Beszédaktusok és kommunikáció

Az előadások a következő témára: "Beszédaktusok és kommunikáció"— Előadás másolata:

1 Beszédaktusok és kommunikáció

2 Az elemzés síkjai Filozófiai Nyelvészeti Kognitív pszichológiai
Szociálpszichológiai

3 Kommunikációs felfogások és beszéd aktus
Klasszikus közkeletű (Katz) Folyamat-modell (Shannon-Weaver) Szemiotikai (Fiske nyomán) Jacobsen modellje Beszédaktus elmélet elhelyezése

4 Katz kommunikáció felfogása
A beszélő üzenete egy megnyilatkozás fonetikai reprezentációjának formájában kódolódik azon nyelvi szabályrendszer által, amellyel a beszélő el van látva. Ez a kódolás azután jelzéssé válik a beszélő artikulációs szervei számára, és egy helyes fonetikai alakú megnyilatkozást vokalizál. Ezt azután felfogja a hallgató hallórendszere. Az ezeket a szerveket ingerlő beszédhangok azután idegi jel formájába konvertálódnak, amely azzal a fonetikai reprezentációval egyenértékű, amelybe a beszélő üzenetét kódolta. Ez a reprezentáció a hallgató egyenértékű nyelvi szabályrendszere által ugyanannak az üzenetnek a reprezentációjára dekódolódik, amelyet a beszélő eredetileg átvinni választott. (Katz, 1966, )

5 A Shannon-Weaver modell
Jel Vett Forrás Zajforrás Vevő Cél- állomás Átvivő Zaj Jel

6 A kommunikáció folyamat és szemiotikai felfogása
A kommunikáció kutatásának két fő iskolája van. Az egyik üzenetek átviteleként vizsgálja a kommunikációt. Azt vizsgálja, hogy az üzenet küldői és vevői miként kódolják és dekódolják az üzeneteket, miként használják a kommunikációs csatornákat vagy médiumokat. Olyan kérdésekkel foglalkozik, mint pl. hatékonyság és pontosság. A kommunikációt olyan folyamatként fogja föl, amelynek révén az egyik ember befolyással van egy másik ember viselkedésére vagy elmeállapotára. Ha a hatás más vagy kisebb, mint amit a küldő szándékozott, akkor ez az iskola hajlamos a kommunikáció kudarcáról beszélni, s megvizsgálja a folyamat különböző szakaszait, hogy rátaláljon a hibára. Az egyszerűség kedvéért ezt az iskolát a "folyamat modell" képviselőinek fogjuk nevezni (Fiske, 1990) A másik iskola a kommunikációt a jelentés előállításaként és cseréjeként fogja föl. Azt vizsgálja, hogy az üzenetek vagy szövegek miként lépnek kölcsönhatásba az emberekkel azért, hogy jelentést eredményezzenek; azaz, azzal foglalkozik, hogy milyen szerepet játszanak kultúránkban a szövegek. A félreértések e nézet szerint nem jelentik feltétlenül a kommunikáció kudarcát, fakadhatnak a küldő és a vevő közötti kulturális különbségekből. Fő kutatási módszere a szemiotika, a jelek és jelentések tudománya. A folyamat iskola inkább a társadalomtudományokra, a pszichológiára és szociológiára épít, s elsősorban a kommunikációs aktusokkal foglalkozik. A szemiotikai iskola inkább a nyelvészetre és a művészetekre épít, s a kommunikációval elsősorban mint művekkel foglalkozik.

7 A kommunikatív szándék
A beszélőnek az a szándéka, hogy a hallgató ismerje föl megnyilatkozásának mondanivalóját nem csak annak tartalma és a kontextus alapján, hanem még annak alapján, hogy a felismertetés szándékával hangzik el

8 Jakobson modellje KONTEXTUS referenciális ÜZENET poétikai CÍMZETT
FELADÓ konatív érzelmi KONTAKTUS fatikus KÓD metanyelvi

9 Nyelv és beszéd aktus A kapcsolat következtetésen alapul
Legegyszerűbb a következtetés a szó szerinti jelentés esetén Összetettebb a közvetett beszédaktusok esetén Legösszetettebb az előfeltevések és implikatúrák esetén

10 Reflexív szándék (Grice)
A reflexív szándék olyan szándék, amely szándékozottan felismertnek van szánva Példa: „Csinos vagy ma” – bók A példa megnyilatkozás akkor reflexív, ha azzal a szándékkal mondják, hogy szándékos bóknak értsék (és pl. nem akaratlan elszólás csupán, netán gúny)

