhárításához szükséges intézkedéseket, a felhasználható anyagokat és felszereléseket, valamint a védekezés rendjét

22/2001. (X. 10.) KÖM RENDELET üzemeltetőnek a hulladéklerakó működtetéséhez külön jogszabályban meghatározott szakképzettséggel rendelkező környezetvédelmi megbízottat kell alkalmaznia, a hulladéklerakó dolgozói számára a szakmai továbbképzést, oktatást biztosítania kell hulladéknak a hulladéklerakón való átvételét megelőzően a beszállításkor - illetve ugyanazon típusú hulladék sorozatos beszállítása esetén az első alkalommal - a hulladék birtokosának igazolnia kell annak eredetét;

22/2001. (X. 10.) KÖM RENDELET nyilvántartás vezetése: a hulladék eredetéről, a termelő, birtokos megjelöléséről, a beszállítás időpontjáról, veszélyes hulladék lerakásakor a lerakás pontos helyéről; reprezentatív mintavételből származó vizsgálati eredményeket és a mintákat legalább 1 hónapig meg kell őrizni;

22/2001. (X. 10.) KÖM RENDELET meglévő hulladéklerakók esetében Hgt. 56. § (5) bekezdésében foglaltak alapján 2003. január 1-jéig környezetvédelmi felülvizsgálatot kell végezni; a lerakó kiválasztásánál figyelembe kell venni: a hulladéklerakó határának lakó- és üdülőövezetektől, vízi utaktól, csatornáktól, felszíni vizektől, mezőgazdasági és lakott területektől való távolsága, ivóvízbázisok védőidomainak, védőterületeinek helyzete, előfordulása, a terület külön jogszabályok szerinti szennyeződés érzékenysége, a terület földtani és hidrogeológiai adottságai, árvíz, felszínsüllyedés, felszínmozgás (csúszás) veszély a területen,

22/2001. (X. 10.) KÖM RENDELET Hulladéklerakó nem telepíthető: a területfejlesztési és területrendezési, valamint településrendezési tervek alapján alkalmatlannak ítélt területeken, erősen erózióveszélyes területeken, felszíni mozgásveszélyes területeken, minden olyan karsztos, erősen tört szerkezetű, tagolt közetösszletű területen, ahol a felszínen vagy a felszín alatt 10 méteren belül mészkő, dolomit van; természeti oltalom alatt álló területen, és energiaszállító vezeték védősávjában

22/2001. (X. 10.) KÖM RENDELET működő vagy felhagyott mélyművelésű bánya felszakadási területén belül, ha a mozgások még nem konszolidálódtak olyan földrengésveszélyes területen, ahol a várható földrengés maximális erőssége VI. fokozatú a Medvegyev-Sponhauer-Karnik skálán, árvíz-, belvízveszélyes, illetve ármentesítéssel nem rendelkező területen magas talajvízállású területen (a hulladéklerakó szigetelőrendszerének fenékszintje alatt a mindenkori maximális talajvízszint min. 1.0 m-re legyen);

Szuhogyi Ipari Hulladéklerakó Telep HUNGAROPEC ZRT. Szuhogyi Ipari Hulladéklerakó Telep

HUNGAROPEC Rt. Szuhogyi Ipari Hulladéklerakó Telep bemutatása Hulladék lerakás 2. HUNGAROPEC Rt. Szuhogyi Ipari Hulladéklerakó Telep bemutatása a cég a francia SECHE Environnement Csoporthoz tartozó TREDI cég magyar leányvállalata a telephely 16 hektáros összkapacitása 250-300 ezer m3 2002-ben keltezett engedély alapján fogadhat veszélyes hulladékot

Hulladék lerakás 2. évente 8000 m3 hulladék fogadására van engedélyük a tervezett üzemelési idő 30 év az üzemelés ideje alatt 9 medence fog létesülni medencék kiépítése délről indul oka: a talajvíz nyugalmi szintje itt van a legmélyebben és egybefüggő, homogén agyagréteg található itt

Hulladék lerakás 2. medencék kialakítása 1. 3 m vastag altalaj, melynek szivárgási tényezője k<10-8 m/s 3x20 cm természetes agyagú szigetelőréteg HDPE műanyag szigetelő lemez geotextilia passzív szivárgó réteg (dréncsövekkel)

Hulladék lerakás 2. medencék kialakítása 2. geotextilia aktív szivárgó réteg (dréncsövek bevezetve a párologtató medencébe) homok hulladék

Hulladék lerakás 2. a medencébe bejárást homokba fektetett beton lapok biztosítják medence üzemelő része acél szerkezetű gördülő tetővel fedett tetőszerkezet a medence ¼-ét takarja (25-30 m hosszan) a medence üzemelő része küszöbökkel elválasztva elkülönül a nem üzemelő részektől

Hulladék lerakás 2. kiszolgáló létesítmények: porta labor iroda közúti mérleg karbantartó műhely gépkocsimosó

Hulladék lerakás 2. kerítésen kívüli létesítmények: 30 m-es védő erdősáv övárok 8 db kijelölt figyelőkút legmélyebb részen a csapadék- és csurgalékvíz-gyűjtő medencék helyezkednek el a beérkező hulladék fogadása, ellenőrzése és lerakása az Üzemelési Terv alapján történik

Hulladék lerakás 2. EWC csoportosítás szerint 69 hulladékcsoportra van lerakási engedélye a vállalatnak a porszerű anyagok csak big-bag-ban vagy hordóban fogadhatók telep csak előre bejelentett szállítmányt fogad a beérkező autó először egy radioaktivitást mérő kapun hajt keresztül, majd a hídmérlegen utána az okmányok ellenőrzése, illetve a hulladék szemrevételezése, megmintázása lerakás rétegelve, üzemeltetési utasítás szerint történik

Hulladék lerakás 2. a telepi laboratóriumban a felügyelőség engedélye alapján az alábbi vizsgálatokat végzik szárazanyag tartalom izzítási maradék nyílttéri lobbanáspont pH vezetőképesség mérés vízoldható anyagtartalom

Hulladék lerakás 2. a hulladékmintákat 1 évig kell tárolni a lerakható hulladékok minőségi feltételei vizes eluátum pH értéke salakok, pernyék és azbeszt: 6,5 – 12 egyéb hulladékoknál: 6,5 – 10,5 szárazanyagtartalom galvániszapoknál 40 %

Hulladék lerakás 2. A galvániszap a galvánozási műveleteknél (elektromos feszültség keltése két folyadékba mártott fém között), a korróziótól védő fémbevonat készítésénél az oldódás révén oldatba menő fémsók kémiai kicsapatásával, ülepítési vagy szűrési művelet eredményeképp keletkező veszélyes hulladék. Veszélyességét a benne található toxikus fémek: a cink, a kadmium, a króm stb. adják.

