Kommunikációelméleti modellek Kódmodell Következtetési modell Relevanciaelmélet
A kódmodell prototípusa Jakobson modellje (az interakció tényezői) Kódm. : a természetes nyelvek kódrendszerként működnek, uahhoz a jelhez ugyanaz a jelentés társul (Morse-ábécé). A partner uazt dekódolja, amit az üzenet küldője kódolt. Feladó: üzenetküdő (érzelmi funkció); kód: a feladónak és a címzettnek (befolyásolásra utal) is érthető legyen (a nyelv segítségével a nyelvről) kontextus: valóság (közlő funkció); kontaktus: fizikai csatorna (a komm. Létrehozására, fenntartására, meghosszabbítására vonatkozik); üzenet (a nyelvi megformáltsággal érzelmi f.) Irodalom: az üzenet poétikai dominanciája egy jelhez nemcsak egy jelentés rózsa (virág + szép lány) Hiányosság: Nem tudja kezelni a szóképeket, a kontextus szerepét figyelmen kívül hagyja, előfeltevéseket, + ideológiailag terhelt fogalmakat nem képes interpretálni. A komm. Csak inf.áramlás, függetlenül a felek céljától. Nem képes elkülöníteni a mondatot és a megnyilatkozást. Feladat: Péternek mondja, hogy Pál is értsen belőle. Értelmezd a komm. Helyzet szempontjából!
A kódmodell és a következtetési modell között Beszédaktus-elmélet: leíró megnyilatkozások performatív megnyilatkozások (lokúció, illokúció, perlokúció) A komm. Akkor sikeres, ha a hallgató kikövetkezteti a beszélő szándékát. A szavak is tettek, a tettek is szavak (házasságkötés: igen: a verbális kommunikáció egy cselekvés is) Lokúció: nyelvtanilag értelmezhető hangsor, és annak kiejtése Illokúció: csel., amelyet a kimondáskor végzünk, Perlokúció: hatások, amelye a partnerből kiváltunk „Öt perc múlva kicsöngetnek!” (szintaxis-pragmatika) Lokúció: a megnyil. kiejtése Illokúció: a mondat tartalma: a tanár sürget, Vannak olyan mondatok, amelyek nem tartalmaznak performatív (megparancsolom,) igéket Holnap eljövök. Perlokúció: a tanulók ezt zaklatásnak veszik Az elmélet hiányossága: nem ragadja meg, mi a kapcsolat a szó szerinti és a kikövetkeztetett jelentés között Megnyilatkozás: „Öt perc múlva kicsöngetnek!” ???
Illokúció „Csukd be” „Csukd be, ha mered” „Becsukhatod” „Légy szíves, csukd be” „Csukd be, ha akarod” „Be kell csuknod” „Be kellene csuknod” 1. Következtesse ki, az itt felsorolt mondatoknak mi lhe az illokúciós aktusa (milyen tartalmat akar a küldő kifejezni)? 2. Tanítványodnak kijelölsz egy feladatot. Fogalmazd meg az utasítást úgy, hogy mindig más perlokúciós aktust (haást) váltsanak ki.
A következtetési modell Grice maximái: Mennyiség Minőség Mód Viszony Mennyiség (kívánt mértékű információ) Minőség (a megnyil. igazsága) Mód (a megnyil. érthető, pontos….) Viszony (a megnyil. a témához kötődik) Mit következtetünk? Mikor áll le a folyamat?
Osztenzív-következtetéses kommunikáció Relevanciaelmélet Sperber_Wilson: kognitív nézőpont Osztenzív-következtetéses kommunikáció Kognitív nézőpont: gazdaságossági haszonelv (a legfontosabb információk hangozzanak el) A szándék felismerése elengedhetetlen a hatékony komm.-ban Osztenzív-következtetéses kommunikáció: a kommunikátor létrehoz egy stimulust (audittív vagy vizuális ingert, nem feltétlenül nyelvit), amelynek segítségével a kommunikátor és a partner számára kölcsönösen nyilvánvalóvá válik a kommunikátor azon szándéka, hogy létrehozott stimulussal a kommunikátor nyilvánvalóvá vagy még nyilvánvalóbbá akar tenni a partner számára egy feltevéshalmazt. A kommunikátornak két szándéka van: Infromatív sz. Kommunikatív sz. (osztenzív:rámutató). A szándékosság feltétele a komm.-nak. Sikeres komm.: ha mindkét szándék jelen van, és azokat a p. felismeri. Hátránya, hogy nem minden komm.-ót definiál kom.-nak
A kommunikációelméletek és a tanítás konszenzusos megoldás a kódmodell elemei és működése a nyelv nem kódszerű használatát és megértését biztosító következtetés aktusa a relevanciaelmélet válasza a szó szerinti és nem szó szerinti jelentés kapcsolatára A kódmodell elemei és működése mellett a nyelv nem kódszerű használatát és megértését biztosító következtetés aktusa. A relevanciaelmélet választ ad arra, hogy mi a kapcsolat a szó szerinti és nem szó szerinti jelentés között. JÁTÉK: Csak rám figyelj
Amit mondunk, nem jelenti azt, amit gondolunk Metanyelv Metabosszantók Szavak és érzelmi kötődés Hangsúly Klisék Metanyelv: „Olyan nyelv, amely másként kódolja a gondolatokat, mint a természetes nyelv” Automatikus: A: Hogy vagy? B: Köszönöm jól. A: De örülök. (Elváltam) 1. Metabosszantók:frázisok: TUDJA A: Elmentem a diszkóba egy fiúval, és most ….. Tudja. B. Nem, nem tudom. A: Hát aztán fölvitt a lakására, és aztán megcsókolt, és aztán valahogy… hát ….tudja B: Nem, nem tudom. Pontosan mi történt? A: Hát, miután megcsókolt, tudja, valahogy, tudja, most úgy tudja 2. Mondandóm van neked. Beszélni szeretnék veled. Klisék: mellesleg, erről jut eszembe,
Turpisságok, hazugságok „becsszóra szeretlek” „a feleséged úrinő, de” „higgye el,…” „nagyon szép ez a ruha, csak…” „igen, de” „elfogadom, azonban…” „persze..” Páros munka, a végén címadás.
Metakijelentés-Fordítás „El kell jönnie hozzánk egyszer vacsorára.” „Remélem, szereti a kínai konyhát.” „Nehezen talált ide?” „Most igazán karcsúnak látszik.” „Mikor ott találtam őket, nem is tudtam, mire gondoljak.” Ne jöjjön, hacsak meg nem hívjuk. Eszi, nem eszi, nem kap mást. Hogy tudott így elkésni? Kövér volt.