11 Austin a lokúciós aktusról
Bizonyos zajok kibocsátásának aktusa („fonetikus” aktus), ahol a megnyilatkozás hang Bizonyos hangsorok vagy szavak kibocsátásának aktusa, vagyis meghatározott típusú szavaké, amelyek vagy valójában is egy adott szókincshez tartoznak, vagy csak odatartozónak látszanak, s melyek kibocsátása bizonyos szerkesztésben, valamely nyelvtan szabályinak megfelelően meghatározott intonációval stb. történik. Ezt a cselekedetet nevezhetjük „fatikus” aktusnak, kimondását pedig egy „féma” kimondásának Az aktust általában úgy valósítjuk meg, hogy a fémát vagy összetevőit többé-kevésbé határozott „értelemmel” s többé-kevésbé határozott „jelölettel” (amelyek együttesen egyenértékűek a „jelentéssel”) használjuk. Ezt a cselekvést nevezhetjük „rétikus” aktusnak, kimondását pedig egy „réma” kimondása aktusának.

12 A beszédaktusok összetevői
Ha S a beszélő, H a hallgató, e egy kifejezés (tipikus esetben egy mondat) L nyelven, C pedig a megnyilatkozás kontextusa, akkor egy beszéd aktus fő összetevői: Megnyilatkozási aktus: S kimondja e-t L-ből H-nak C-ben Lokúciós aktus: S azt mondja H-nak C-ben, hogy így és így Illokúciós aktus: S így és így tesz C-ben Perlokúciós aktus: S hatással van H-ra egy bizonyos módon

13 A beszéd aktus séma (BAS) alapja
Egy beszéd aktus következtetések sorozata A beszélő azzal, amit mond alapot kínál a hallgatónak, hogy az kikövetkeztesse, milyen szándék vezérli beszéd aktusát A következtetés másik alapja a kölcsönös kontextuális vélekedések köre „Úgy szeretlek, mint a testvéremet”

14 Kölcsönös vélekedés A és B kölcsönösen vélik, hogy p akkor és csak akkor, ha mindketten úgy vélik, Hogy p Hogy a másik úgy véli, hogy p A másik úgy véli, hogy az első úgy véli, hogy p Egy probléma: a végtelen regresszió

15 A BAS képletszerűen Lépés Alap L1 S kimondja e-t
L2 S ezt és ezt érti e-n L3 S ezt és ezt mondja L4 S ezt és ezt teszi Alap Halljuk, hogy S kimondja e-t L1, KKV-k L2, KKV-k L3, KKV-k

16 A nyelvi előfeltevés (LP)
A CL nyelvközösségben az a kölcsönös vélekedés, hogy A CL tagjai számára közös L, és Valahányszor bármely S tag kimond bármely e-t L nyelven bármely más H tagnak, H azonosítani tudja, amit S mond, feltéve, hogy H ismeri e jelentését(eit) L-ben és birtokában van a megfelelő háttér információnak Példa: rendőrök a külföldi turistával; spéci példa: Szellemkutya; esetem a lengyel vonaton; hipo: egy magyar Jeruzsálemben a Szatmár haszidok között

17 A kommunikációs előfeltevés (CP)
A CL nyelvközösségben az a kölcsönös vélekedés, hogy valahányszor egy S tag mond valamit L nyelven egy másik H tagnak, ezt valamilyen felismerhető illokúciós szándékkal teszi Példa: gyerektréfa: csak a nevedet gyakoroltam

18 Bővített BAS Lépés Alap L1 S kimondja e-t L2 S ezt és ezt érti e-n
L3 S ezt és ezt mondja L4 S ezt és ezt teszi Alap Halljuk, hogy S kimondja e-t L1, LP, KKV-k L2, LP, KKV-k L3, CP, KKV-k

19 Szó szerinti illokúciós aktus
Ha fönnáll a kommunikációs előfeltevés, akkor a hallgató arra következtet, hogy a beszélő valamilyen illokúciós aktust hajt végre A legegyszerűbb eset az, amikor ehhez a következtetéshez elegendő alapul szolgál az, amit a beszélő mond Ebben azonban sohasem lehetünk biztosak, mert a jelentés nem határozza meg egyértelműen az illokúciós erőt Példa: Kérem szépen a sót; Visszajövök – lehet kijelentés, fenyegetés vagy ígéret

20 Szó szerinti illokúciós aktus
Jelöljük az illokúciós aktust F(P)-nek, ahol F az erő, P az illokúciós aktus propozicionális tartalma (p a lokúciós aktus propozicionális tartalma) Tegyük föl, hogy S kimondja e-t, ami azt jelenti, hogy ‘…’, és ezáltal azt mondja, hogy *(…p…). Aktusa szó szerinti és F*(…p…)-vel jelöljük pontosan akkor, ha a P propozíció azonos p propozícióval, és a megnyilatkozás F illokúciós ereje lokúciósan kompatibilis (L-kompatibilis) a mondat típusával és e jelentésével