Hulladék lerakás 2. a lerakható hulladékok minőségi feltételei szárazanyagtartalom bontási technológiákból származó iszapoknál 50 % festékhulladékoknál 60 % higany és higanysó vmint azbesztpor tartalmú hulladékoknál 75 % zománc- és köszörűiszap hulladékoknál 90 % egyéb iszapoknál és hulladékoknál 40 % szennyezett föld, homok, kavics és kő esetén 85 %

Hulladék lerakás 2. a lerakható hulladékok minőségi feltételei zárttéri lobbanáspont: min. 55 0C fűtőérték: max. 8500 kJ/kg olajtartalom: max. 2 % beszállításkor a hulladék átadójának igazolnia kell, hogy a beszállított hulladék megfelel az engedélyben előírt minőségi feltételeknek

Hulladék válogatómű

Bevezetés szelektíven, a keletkezés helyén gyűjtött papír, fólia stb. is további válogatásra szorul az újrahasznosításhoz; erre tökéletes megoldást biztosít a válogatómű; válogatómű a települési szilárd hulladék előkezelésére szolgáló létesítmény, ahol - a termelésben történő felhasználás hatékonyságának növelése érdekében - az egyes hulladék-összetevők elkülönített gyűjtését követően a hasznosítható összetevők további válogatását végzik; bekerülő hulladékot az ipar igényeinek megfelelően különböző frakciókra válogatják, majd az azonos frakciókból bálákat készítenek;

Bevezetés így előkészített hulladék értékesítésre, ezáltal újrahasznosításra kerül; válogatóhelyiségben szállítószalag továbbítja a hulladékot, mely szalag mellett állva kézi erővel válogatják a beérkező anyagokat; berendezéshez érkezett hulladékot egy felhordó-szalag juttatja a válogatókabinba; itt egy válogatószalagra kerül, amely szalag vízszintesen szállítja a hulladékot a válogató személyek elé;

Bevezetés kiválogatják és ledobják a mellettük lévő aknába; kabin a talajszinttől oly mértékben ki van emelve, hogy elférjenek alatta nyitott görgős konténerek melyekbe a ledobó-aknákon keresztül jut a hulladék és ezekben a konténerekben kerül aztán továbbszállításra az újrahasznosítás helyére; a szalagon maradó hulladékot belevezethetjük egy a gép végénél elhelyezett nyitott konténerbe vagy csatlakoztathatjuk egy préskonténerhez;

Bevezetés - bálázás szalag sebessége a hulladék mennyiségéhez állítható feltorlódás esetén meg is állítható; ha fémmel szennyezett a hulladékunk, akkor mágnesszalag leválasztja a mágnesezhető fémanyagokat, és külön rekesz fogadja a válogatási maradékot is; válogatófülkéből a boxokba lehullott hulladékot homlokrakodó adagolja a bálázó szalagra, amelyről az adott hulladékfajta a bálázógépre kerül; bálázógép a hulladékot szállítható formára préseli és kötözi össze;

Bevezetés - bálázás tisztán gyűjtött hulladékok esetében (pl. bevásárló központokban és egyéb üzletekben szelektíven gyűjtött doboz, karton és egyéb papírféleségek, stb.) a hulladék a válogatás kikerülésével közvetlenül a bálázó szalagra is kerülhet;

5/2002. (X. 29.) KVVM RENDELET A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK KEZELÉSÉRE SZOLGÁLÓ EGYES LÉTESÍTMÉNYEK KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS ÜZEMELTETÉSÉNEK RÉSZLETES MŰSZAKI SZABÁLYAIRÓL a rendelet hatálya kiterjed a gyűjtősziget, hulladékudvar, átrakóállomás és a válogatómű üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységekre;

Rendelet előírásai nem kezelhető válogatóműben bomló szervesanyagtartalmú és vegyesen gyűjtött települési szilárd hulladék; válogatást követően hasznosításra nem kerülő hulladék ártalmatlanításáról gondoskodni kell; válogatómű működtetését végző vállalkozásnál minden esetben környezetvédelmi megbízott alkalmazása szükséges; telepítésnél a sűrűn lakott, erősen iparosodott területeket kell előnyben részesíteni, ahol nagy mennyiségű, alacsony szennyezettségű hulladék képződik;

Válogatást szolgáló berendezések elemei válogatókabin munkaállásokkal, porelszívó rendszer, keresztszalagok, automata bálázógép; gyűjtő- és felhordószalagok, dobrosta, válogatószalag, mágnesszeparátor,

válogatás történhet a) komplex gépi eljárással a fizikai és kémiai tulajdonságok megváltoztatásával: aprítás, őrlés, nedvesítés, ferromágnesezés stb.; b) csak fizikai jellemzők megváltoztatásával: ba) gépi munkával a szemrevételezéssel el nem különíthető hulladékok - főként a fémek -, illetve bb) kézi munkával, a többi összetevő esetében;

csarnok méretezésénél figyelembe kell venni a) gépsor hosszát, b) a gépsor mellett elegendő hely legyen a hulladék feladására, gyűjtésére és a gépek közlekedésére; csarnokot úgy kell kialakítani, hogy belmagassága (minden belógó, illetve merevítő szerkezettől mentes, kihasználható magassága) legalább 7 m legyen; megfelelő méretű és teherbírású szilárd burkolattal ellátott teret kell kialakítani, amelynek minimális területe megegyezik a csarnok alapterületével; kész bálák tárolására fedett bálatároló építése szükséges, amelynek alapterülete ezer tonna kapacitásonként legalább 50 m2 ;

Szelektív hulladékgyűjtés

Szelektív hulladékgyűjtés a különböző alapanyagú hulladékfajták (papír, műanyag, üveg, fém, szerves) külön gyűjtését jelenti; lehetővé tesszük az egyes hulladék összetevők anyagában történő újrahasznosítását fontos tényező, hogy a gyűjtött másodnyersanyag szennyeződésmentes legyen, és ne legyen keverve

A szelektív hulladékgyűjtés céljai: A szelektíven gyűjtött hulladék érték: megfelelő előkészítés után másodnyersanyagként felhasználható különböző termékek gyártásához. A másodnyersanyagok felhasználásával megkíméljük az elsődleges nyersanyagokat (pl. papírgyártásnál a fát), ami nagyon fontos, hiszen nagyon sok nyersanyagforrásunk már kimerülőben van, így nem szabad pazarlóan bánnunk velük. A másodnyersanyagok újrahasznosítása jelentős energiatakarékosságot is eredményez, mivel ezek a folyamatok kevesebb technológiai lépést igényelnek. Csökken a hulladék mennyisége, ezáltal megnő a hulladéklerakók élettartama. A kevesebb hulladék kevésbé terheli a környezetet, csökken a környezetterhelés.

