A kirekesztettség változó formái Felnagy Vanessa 2012. 11. 26.

A könyvről általánosságban Ladányi János – Szelényi Iván Célkitűzés: underclass kategória térbeni és időbeli relativizálása (különösen  a kelet és délkelet-európai romák helyzetének átalakulása a posztkommunista átalakulás időszakában) 2 részből áll, ezek pedig további 2-2 fejezetből I. rész: Az etnikai kapcsolatok történeti változásai (Csenyétén végzett kutatások) II. rész: Roma etnicitás és szegénység nemzetközi összehasonlításban (Magyarország, Románia, Bulgária)

Bevezetés Első underclass fogalom: 1960 – Gunnar Myrdal  azokra használta, akik kívül rekedtek a háború utáni fejlett kapitalizmus nyújtotta jóléten underclasselméletek az USA-ban a nagyvárosi belső slumokban élő feketék társadalmi körülményeinek leírására születtek Kirekesztés fogalma az underclassjelenség leírásának lehetséges alternatívájaként merült fel

Underclass fogalma Tagjai földrajzi értelemben és a társadalmi többségtől elkülönült helyen laknak Társadalom többségéhez tartozók feleslegesnek vagy haszontalannak tartják őket Tagok gyermekei is nagy valószínűséggel ebben az osztályban maradnak

Kirekesztés további formái Kaszt: olyan társadalmi kategória, melynek határvonalait különösen élesen és mereven vonják meg (érintkezésnek pontos társadalmi/vallási szabályi vannak, házasságkötés is szabályozott) Pária kaszt: olyan gazdasági tevékenységet végeznek, amelyet nem tartanak tisztességesnek, mégis olyannak ítélik, melyre a társadalomnak szüksége van Alsó kaszt: azok, akikkel a társadalmi és fizikai kapcsolat a társadalom egésze számára nem elfogadott (lakóhelyileg nem feltétlenül különölnek el, de a vegyes házasság tiltott)

Alsó osztály: társadalmilag és gazdaságilag is ki vannak rekesztve, de a kirekesztés foka mégis enyhébb, mint az alsó kasztnál vagy underclassnál Lumpenproletáriátus: gazdaságilag marginalizálódott, mégis olyan tevékenységet végez, amelyet a társadalom olykor magas jövedelemmel jutalmaz

I. rész Csenyéte

Csenyéte Északkelet-Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található 1857. évi népszámlálás adati szerint akkoriban a lakosság 5 %-a, 2001-ben már a lakosság több mint 90 %-a roma 1989-2002 között végeztek kutatásokat 1989 - Csenyéte Alapítvány: feladata, hogy segítse a csenyétei cigányok önszerveződését és gazdasági túlélését

A faluban szegregációs és asszimilációs hullámok követték egymást XIX. század integrációs tendenciák XIX. sz. végétől 1950-ig növekvő kirekesztés Államszocialista asszimilációs politikák Posztkommunista korszak

XIX. sz. integrációs tendenciái Cigány lakosság a falusi társadalom legalján, de lakóhelyileg nem különültek el (falu belterületén albérletben) Akadtak közöttük bizonyos szakismeretet igénylő, a falu lakossága által megbecsült munkát végző emberek (pl. pásztor, kovács) Vegyes házasságok is elképzelhetők voltak

Növekvő kirekesztés a XIX. századtól 1950-ig „etnikai tisztogatás” Kiszorultak a falu belterületéről  Rigó téri telepen alakultak ki cigány putrik borzasztó színvonalon Cigányok már csak a társadalom által lenézett munkákat végezték Azok a cigányok, akik korábban a falu belterületén éltek, nem tudták elfogadni a drasztikus életszínvonal csökkenést városokba költöztek „Rossz csere”: asszimilálódott cigányok helyére nem asszimilálódtak érkeztek

Államszocialista asszimilációs politikák Erőszakos asszimilációs politika 1949-ben már minden gyerek iskolás volt Krónikus munkaerőhiány miatt kereslet mutatkozott a szakképzetlen cigány munkaerő után is  1970-1980 között már minden csenyétei férfinak volt munkahelye (bányászat, kohászat, építőipar) Cigányok és nem cigányok közötti jövedelmi olló szűkült Lakóhelyi elkülönülés is csökkent jobb módú cigány családok új, paraszti jellegű házakat építettek

Ellentmondásos eredmények A cigányok visszatérhettek putrijukból a faluba, de intenzív népességcsere zajlott le 1970-es évek közepétől a parasztok egyre nagyobb számban költöztek el, házukat eladták a telepről beköltözőknek 1980-as évek végére a lakosság teljesen kicserélődött, egyetlen reproduktív korú nem roma személy sem maradt Csenyéte cigány gettóvá vált