21 L-kompatibilitás: példák
Egy megnyilatkozás jóslat volta csak akkor L-kompatibilis a használt mondattal, ha a mondatban jövő idejű utalás található Egy megnyilatkozás kérés vagy parancs volta csak felszólító mondatokkal L-kompatibilis

22 Továbbfejlesztett BAS1
Lépés L1 S kimondja e-t L2 S ezt és ezt érti e-n L3 S azt mondja, hogy *(…p…) L4 S, ha szó szerint beszél, F*-olja, hogy p Alap Halljuk, hogy S kimondja e-t L1, LP, KKV-k L2, LP, KKV-k L3, CP, KKV-k

23 A szó szerintiség előfeltevése (PL)
A CL nyelvközösségben az a kölcsönös vélekedés, hogy valahányszor egy S tag kimond egy e-t L nyelven bármely más H tagnak, ha S (az adott körülmények között) beszélhetne szó szerint, akkor S szó szerint is beszél

24 Az operatív jelentés Alap L1 S kimondja e-t
Lépés L1 S kimondja e-t E …-ot és ____-ot jelent L-ben S vagy …-ot vagy ____-ot ért e-n Az a feltevés, hogy S ____-et ért e-n kontextuálisan kevésbé megfelelő L2 S …-ot érti e-n Alap Halljuk, hogy S kimondja e-t L1, L ismerete L1a, LP L1b, KKVk L1b, L1c Látod a szólistát? A napra lehet nézni, de rád nem!

25 Mondattípusok jelölése
Kijelentő: -(…p…) Felszólító: !(…p…) Eldöntendő kérdés: ?(…p…) Kérdőszavas kérdés: ?(…Wh-x p…)

26 Határozott leírások a. Az aszteroidák kis bolygók. (konkrét)
b. A gyerekek elaludtak. (konkrét) a. A törökök elözönlötték Bécset. (nem konkrét) b. A kínaiak már háromezer éve ismerik a porcelánt. (nem konkrét) a. A bagoly nokturnális. (általános) b. A kiwi kihalt. (általános)

27 Utalás határozott leírással: egy példa
L1. S kimondja „A gyerekek elaludtak” L2. S „A gyerekek elaludtak”-on azt érti, hogy „A gyerekek alszanak” „A gyerekek” határozott referáló kifejezés „A gyerekek elaludtak” kimondásával S-nek az a szándéka, hogy kiemeljen valamilyen meghatározott x-eket Nincsenek gyerekek, akikre S utalhatna Mivel a vendégek úgy tesznek, ahogy a gyerekek szoktak, az x-ek, amelyeket S ki akar emelni, az ott maradt vendégek Annak kimondásával, hogy „A gyerekek elaludtak”, S azt mondja, hogy a gyerekek (nevezetesen, az ott maradt vendégek) elaludtak. L3. Annak kimondásával, hogy „A gyerekek elaludtak” S azt mondja, a gyerekek (nevezetesen az ott maradt vendégek) elaludtak.

28 Kompatibilitási feltétel (CC)
Ha S azt mondja, -(…p…), akkor S kifejezi azt a vélekedést, hogy p Ha S azt mondja, !(…p…), akkor kifejezi azt a vágyat, hogy H hasson oda, hogy p Ha S azt mondja, ?(…p…), akkor kifejezi azt a vágyat, hogy H mondja meg, p vagy nem p

29 Szószerinti végrehajtás (Lit)
Az S F-eli, hogy P annak kimondásával, hogy *(…p…) éppen akkor szó szerinti, ha P=(…p…), és F-eli L-kompatibilis annak kimondásával, hogy *(…p…)

30 Kommunikatív illokúciós aktusok
II III IV Konstatálásokk Utasítások Elköteleződések Elismerések Állítások Kérések Ígéretek Mentegetőzés Jóslások Kérdések kínálások Részvétnyilvánítás Visszautalások Igénylések Gratuláció Leírások Tiltások Üdvözlés Aszkriptívák Megengedések Köszönet Tájékoztatások Tanácsolások Fogadás Megerősítések Elfogadás Engedményezések Visszautasítás Retraktívák Beleegyezések Ellenvéleményezések Vitatások Reagálások Javaslások Feltevések

31 Szerencsésség feltételei
Mindazokat a feltételeket, amelyek egyenként szükségesek és együttesen elegendőek egy aktus elvégzéséhez sikerfeltételeknek nevezzük. Mindazokat a feltételeket, amelyek nem sikerfeltételek, de szükség van rájuk a hibátlansághoz, szerencsésségi feltételeknek nevezzük.