szelektív gyűjtés fő frakciói szerves (konyhai, kerti és egyéb zöld) üveg papír, karton könnyű csomagolások fémek valamint akciók keretében, vagy külön logisztikai rendben: kiselejtezett villamos és elektronikai cikkek építési és bontási hulladék veszélyes anyagok bizonyos fajtái (akkumulátorok, növényvédő szerek)

szelektív gyűjtést mozgató erők lakosság környezetvédelmi tudatossága újrahasznosítható hulladékok átvételi ára szemétszállításnak a kigyűjtött frakciókkal csökkentett költsége jogszabályi kötelezettségek szelektíven gyűjtött kommunális hulladék legalább felét hasznosítani lehet (papír- és műanyaghulladék 80%-a szekunder nyersanyag, konyhai és kerti frakció majd 100%-ban komposztálható

Szelektív hulladékgyűjtés A hasznosítható hulladék összetevők begyűjtését többféle módszerrel lehet végezni. A település adottságai (kertes, családi házas, lakótelepi, belvárosi, üdülő jellegű) határozzák meg, melyiket célszerű kialakítani. Sok esetben több módszert is alkalmaznak egymás mellett a hatékonyabb gyűjtés elérése érdekében.

szelektív gyűjtés rendszerei hulladék elvitele lakástól, háztól, hatósági v. üzleti szervezésben; jó hatásfokú de költséges= Holsystem leadás a hulladék termelője által kijelölt helyen (udvarok és gyűjtőpontok)= Bringsystem ennek sikere nagyban függ a lakossági magatartástól és az ökológiai szemlélet népszerűsítésétől

szelektív gyűjtés rendszerei két nagy rendszeren belül megkülönböztetünk integrált, részben integrált és additív gyűjtést: integrált: egyidejűleg több konténerben gyűjtik a hulladékokat, majd valamennyit egyszerre szállítják el többrekeszes járműben; részben integrált: elszállítás frakcióként külön turnusokban történik; additív: elszállítást összekötik a háztartási szemét szokásos gyűjtésével, speciális tartályokkal kiegészítve;

költségcsökkentés lehetőségei költségek Németországban 1999-ben 100 m-enként: 10 lakó esetén 43 DEM/t 100 lakóra számítva 34 DEM/t ha pedig nem egy, hanem négy tartályt kell üríteni 10 lakóra 26 DEM/t 100 lakóra 20 DEM/t gyűjtés tovább ésszerűsíthető a konténerek helyének kijelölésével és megfelelő parkolási lehetőségekkel

Szelektív hulladékgyűjtés módszerei Házon (telken) belüli gyűjtés Közterületi hulladékgyűjtő szigetek Hulladékudvarok Mobil, akciószerű veszélyes hulladékgyűjtés

Szelektív hulladékgyűjtés házon (telken) belüli gyűjtés ilyen gyűjtőhelyeket családi házak, társasházak udvarán, lépcsőházakban, szeméttárolókban, közös helyiségekben, kapu alatt alakítják ki. Kezdetben általában két-három komponenst gyűjtenek külön. (szerves-komposztálható, papír, vegyes hulladékok) Később fokozatosan növelhetik a kihelyezett gyűjtőedények számát

Szelektív hulladékgyűjtés házon belüli gyűjtőhelyek kialakításának szempontjai a praktikus helykihasználás az olcsó és egyszerű műszaki megoldások alkalmazása könnyű hozzáférhetőség és ürítés könnyű tisztíthatóság ne zavarja a lakóház működését

házon (telken) belüli gyűjtés gyűjtőedényekből a hulladékokat a hagyományos gyűjtési rendszer gépeivel, de eltérő gyűjtési-szállítási logisztikai rend szerint gyűjtik be lakosságot különböző információs anyagokkal és gyűjtési naptárral készítik fel a rendszer helyes használatára

telken belüli gyűjtési rendszer Turán Tura, Zsámbok, Galgahévíz és Vácszentlászló települések összefogásával valósult meg a Regionális Hulladékkezelő és Ártalmatlanító Telep együttműködésben résztvevő településeken 1999 óta folyik házon (telken) belüli szelektív hulladékgyűjtés. Minden háznál önkormányzati támogatással 3 hulladékgyűjtőt (kukát) helyeztek el (száraz hulladék, nedves és intim hulladék, komposztálható hulladék).

telken belüli gyűjtési rendszer Turán „száraz hulladék” feliratú gyűjtőbe helyezik a még hasznosítható tiszta papírt, üveget, műanyagokat, fémeket, textileket, játékokat. A komposztálható hulladékok a „levél” emblémával ellátott hulladékgyűjtőbe kerülnek. Az összes többi hulladékot (nedves és intim hulladékok, kivéve a veszélyes hulladékokat) a „szemét” feliratú kukába kell elhelyezni.

telken belüli gyűjtési rendszer Turán begyűjtést kéthetes periódusban végzik. Az egyik héten a száraz és komposztálható hulladékot gyűjtik össze. Minden második héten pedig a szemetet (nedves és intim hulladékokat) szedik össze. A gyűjtés időbeosztásáról minden lakos kap egy falinaptárt, melyen pontosan jelölve vannak a szemétszállítás időpontjai A „száraz hulladék” a telepen működő válogatósorra kerül, ahol kézi módszerrel külön konténerbe teszik az egyes komponenseket. A szétválogatott másodnyersanyagokat hidraulikus préssel tömörítik, bálázzák, majd szerződéses partnereik elszállítják.

telken belüli gyűjtési rendszer Turán A veszélyes hulladékokat az évente egyszer megrendezett mobil veszélyes hulladékgyűjtés során adhatják le a lakosok. A lakosság szemléletformálását a bevezetéskor szervezett tájékoztató fórumokon kezdték el. Minden család kapott egy kis tájékoztató füzetet „Háztartási Hulladék Útmutató” címmel. Minden háztartásba rendszeresen eljuttatják a „Szelektív Hírek, Információk” című hírlevelet, melyben tájékoztatják a lakosságot a legutóbbi időszak gyűjtési adatairól és a legfrissebb tudnivalókról.

közterületi hulladékgyűjtő szigetek közterületeken telepített gyűjtőszigetek hálózata adja ennek a szelektív gyűjtési módszernek a lényegét. Feladata az időben folyamatos szelektív gyűjtési lehetőség biztosítása a lakosság szilárd hulladékai számára. A gyűjtőszigetek konténerei az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból kifogástalan módon, az elszállításig átmenetileg tárolják.

közterületi hulladékgyűjtő szigetek Kizárólag másodnyersanyagként hasznosítható összetevőket gyűjtenek (papír, műanyagpalack és -fólia, színes és fehér üveg, fém italosdobozok, konzervdobozok). Veszélyes hulladékokat, bomló szerves hulladékokat, az egészségre káros, továbbá nagydarabos hulladékokat nem gyűjtenek!