Posztkommunista korszak Dezindusztrializáció során a cigányoknak jutott munkahelyek szűntek meg először Parasztok elköltözésével a közvetítő kereskedők eltűntek  cigányok által korábban végzett gazdasági tevékenységek ellehetetlenültek (kosárfonás, gombagyűjtés, ) Munkanélküliség következtében egyre inkább szociális segélyekre szorultak Környező társadalom egyre inkább feleslegesnek látja őket semmivel nem járulnak hozzá a közjóhoz, csak segélyből élnek

helyi roma társadalom is megritkul  sikeresebb, felfelé törekvő romák is elmenekülnek Csenyétéről, csak a legelesettebbek maradnak

Az underclass kialakulásához vezető folyamatok Erőltetett kollektivizálás  emberek elkezdtek kiköltözni a falvakból Falvak elnéptelenedése következtébenberuházásokat a főfalvakban kell létesíteni, a haldokló kisfalvakban nem lehet Hanyatló népességű falvakban a házak eladhatatlanok lettek, ezáltal vonzóvá váltak a nagyon szegény réteg számára

Körzetesítés  jobb módúak elkezdtek kiköltözni  helyükre szegények költöztek Hátramaradottak a szegény öregek vagy a nagyon szegény romák voltak A legtöbb téesz magánvállalkozás lett, de a romáknak egyik se adott munkát Vagyon újraelosztásalegnagyobb nyertesek az egykori téeszvezetők voltak, romáknak semmi sem jutott Kárpótlási jegyet csak a korábban földdel rendelkezők kaptak, de mivel a romák az 1945-ös földosztásból is kimaradtak, ezért most sem kaptak semmit

Kudarcba fulladt gazdasági kezdeményezések Csenyéte Alapítvány  különböző kísérletek, hogy a cigányok számára munkalehetőséget teremtsenek  mind kudarcba fulladt Pl. erdőtisztító brigádok szervezése munkaadó nagyon alacsony bért fizetett  romák eladták a fejszéket  nem mérték fel, hogy sokkal többet levonnak a bérükből, mint amennyiért eladták Ruhaprogram  összevesztek a ruhákon, nem akarták, hogy más többet kapjon Földprogramnem volt megfelelő szakértelmük, sokan nem is művelték

A szegénység kultúrájának jellemzői 3 olyan jellemző, amelynek fontos szerepe van a szegénység újratermelődésében 1) A szélsőséges egyenlősdi 2) A bizalom és a tekintély hiánya 3) Beszűkült időhorizont Szélsőséges egyenlősdi: cigány közösségben nagyon fontosak az egyenlőséggel kapcsolatos értékek, hajlamosak „zsugorinak”, „közösségellenesnek” titulálni a jobb módú tagokat

Bizalom és tekintély hiánya: szegény cigányok gyakran patrónus-kliens viszonynak alárendelten élneknem választják, ebbe születnek bele  gyakran azt gondolják, hogy mindenki átveri őket (történelmi tapasztalatok miatt) Beszűkült időhorizont: „az éhség türelmetlen” nem tudják kivárni pl. amíg beruházásaik megtérülnek,

II. fejezet Roma népesség besorolási rendszerei 1) Ki tekinti magát romának? (etnikai önazonosítás) 2) Romákkal foglalkozó szakemberek besorolása 3) Kit tekintenek romának a kérdőíves felméréseket adminisztráló kérdezőbiztosok?

Az önmagukat romának minősítők aránya azok körében, akiket a kérdezőbiztos romaként kategorizált Ország A romák aránya Bulgária 73,3 % Magyarország 36,8 % Románia 30,7 %

A roma népesség lakóhelyi szegregációja országonként (%) Bulgária Magyarország Románia Cigánytelep 56, 2 11,6 10,9 A népesség nagyobb része roma 21,0 22,5 17,1 A népesség nagyobb része nem roma szegény 11,7 26,0 27,4 Se romák, se szegények nem koncentrálódnak a negydben 11,1 39,9 44,6 A szűrővizsgálatban romának minősített összes válaszadó 100,0 N 524 481 368

A különböző típusú kirekesztettségek előfordulásának gyakorisága (%) Ország A minta típusa Lakóhelyi Munkaerő-piaci Iskolai kirekesztettség Bulgária Teljes népesség 32,5 19,4 14,5 Romák 88,7 71,2 61,1 Magyarország 21,2 3,9 10,8 54,9 29,9 27,9 Románia 19,3 17,2 15,1 55,2 60,3 34,0

Köszönöm a figyelmet!