32 Továbbfejlesztett BAS2: Szó szerinti (és közvetlen) illokúciós aktus
Lépés L1 S kimondja e-t L2 S ezt és ezt érti e-n L3 S azt mondja, hogy *(…p…) L4 S, ha szó szerint beszél, F*-olja, hogy p L5 S F*-olhatná, hogy p L6 S F*-olja, hogy p Alap Halljuk, hogy S kimondja e-t L1, LP, KKV-k L2, LP, KKV-k L3, CP, KKV-k L4, KKV-k L5, PL

33 Továbbfejlesztett BAS2: Nem szó szerinti illokúciós aktus
Lépés L5’ S (az adott körülmények között) nem F*-olhatná, hogy p L6’ Az adott körülmények között van egy bizonyos felismerhető R kapcsolat *(…p…) mondása és valamilyen F*-olja, hogy P között úgy, hogy S F-elhetné, hogy P L7 S F-eli, hogy P Alap L4, KKV-k L3. L5’, CP L6’, KKV-k

34 A nem szószerinti illokúciós aktus
A három összetevője: Amit mondunk Amit teszünk, és A köztük lévő (szándékolt) kapcsolat A KKV-k két szerepe: Az első lépésben jelzik, hogy az aktus nem szószerinti A második lépésben vezérlik H kutatását S nem szószerinti illokúciós szándéka után

35 Továbbfejlesztett BAS2: Szó szerinti alapú közvetett illokúciós aktus
Lépés L7’ S nem F*-olhatná csupán, hogy p L8 Van olyan F-eli, hogy P, amely az adott körülmények között azonosítható módon kapcsolódik az F*-olja, hogy p-höz úgy, hogy F*-olja, hogy p-vel egyben F-elhetné is, hogy P L9 S F*-olja, hogy p, és ezáltal F-eli, hogy P Alap L6, KKV-k L7’, CP L8, KKV-k

36 Továbbfejlesztett BAS2: Nem szó szerinti alapú közvetett illokúciós aktus
Lépés L8’ S nem F-elhetné csupán, hogy P L9’ Van olyan F’-eli, hogy Q, amely az adott körülmények között azonosítható módon kapcsolódik az F-eli, hogy P-höz úgy, hogy F-eli, hogy P-vel egyben F-’elhetné is, hogy Q L10 S F-eli, hogy P, és ezáltal F-’eli, hogy Q Alap L7, KKV-k L8’, CP L9, KKV-k

37 A következtetési stratégiák
Lokúciós stratégia (LS): ha adva van L1, következtess L2, L3, L4-re Közvetlen szó szerinti stratégia (DLS): ha adva van L4 (LS-ből), következtess L5, L6-ra Szó szerinti alapú közvetett stratégia (LIS): ha adva van L6 (DLS-ből), következtess L7’, L8, L9-re Közvetlen nem szó szerinti stratégia (DNS): ha adva van L4 (LS-ből), következtess L5’, L6’, L7-re Nem szó szerinti alapú közvetett stratégia (NIS): ha adva van L7 (DNS-ből), következtessnL8’, L9’, L10-re

38 A következtetési stratégiák
(L1) e kimondása LS (L4) F*-olja, hogy p, ha szószerinti DLS DNS (L6) F*-olja, hogy p (L7) F-eli, hogy P LIS NIS (L9) F-eli, hogy P (L10) F-’eli, hogy Q

39 A konvenció definíciója
Egy közösségben vagy csoportban (G) élő kölcsönös vélekedésnek (KV) köszönhetően egy bizonyos fajta cselekedet (A) így-és-így csinálásnak (D) számít egy bizonyos fajta visszatérő szituációban vagy kontextusban (C): Konvenció: A (C-ben) a D-zés konvenciója G-ben akkor és csak akkor, ha: KV G-ben, hogy amikor csak G egy tagja A-t tesz C-ben, akkor D-zik, és A C-ben kizárólag azért számít D-zésnek, mert G-ben KV, hogy az.

40 A szabály definíciója Szabály: A (C-ben) szabály G-ben akkor és csakis akkor, ha G tagjai A-t tesznek C-ben, KKV G-ben, hogy (i), és KKV G-ben, hogy G tagjaitól elvárják, hogy A-t tegyenek C-ben

41 Grice implikatúra-elmélete; Bach & Harnish, 1992 nyomán