közterületi hulladékgyűjtő szigetek gyűjtőszigetek kialakításának szempontjai: Fontos, hogy az edények zárhatóak legyenek, mert folyamatosan őrzés nélkül üzemelnek. A hulladék összetevők beürítéséhez könnyen hozzáférhető beürítő nyílásokkal kell ellátni a konténereket. Lényeges, hogy ne zavarják a közterület alapvető funkcióit (pl. ne akadályozza a közlekedést, a gyűjtőedényzet működtetése minimális zajjal járjon).

közterületi hulladékgyűjtő szigetek gyűjtőszigetek kialakításának szempontjai: A minél egyszerűbb, gazdaságosabb, egységes, a környezetbe harmonikusan illeszkedő, esztétikus, de mégis figyelemfelkeltő kialakításra, műszaki megoldásokra kell törekedni. Meg kell felelniük a közegészségügyi előírásoknak. Elhelyezésénél figyelembe kell venni a viszonylag rövid idejű gyalogos megközelíthetőséget (maximum 2-300 méter), és a hulladékkeletkezés súlyponti helyeit. Lehetővé kell tenni a gépkocsik és a gyűjtőjárművek számára a jó megközelíthetőséget.

közterületi hulladékgyűjtő szigetek gyűjtőszigetek kialakításának szempontjai: Úgy kell kialakítani a gyűjtőszigetet, hogy igény szerinti bővíthető, áttelepíthető legyen. Kialakítása legyen időjárásálló és szándékos rongálás ellen védett. Az edények színe, felirata vagy piktogramja tájékoztasson arról, hogy milyen hulladék gyűjtésére szolgál.

közterületi hulladékgyűjtő szigetek eredményes működtetés megvalósítása érdekében a gyűjtőszigetek hálózatát is fokozatosan, ütemezetten építik ki. Először olyan helyeken, ahol várhatóan a legpozitívabb a lakossági fogadtatás, és a legnagyobb mennyiségek begyűjtése várható.

közterületi hulladékgyűjtő szigetek gyűjtőszigetek konténereinek ürítési gyakoriságát meghatározza az edények típusa, térfogata és a lakossági igénybevétel mértéke. Általában 1-2-3 hetente a konténerek típusának megfelelő célgépekkel szállítják el a másodnyersanyagokat. ürítés: hagyományos tömörítő-lapos hulladékgyűjtő célgéppel, speciális helyszíni ürítést biztosító daruval és nagykonténerrel felszerelt gépjárművel, görgős nagykonténer szállítására alkalmas hulladékgyűjtő célgéppel.

közterületi hulladékgyűjtő szigetek Érdi gyűjtőszigetes megoldás a Érd Komm Kft. szervezi a szelektív hulladékgyűjtést. 25 gyűjtősziget kihelyezésével indult a program, melyet a későbbiekben 50-re bővítenek majd. Külön gyűjtik az üveget (színes, fehér), a papírt, a műanyagflakonokat. Később a fémdobozok gyűjtésével bővítik majd a rendszert.

Érdi gyűjtőszigetes megoldás Néhány iskolába szabványos elemgyűjtő konténereket helyeztek ki. A lakosság felkészítését a helyi sajtón (újság, TV) keresztül végezték. Az iskolákban különböző előadások keretében tanítják meg a szelektív hulladékgyűjtéshez szükséges alapvető ismereteket. A szigeteken használt konténerek színükben is elkülönülnek (sárga=műanyag, zöld=színes üveg, fehér=fehér üveg, kék=papír)

szelektív gyűjtés Debrecenben kék konténer (használt kartonpapír és újságpapír gyűjtésére) kartondobozok, hullámpapír, színes vagy fekete-fehér újságpapír, irodai papírok, könyvek, prospektusok helyezhetők el papírok között ne legyen műanyagborító, fém vagy indigó! felvásárló pl. a Dunapack

szelektív gyűjtés Debrecenben sárga konténer (műanyag palack- és flakongyűjtő) begyűjtött műanyagokat tömörítéssel bálázzák műanyag üdítős és ásványvizes palackok le kell csavarni a kupakot és összetaposni döntően exportra megy, pl. Kína 2006 nyarától az italos dobozt és az alumínium dobozokat is itt lehet elhelyezni;

szelektív gyűjtés Debrecenben zöld konténer (üveggyűjtő) az üveget tisztítás után darabokra aprítják és zúzzák ide kerül minden tiszta, kiöblített, ép vagy törött, színes és fehér üvegpalack zárókupakot mindig el kell távolítani a kupakokat a vegyes szemét közé kell helyezni jelenleg 164 db. konténer van kihelyezve a városban;

hulladékudvarok hulladékudvar az előzőekben ismertetett gyűjtőszigethez hasonló, azonban döntő különbség, hogy a hulladékudvarnak kerítése és személyzete, így nyitvatartási ideje is van. A személyzet feladata, hogy a telephelyre érkezőket segítse a hulladékok, különösen a veszélyes összetevők helyes válogatásában. A hulladékudvarok a háztartásban elkülönítve gyűjtött, és beszállított hulladékot díjtalanul átveszik, sőt néhány helyen még jelképes összeget fizetnek is érte

hulladékudvarok Sokszor alkalmazzák az előzőekben részletezett szelektív gyűjtési módszerek kiegészítőjeként. A hulladékudvarok részben azoknak a hulladékoknak az átvételére szakosodott, amelyek a háztartási gyűjtőedényekben nem helyezhetők el, illetve azokra, melyeket a lomtalanítási akciók során sem szállítanak el. az elkülönítve gyűjtött másodnyersanyagokon kívül itt lehet leadni a nagydarabos hulladékokat (lomokat), kisebb, a lakások bontásánál, átalakításánál keletkező hulladékokat, és a háztartási veszélyes hulladékokat. Csak lakossági hulladékokat fogadnak. Rögzítik a hulladékok mennyiségi és minőségi adatait, és a hasznosító vagy ártalmatlanító telephelyre történő elszállításig ezeket elkülönítve tárolják

hulladékudvarokban gyűjthető hulladékok köre másodnyersanyagok (papír, üveg, műanyag-flakon, fólia, fémhulladék, fém italosdoboz, fahulladék, textilhulladék, zöldhulladék), darabos hulladékok (gumiabroncs, hűtőszekrény, háztartási tárgyak és berendezések, elektronikai hulladékok, gépkocsironcs), lakossági veszélyes hulladékok (szárazelem, akkumulátor, gyógyszer, festék- és lakkmaradékok csomagolóeszközeikkel, sütőzsírok, növényvédőszer-maradékok, fénycső és izzó), lakossági építési, bontási hulladékok

hulladékudvarok kialakítása hulladékudvar kialakításánál figyelembe veszik a település szerkezetét, a könnyű megközelíthetőséget (utak, távolság), a működtetéshez szükséges közműcsatlakozások meglétét, a bekeríthetőséget, a regionális hulladékhasznosító létesítmények elhelyezkedését és megközelíthetőségét. Belvárosokban általában a sűrűn beépített területeken, a főútvonalakról nyíló mellékutcákban helyezik el.

