A hidegháború első időszaka 1945-53 (Potsdamtól – Sztálin haláláig)

Első külügyminiszteri találkozó 1945 szeptember /október : London Cél: kidolgozni a békeszerződés tervezetét Finnországgal, Romániával, Magyarországgal és Bulgáriával amerikai ↔ szovjet álláspont a szabad választások ügyében atombomba szerepe a tárgyalások menetében Következmények: Truman beszéde a Tengerészek Napjának ünnepségén 1945. október 27-én, amerikai külpolitika erkölcsi alappillérei egyéni és közerkölcs azonossága népek önrendelkezési joga 2. 1945. december: újabb találkozó – tanácsadó bizottság felállítása

Útban a hidegháború felé (1945-47) külügyminiszteri találkozók sikertelensége, a jaltai szellem bukását eredményezte. Közép – Európa és a Balkán a SZU érdekszférájává válik Sztálin 1946. február 9-én kiadja „háború utáni menetparancsát” – a nyugati és keleti világ érdekkonfliktusainak jövőbeni lehetősége – ötéves terv körvonalainak kirajzolása

Kennan és a „hosszú távirat” 1946. 02. 22. sztálini külpolitika értelmezése megváltoztatja az amerikai külpolitika irányvonalát Truman elnök un. feltartóztatás külpolitikájának elméleti alapvetése 1947-53 között. követségi jelentés tartalma szovjet és az amerikai külpolitika összeegyeztethetetlen érdekkonfliktus alapja az eltérő világkép és világrendbe vetett hit szovjet külpolitika: kommunizmus internacionalizmusa és az orosz expanzív terjeszkedés együttese Külvilágtól való neurotikus félelem egyezmények és kompromisszumok hiánya

A hosszú távirat hatása az amerikai külpolitikai gondolkodásban H. F. Matthews memorandum (1946. 04. 01.) elméleti alapvetés gyakorlati megvalósításának kísérlete Hogyan védelmezheti meg az USA a szovjet birodalom perifériáján lévő területeket a világpolitikában? az adott geopolitikai - geostratégiai helyzetben való gondolkodás izolacionizmus vége USA domináns hatalom a levegőben és a tengeren↔SZU a szárazföldön az eurázsiai kontinensen az amerikai külpolitika korlátok köré szorított egyoldalú cselekvéstől való tartózkodás →ENSZ veszélyben lévő országok köre: Finnország, Skandinávia, Kelet – Közép – és Délkelet Európa, Irak, Irán, Törökország, Kína, Mandzsúria Nagy – Britannia külpolitikai aktivitásának feltételezése

Clark Clifford „tanulmánya” 1946. 09. 04. Kreml politikájának megváltoztatása kizárólag katonai erővel lehetséges Amerika globális biztonságpolitikai küldetéssel rendelkezik, amely valamennyi demokratikus országra kiterjed bármilyen formában veszélyezteti a SZU. bizonytalan a határok megvonása tekintetében

Az amerikai külpolitika első lépései Truman beszéde a két világrendről 1947. 03. 12. független, demokratikus és szabad országok ↔elnyomás, félelem, ellenőrzés USA feladata: olyan népek szabadságának támogatása, amelyek ellenállnak a külső nyomásnak Ellenpárja: Zsdanov (TI) két tábor teória: antiimperialista és demokratikus↔imperialista és antidemokratikus

Európa gazdasági stabilizációjának kísérletei Marshall segély (Európai Újjáépítési Program ERP) 1947. 06. 05. Előzmények: Bretton Woods nemzetközi konferencia: Világbank, Nemzetközi Valutaalap 1947. 03. - 04. moszkvai külügyminiszteri találkozó – SZU-val közös kidolgozás társadalmi és gazdasági reform igénye helyreállítás ellenfelei: kommunista pártok, és az azokhoz kapcsolódó szervezetek 1947. 07. párizsi ERP konferencia – Közép – Európa „kivonulása” OEEC (1948) 1952-ig: 13 milliárd dollár segélyt kapott GATT (1947)

Kennan: „A szovjet magatartás gyökerei” 1947. július „Foreign Affairs” „X” aláírással a szovjet kihívást történelemfilozófiai síkon értelmezte, amelynek lényege a szovjet külpolitikai nyugati demokráciákkal szemben tanúsított magatartása a kommunizmus lényegi motívumai a szovjet stratégia legyőzésének módja: „ szilárd feltartóztatás politikája azzal a célkitűzéssel, hogy a szovjetekkel szembe kell szállni minden olyan ponton, ahol a stabil és békés világ érdekeit sértik.”