hulladékudvarok kialakítása Külső városközpontokban az önkormányzati hivatalok, intézmények, bevásárlóközpontok környékén alakítják ki. A hulladékudvarok területigénye a gyűjtőedények számától, nagyságától, a kiegészítő létesítmények területétől függ. Általános szabály, hogy a gyűjtőedények területének tízszerese kell egy hulladékudvar kialakításához. (minimálisan 400 m2)

hulladékudvarok kialakítása hulladékudvarokat szilárd burkolattal, térvilágítással látják el. A hulladékudvar megközelíthető személygépkocsival, utánfutóval, 3,5 tonnánál kisebb tehergépkocsival és természetesen gyalogosan is. Nyílt téren konténerben tárolják a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú zöldhulladékokat és az építési, bontási hulladékokat.

hulladékudvarok kialakítása A veszélyes hulladékokat fedett helyen (fedett-zárt területen vagy konténerben) vagy nyílt téren (kettős falú vagy kármentővel felszerelt, zárható gyűjtőedényben) lehet tárolni bekerített hulladékudvarokat őrzik is Szakszemélyzet végzi a biztonságos átvételt és nyilvántartást. A lakosság számára egyértelmű tájékoztatást függesztenek ki.

hulladékudvarok kialakítása Az egy településen működő hulladékudvarokat azonos elemekből, azonos stílusjegyekkel célszerű megvalósítani A hulladékudvarok megfelelő működtetése érdekében, az optimális kialakításon felül, a lakók szabadidejét is figyelembe vevő nyitvatartást kell meghatározni és rendszeres, részletes információkkal kell ellátni őket

ÖKOFON szelektív hulladékgyűjtés egyik ritkán alkalmazott módszere. Lényege, hogy nagyobb mennyiségű hasznosítható hulladék ingyenes elszállítását telefonon lehet megrendelni. Egy-két nap múlva a gyűjtést végző csapat végigjárja az előre egyeztetett gyűjtési helyszíneket és elszállítja a hulladékot. Magyarországon ilyen rendszer nem működik.

szelektív gyűjtés modern technikái föld alatti tartályok: járószint alatt, szilárdan földbe ágyazott acélbádog vagy betonházba kell helyezni a gyűjtőtartályt, amely daruval emelhető ki beruházási költsége nem sokkal nagyobb, utcai takarításon lehet viszont spórolni előnyei: kis helyigény; esztétikus megjelenés; tiszta betöltést ösztönző hatása; üvegbeszórás zajtalansága számuk 1999-ben Hollandiában kb. 2000, Németországban 700;

szelektív gyűjtés modern technikái hulladékzsilipek: elszállítási díj megállapításához már betöltéskor meghatározzák a hulladék tömegét v. térfogatát; csak akkor működőképes, ha a lakos igazolja jogosultságát; nem eléggé szelektívek, maradék hulladékok egy része megjelenik a frakciókban; Németországban a föld alatti gyűjtést csak hasznosítható hulladékokra, méréses módszert csak maradvány hulladékokra alkalmazzák;

Hulladékgazdálkodás a felsőoktatásban

Miért kell foglalkozni a hulladékgazdálkodás kérdésével a felsőoktatásban? jogszabályi változások egyre nagyobb költséget jelent az intézményeknek divat korszerű oktatás

Hulladékgazdálkodási elvek és előírások (2000. évi XLIII Hulladékgazdálkodási elvek és előírások (2000. évi XLIII. számú, a hulladékgazdálkodásról szóló törvény és az EU szabályozása): Célok: az emberi egészség védelme a természeti és az épített környezet megóvása a fenntartható fejlődés biztosítása és a környezettudatos magatartás kialakítása a hulladékgazdálkodás eszközeivel keletkezés megelőzése — mennyiség és veszélyesség csökkentése másodnyersanyagként vagy energiahordozóként való hasznosítás a nem hasznosítható hulladékok környezetvédelmi előírásokat kielégítő ártalmatlanítása

csökkenteni kell a lerakásra kerülő hulladék biológiailag lebomló Hulladékkezelésre vonatkozó előírások a Nemzeti Környezetvédelmi Program és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. számú törvény szerint: ki kell alakítani a hasznosítható és a veszélyes összetevők szelektív gyűjtésének infrastrukturális hátterét és a szelektív hulladékgyűjtés rendszerét csökkenteni kell a lerakásra kerülő hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmát 2006-ig a csomagolóanyagok legalább 50%-át hasznosítani kell, ezen belül 25%-át anyagában, de minden anyagtípusnál el kell érni a 15%-ot

Az Országos Hulladékgazdálkodási terv előírja 2005-ig: hasznosítható összetevők visszagyűjtési és hasznosítási arányának növelése: üveg esetében 30%-ra, papír esetében 51%-ra, műanyag esetében 61%-ra, fémnél 87%-ra, textilnél 8%-ra, a biológiailag lebontható szerves hulladékok esetében (2004. július 1-ig) 25%-ra 2000 főnél nagyobb lélekszámú településeken szelektív gyűjtési rendszert kell üzemeltetni (ennél kisebb településeken is az igény szerinti részleges szelektív gyűjtést meg kell teremteni)

Jelenlegi helyzet az egyetem dolgozói létszáma a felmérés idején 1300 fő, a hallgatók száma 4-5000 a kollégiumnak 1100 lakója van A SZIE Gödöllői Területi Iroda területéről a hulladék (a papír egy részének kivételével) jelenleg a Ker-Hu Kft. (Csömör) hulladéklerakójára kerül, 6-6500 m3/év. A szállítást három külső vállalkozó végzi. 4 m3-es konténerekben történik a szállítás.

Főbb hulladéktermelő egységek és a hulladékok típusai Keletkezés helye Termelő Hulladék típusa Megjegyzés Főépületek Tanszékek Irodai hulladék Laboratóriumi hulladék Papír külön Veszélyes hull. külön Központi irodák Nem titkos papír külön Közös használatú területek Vegyes és takarítási hulladék Gondnokság takarít, szennyezett hulladék Automaták és büfék környéke Nagy mennyiségben műanyagpohár, csomagolóanyagok Agymosoda klub Sok műanyagpohár, egyéb szennyezett hulladék, üveg, fémdobozok Könyvtár, könyvesbolt Elsősorban papír, vegyes hulladék Nyomda Elsősorban papír, festékpatronok A papírt elszállítják

Főbb hulladéktermelő egységek és a hulladékok típusai 2. Étterem Konyhai maradékok, csomagolóanyagok Nincs külön gyűjtve, használt sütőolaj, ételmaradék külön Parkok Gondnokság, Kertészet Vegyes hulladék, zöldhulladék Zöldhulladék halomban tárolva Kísérleti terek Tanszékek Vegyes hulladék, melléktermékek, veszélyes hulladék Szállítás Vegyes és veszélyes hulladék Kollégium Irodák Irodai és veszélyes hulladék Papír külön gyűjtve Büfék, automaták környéke Nagymennyiségben műanyagpohár, csomagoló-anyagok Szobák Vegyes hulladék Papír külön gyűjtve

A keletkező hulladék összetétele

1999. őszétől: papírhulladék szelektív gyűjtése az irodákban és a kollégiumban: 14 db 1100 literes konténer (Duna Hulladékhasznosító Kft.) a konténerek lakattal zárhatók, minden szervezeti egységnek van kulcsa az egyetemi és kollégiumi konténerekből évente összesen 10–10,5 tonna, míg a kutatóintézettől 1–1,5 tonna papírt szállítottak el 2000–2001–2002-ben kollégium: Házirend szerint kötelező; 120 literes gyűjtőedények a szemétledobók mellett; körlevél minden szeptemberben, személyes megkereséssel együtt egyetem: 4/1999. számú rektori utasítás alapján kötelező; takarító személyzet viszi el (a vegyes hulladékhoz hasonlóan); kétévente körlevél, személyes megkeresés új kulcsokkal

Milyen következménye van (lehet) a papír különgyűjtésének? csökken a vegyesen összegyűjtött és elszállított hulladék mennyisége csökken a hulladékszállítás költsége (ártalmatlanítás helye 15 km-re!) megszokják a szelektív hulladékgyűjtést mások is követik (Gödöllő intézményei) alapot nyújt a program folytatásához – CAMPUS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI PROGRAM

Campus Hulladékgazdálkodási Program célja Olyan korszerű campusszintű hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítése, amelyek kielégítik a korszerű hulladékgazdálkodás előírásait, példaként szolgálnak más intézményeknek, felhasználhatóak az oktatás során, bemutathatóak a települési hulladékgazdálkodás minden szereplőjének (önkormányzatok vezetői és szakemberei, civil szervezetek tagjai, tanárok, intézmények vezetői és munkatársai stb). A Szent István Egyetem Gödöllői Campusa tartalmaz minden olyan hulladékkibocsátási egységet, amely a településeken előfordul (intézet, szolgáltató rész, lakótelep, kertes övezet, ipari műhelyek, kert, szántóföld, állattenyésztő telep stb.), ezért itt a hulladékgazdálkodás teljes vertikuma megvalósítható, gyakorlati példát mutatva a települések különböző szereplőinek.

Campus Hulladékgazdálkodási Program jelentősége példamutatás a helyi lakosságnak programok közvetlen felhasználása a környezetvédelmi szakokon minden kikerülő felsőfokú végzettséggel rendelkező állampolgár rendelkezik a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos ismeretekkel, továbbviszi azt ártalmatlanításra kerülő hulladékok mennyiségének, ezáltal az intézmény szemétdíjának (szállítás és lerakás költségeinek) jelentős csökkenése bemutatja a helyi civil szervezetek szerepét és lehetőségét a helyi hulladékgazdálkodás kialakításában, szervezésében és működtetésében hallgatói környezetvédelmi szervezetek munkájának erősítése

A program háttere Felsőfokú képzés: több tízezer szakember évente látogatók, érdeklődők (konferenciák, kollégiumok) érintett települések kulturális és szakmai életében betöltött szerep A felsőoktatási intézmények hulladékgazdálkodása: a helyi rendszerhez kapcsolódnak, a hulladékot vegyesen gyűjtik, szállítják hulladékdíjat sok esetben a mennyiség alapján fizetik egy-két helyen szelektív papírgyűjtés nem kötelező jelleggel veszélyes hulladékok összegyűjtése sok esetben jól szervezett A hulladék összetételének jellemzői: csomagolóanyagok magas aránya (büfék, üdítős és kávés automaták) papír nagy mennyisége (Gödöllő: 60 tömeg%) kollégiumok: sok csomagolóanyag (elsősorban félkész-, késztermékek)

A program kidolgozása Program előkészítése, tervezése Rektori tájékoztatás, rektori utasítás vagy Egyetemi Tanács utasítása 2. Szereplők megkeresése (Területi Tanács, gondnokság, tanszékek, szolgáltatók (büfék, étterem, boltok), Hallgatói Önkormányzat, Egyetemi Kollégiumi Tanács, szállítás, szórakozóhelyek, egyetemi vezetés) 3. Jelen állapot felmérése és rögzítése (hulladék összetétel vizsgálata keletkezés helye szerint, logisztikai vizsgálat, jelenlegi szabályozás átvilágítása, közvélemény-kutatás) 4. Előzetes programterv készítése és bemutatása 5. Terület kijelölése, hulladékudvar kialakításának megtervezése 6. Részletes programterv készítése

Kidolgozás 2. Program bevezetése 1. Program előkészítése A program előkészítése során megkezdjük az érintett szervezeti egységek figyelmét felhívni a várható változásokra, a közvetlenül érintettek (takarító személyzet, gondnokság dolgozói) felkészítését Következő lépésben minden érintettet tájékoztatunk (dolgozók, oktatók, hallgatók) 2. Program fokozatos bevezetése 3. A rendszer ellenőrzése, visszajelzés A program előkészítését és bevezetését koordináló szervezetek Főtitkári Hivatal Gödöllői Titkárság GATE Zöld Klub Egyesület

A rendszer kidolgozásánál elhangzott javaslatok: Javaslat az újrahasznosított papír közbeszerzésbe való bevonására (környezetvédelem, szelektív gyűjtés és újrahasznosítás népszerűsítése) Papír, műanyagpalackok és -poharak különgyűjtése kötelező jelleggel; a többi frakció még vizsgálandó A büfék és az italautomaták esetében törekedni kell a minél kevesebb csomagolóanyag-hulladékkal járó termékek forgalmazására, ennek érdekében ösztönzőkkel vagy előírásokkal szükséges biztosítani az egyutas italcsomagolások betétesre történő felváltását; büfék és automaták környékén műanyagpohár-gyűjtők Egyetem: az eddigiekhez hasonlóan a takarítók (a büféktől a gondnoksági takarítók) viszik ki a hulladékot a létesítendő fedett hulladékudvarba

Kollégium: 120 literes papírgyűjtő edények mellett fémfedeles zsákállványok műanyagpalackok és -poharak gyűjtésére a lépcsőfordulókban; ürítést és hulladékudvarba szállítást az alkalmazott végzi. Hosszú távon megvalósítandó a szerves hulladékok összegyűjtése a konyhákban, elszállításuk a városban felépítendő komposztáló telepre Hulladékudvar elhelyezése: közel legyen a szemináriumi portához és a kollégiumhoz is, teherautóval megközelíthető; működtetésére (esetleges utóválogatás, műanyagpoharak kiöblítése, szállításra előkészítés) 1 fő alkalmazandó Papír: a Duna Hulladékhasznosító Kft. szállítja el az általa elhelyezett 25 m3-es konténerrel együtt, ingyenesen

Műanyagok: elszállításukat az ERECO Rt Műanyagok: elszállításukat az ERECO Rt. vállalta a következő feltételekkel: az üdítős műanyagpalackokat (PET) nem szükséges kiöblíteni (a címke és a kupak is a palackon maradhat), a (kávés)poharakat (PS) azonban igen, ezt követően pedig kézi tömörítővel szükséges összepréselni. Ha 5-6 m3-nyi bála összegyűlt, akkor az ERECO Rt. ingyenesen elszállítja. Ügyelni kell arra, hogy más műanyagfajták (elsősorban PVC), illetve egyéb hulladékfrakciók (főként fémek) ne kerüljenek a palackok közé. Az öblítést, válogatást a hulladékudvarért felelős személy végezheti el. Az egyéb hulladék az egyetem jelenlegi 4 m3-es konténereiben kerül elhelyezésre (számuk csökkentése) A parkokból kikerülő zöldhulladékot (avar, fűkaszálék, kisebb részben nyesedék) továbbra is az egyetem kertészeti kísérleti terébe kell szállítani, és ott aprítva, prizmába rakva komposztálni, ehhez megfelelő aljzatot kell kialakítani a komposztáló területen, és a megfelelő légcsere érdekében dréncsövezés szükséges (vagy városi komposztáló!)

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK Egyetemi hulladékudvar Egyetemi gyűjtősziget Egyetemi gyűjtősziget és tömörítő Egyéb átalakítások, feladatok: egységes egyetemi hulladékos szabályzat: a szelektív gyűjtéssel kapcsolatos szabályozás veszélyes hulladékok gyűjtésével kapcsolatos szabályozás megújítása, kiegészítése

Egyetemi hulladékudvar Megszűnik az idegen beszállítás az egyetemi konténerekbe, a kezelendő mennyiség csökken. Jól szétválogatható a hasznosítható hulladék. Külön munkaerő kell hozzá. Növekedhet az illegálisan lerakott hulladék. Csak a belső campuson alakítható ki, a külső konténereket továbbra is hasonlóan kell szállítani. Az irodákat belső gyűjtőkkel célszerű ellátni.

Egyetemi gyűjtősziget Külső helyszíneken is kialakítható. Kisebb a belső gyűjtők igénye. Fokozatosan kiépíthetők a belső gyűjtők Konténereknek jól zárhatóknak kell lenni. Dunarecycling és KER-Hu közti ellentét (azaz két szolgáltató nem lehet) A jelenlegi KER-Hu ajánlat 3 frakcióra szól: papír, műanyag és fémdoboz

Egyetemi gyűjtősziget és tömörítő Nagyban csökken az ártalmatlanításra szánt hulladék szállítási költsége. A jelenlegi konténerek nem alkalmasak. Belső anyagmozgatásra van szükség. Tömörítő konténer drága, bérelni kell. (75 ezer Ft/hó)

Továbbadás 2. Jelenleg működő hallgatói környezetvédő szervezetek: Gödöllő GATE Zöld Klub Egyesület, Tölgy Természetvédelmi Egyesület Esztergom Esztergomi Környezetkultúra Egyesület Veszprém Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület Eger FALCO-Csoport Szeged SZTE JGYTFK Környezetvédelmi Klub Szarvas Főiskolai Természetvédelmi Kör Sárospatak ME Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara Természetvédő Diákcsoport Szombathely BDF Zöldtársaság

lebomló műanyagok

A „műanyag" elnevezés egyfajta - a természettől idegen - pótanyagra utal. Valójában mára a szintetikus polimerek számos előnyös tulajdonságuk miatt az élet számos területén nélkülözhetetlenné váltak pl. az orvostechnikai- és elektromos iparban, az építő- és csomagolóiparban stb. a világon felhasznált kőolajnak csak a 7 százalékából gyártanak műanyagot

A műanyagipar világszerte, így hazánkban is folyamatosan növeli termelését, ennek megfelelően évről-évre növekszik a felhasznált mennyiség, pl. 2005- ben az egy főre jutó műanyag felhasználás 67 kg volt.

Miért van mégis, hogy napjainkban a legnagyobb mennyiségben használt ún. tömegműanyagok (polietilén - PE, polipropilén - PP, polietilén-tereftalát - PET, polisztirol - PS) élettartama elérheti akár az 1000 évet is? Különböző adalékanyagok hozzáadásával érték el, hogy UV sugárzás hatására ne bomoljanak el.

évente több ezer tengeri emlős, teknős és más állat pusztul el amiatt, hogy lenyeli az élelemnek hitt műanyagot a műanyag zacskók a szélnek köszönhetően már a Falkland- és a Spitzberga-szigetek környékén, messze északon is megtalálhatók évente több mint 500 milliárd, percenként egymillió nejlonszatyor fogy világszerte, a legtöbbet csak egyszer használják

A műanyag problémát az újrahasznosítással próbálták kezelni, de szükséges az anyag fajtánként való elkülönítése (polietilén, polipropilén, PET stb.), ellenkező esetben csak alacsony használati értékű termék gyártására nyílik lehetőség (pl. raklapok, fekvőrendőr, stb.).

A hulladék-felhalmozódás csökkentése érdekében kézenfekvő megoldásnak tűnik bizonyos iparágakban (pl. csomagolóipar) a használt műanyagok tulajdonságait úgy megváltoztatni, hogy azok a természetben lebomoljanak. A hagyományos, olajvegyészeti úton előállított műanyagokkal ellentétben a biológiailag lebomló műanyagokat vissza lehet juttatni a talajba használat után, mivel egyes mikroorganizmusok képesek táplálékként feldolgozni azokat.

Jelen pillanatban a biológiailag lebomló polimerek három fő csoportba sorolhatók: Az első csoport legfontosabb tagja a keményítő,amely világszerte nagy mennyiségben és olcsón fordul elő, ill. hőre képlékeny, biológiailag gyorsan és könnyen lebontható. A gabonafélék között fő keményítőforrásnak számít a búza és a kukorica, ezen kívül még az ipari burgonya tartalmazza nagyobb mennyiségben.

A feldolgozásra a növényekből kinyert keményítő önmagában még nem alkalmas, először megfelelő adalékokkal és eljárásokkal elő kell készíteni. Ezeknek a speciális, hőre lágyuló, tehát extrudálással, ill. fröccsöntéssel feldolgozható keményítőknek a kutatása-fejlesztése napjainkban is zajlik a világ számos kutatóhelyén, beleértve több magyarországi intézményt is. A kutatási eredményeket az ipar folyamatosan veszi át.

A másik csoportból a biopoliésztereket érdemes kiemelni A másik csoportból a biopoliésztereket érdemes kiemelni. Biopoliészter pl. a poliltejsav, ill. annak származéka a polilaktid. Ezek előállítása során a kukorica keményítőtartalmát dextrózzá, majd tejsavvá fermentálják (erjesztik), ebből polimerizálnak poliltejsavat. A biopoliésztereknek egyre nagyobb szerepük van az orvostudományban, előszeretettel alkalmazzák ugyanis felszívódó implantátumok előállításához.

a harmadik csoportba pedig a kőolaj alapú műanyagokból biológiailag lebomló polimerekkel való társítással, kopolimerizációval létrehozott anyagok tartoznak. Jelenleg a kutatások még kísérleti stádiumban vannak.

Konkrét példa: A Polihidroxibutirát (PHB) nevű, nem hagyományos polimer előállítására dolgozott ki új módszert két német kutató. Ez valójában egy természetben előforduló poiészter, amelyet mikroorganizmusok állítanak elő energitárolás céljára. Rájöttek, hogy ez a polimer lánc két alapegységből létrehozható, a propilén-oxidból és a szén- monoxidból, amelyek nagy mennyiségben és könnyen előállíthatók. Ehhez még sikerült olyan katalizátort is találniuk, amely lehetővé teszi a két monomer összekapcsolását polimer lánccá, azaz PHB-vé.

Óriási probléma a nem lebomló nejlonszatyrok áradata, pl Óriási probléma a nem lebomló nejlonszatyrok áradata, pl. Bangladesben is gyakran eltömítik a vízvezetékeket és szennyvízcsatornákat, ami dugulást és áradást okoz, és ennek következtében betegségeket terjeszt. Van olyan hely, ahol pl. nejlonszatyor-mentes napot jelöltek ki.

2009-re eltűnnek a hagyományos ingyenes nejlonszatyrok a nagyobb áruházakból,a cél az, hogy a nem lebomló műanyagok helyett papír, vászon, illetve lebomló műanyag kerüljön a boltokba. A legjobb megoldás persze az, ha viszünk magunkkal szatyrot a bevásárláshoz. Ennek a látszólag kis dolognak igen nagy környezeti hatása lehet.

A japán háztartási műanyag kereslet évi 14 millió tonnára becsülhető A japán háztartási műanyag kereslet évi 14 millió tonnára becsülhető. A Biodegradable Plastics Society számításai szerint a keresletnek mintegy 10 százalékát lehet majd lebomló műanyagokkal fedezni 2020-ig. Sikeres kezdeményezésnek számított, hogy már az Ausztrál Olimpiai játékok idején (2000) minden étel csomagolását biológiailag lebomló műanyagból készítették, így a csomagolás 76%-át tudták visszagyűjteni és komposztként újrahasznosítani. A Ricoh fénymásoló gépeiben kb.50% arányú a kukorica alapanyagú műanyag.

A NEC japán gyártó is bejelentette, hogy legújabb számítógépeinek és laptopjainak burkolata olyan speciális környezetbarát műanyagból fog állni, amelynek alapanyagát, a kukoricát egy másik régóta ismert kultúrnövénnyel, a rostmályvával erősítenek meg. Viszonylag gyorsan lebomlik, csak 120 Celsius fokon kezd el deformálódni, vagyis 80%-kal nagyobb hőt kibír, mint a hagyományos műanyag borítás, ill. 70%-kal ellenállóbb a mechanikai hatásokkal szemben.

Anglia és Japán érdeklődik a burgonya (keményítő) alapanyagú bioműanyagok gyártása iránt, mert a kísérletek szerint alkalmas lenne a palackok mellett szőnyegpadlókhoz és bútorszövetekhez, ill. műanyag evőeszközök gyártásához.

Az Angliában működő Vegware növényi műanyagokat használ az evőeszközök gyártásához. A 80%-ban burgonya- keményítőből, 20%-ban növényi olajból készült kanál, kés és villa az első használat után, 90 nap múlva lebomlik, komposztálható, így visszakerül az anyagok természetes körforgásába. Raktárakban vagy az áruházak polcain tárolható, mert a lebomlás csak a nedvesség, magasabb hőmérséklet és a mikrobák hatására indul meg.

A paradicsom hazájában a dél-olaszországi Campania tartományban egy speciális eljárás folyamán a paradicsom héjából kivont anyagokból (pl.poliszacharid) biológiailag lebomló műanyagot, ebből pedig táskákat, zacskókat tudnak előállítani. Azért is jelentős, mert az Olaszországban évente termő 6, 5 millió tonna paradicsom fele Campaniában terem, és ezidáig a paradicsom héja ipari hulladéknak számított.

A Matsushita Electric Works Ltd A Matsushita Electric Works Ltd. növényi rostok alkalmazásával ért el komoly sikereket háztartási készülékek burkoló lapjainak gyártásában. Egy 4 milliméter vastagságú lap nagyobb szilárdsággal rendelkezik mint egy 9 milliméter vastagságú farost lemez. A lemezeket már a Toyota is alkalmazza egyes modelljei padlószőnyegeiként. A Toyota maga is gyárt biológiailag lebomló műanyagokat.

Edmund Romberg és fia a bevált Jiffi-7 rendszert az ökológiai igényekhez igazította. Eddig nem lebomló polipropilénbõl készültek a kertészeti cserepek, ládák. Most egy lebomló anyagból készülõ háló tartja össze a cserép formájú tõzeget, amelyben a növény van. Az anyagot ezért erõsebbre keverik. A háló elbomlik úgy, hogy a komposztba csupán elhanyagolhatóan kevés mûanyag rész marad vissza.

A Warwicki Egyetem munkatársai a Motorola mobiltelefon-gyátó céggel és egy kutatóvállalattal együtt fejlesztett ki egy különleges bio-mobiltelefon-borítást. A ház biológiailag lebomló és teljes mértékben komposztálható anyagból készült. Összeszerelése előtt ebbe a burkolatba egy napraforgómagot helyeztek el, a készülék leselejtezése után pedig kinő belőle egy napraforgó. A módszer előnye, hogy a komposztálás során a ház felbomlik, és a benne lévő anyagok kiváló táptalajt szolgáltatnak a növény fejlődéséhez.

Mivel a magot előzetesen egy külön erre a célra kialakított rekeszebe helyezik, megakadályozzák, hogy az előbb kikeljen, mint ahogy azt tervezték. Először a környezetbarát borításnak kell lebomlania és csak utána indulhat meg a mag kifejlődése.

A jövőben újabb és újabb lebomló polimert termelő üzemek megjelenésére lehet számítani, a kapacitásnövekedés pedig várhatóan az anyag árának csökkenését fogja eredményezni. A lebomló zacskókkal együtt pedig a műanyagokkal kapcsolatos egyik legfontosabb probléma is lassan-lassan elenyészne.