Kennan külpolitikai alapvetésének bírálata FELTARTÓZTATÁS Lippmann H. Wallace Churchill reálpolitika Európa - politika világrend azonosság

Lippman és az amerikai „reálpolitika” a feltartóztatás politikája az USA számára geopolitikai és pszichológiai túlterhelést okoz. amerikai erőtartalékok felélése univerzalizmus helyett előre megállapított kritériumok alapján: mely államok támogatása szükséges az USA részéről. bírálta az anyaországoktól távol eső területek katonai és politikai védelmét Helyes külpolitika: esetről esetre az amerikai érdekek pontos számbavétele és elemzése alapján kp-ban: az európai kontinensről kiűzött szovjet hadsereg, hatalmi egyensúly, diplomáciai rendezés

Churchill és a feltartóztatás politikája nyugati demokráciák tárgyalási pozícióinak erősítése. szovjet expanzionizmus megállítása katonai és politikai integráció gyors létrehozása az idő múlásával Európa világpolitikában betöltött szerepe fokozatosan csökken, SZU atomhatalommá válik SZU irányában átfogó diplomáciai rendezés

Henry Wallace és a feltartóztatás politikája A nemzetközi konfliktusok alapja: az előítélet, az erőszak, az árulás és a félelem Az USA-nak nincs politikai, katonai vagy erkölcsi alapja a nemzetközi szintű beavatkozásra. USA ↔N. Br. A szovjet és az amerikai világ erkölcsi és geopolitikai egyenlősége Megoldási lehetőségek: ENSZ jóváhagyása mellett védelmi akciók, nemzetközi szervezetek közreműködésével gazdasági segélyek

A hidegháború jelentéstartalma bipoláris világrend: amerikai – szovjet kapcsolat minősége határozza meg: együttműködő (kooperatív) vagy szembenálló (konfrontatív) kooperatív: gazdasági – politikai és kulturális kapcsolatok kiépülése konfrontatív: gazdasági – politikai és kulturális kapcsolatok leépülése érdekkonfliktusok nyílt vagy burkolt megjelenése ( ellenségkép és a bipolarizálódás ↔ ellenségkép leépülése, debipolarizálódás) egyensúlyi helyzet vagy annak valamelyik fél javára történő elmozdulása (szimmetria, aszimmetria problémája) dinamikus nemzetközi politikai rendszer, az erőviszonyok állandó változása miatt interkontinentális azaz a világpolitika szegmenségben jelentkezik

A hidegháború korszakai 1945-47: első antagonisztikus kooperáció (hidegháború „inkubátor” szakasza) 1947-62: klasszikus hidegháború 1962-69: első kooperatív konfrontáció (békés egymás mellett élés lehetősége) 1969-75. második antagonisztikus kooperáció 1975-79: második kooperatív konfrontáció 1979-85: kis hidegháború 1985-89: harmadik antagonisztikus kooperáció 1989- : bipoláris világrend szétesése

A keleti blokk megszilárdulása 1948: első berlini válság SZU berlini blokáddal – Nyugat Berlionbe vezető utak lezárása- válaszol a térségben útjára induló közös pénzügyi reformkísérletre 1948: csehszlovák politikai fordulat 1949. KGST 1949. NDK 1949: Kínai Népköztársaság

A nyugati blokk megszilárdulása nyugat – európai integráció Marshall segély hatására, 1947. decemberben a londoni külügyminiszteri konferencián: Ny.EU egyesítésének szükségessége 1947. francia – brit paktum és a Benelux államok 1948. március 27. brüsszeli öthatalmi szerződések (Nyugati Unió) 1949: Európa Tanács felállítása és alapszabálya 1949: NATO (Vandenberg határozat) 1949: NSZK

Hidegháború Európán kívül (I.) az első arab izraeli háború (1948) palesztinai brit mandátum, arab ↔izraeli nacionalizmus ellentmondásai 1945. London: kerekasztal tárgyalások 1947: ENSZ mint a jövő rendezés záloga ENSZ határozat: a palesztin területek 8 részre osztása, Jeruzsálem 10 éves nemzetközi igazgatás alatt, Nagy Britannia katonai jelenlétének megszűnése 1948-ra. 1948. arab államok elutasítják, Izrael állam megalapítása 1948-49: háború 1949: Lausanne: konferencia: nem jött létre önálló arab állan, nyertes Izrael.

Hidegháború Európán kívül (II) a koreai háború (1950-53) amerikai csapatkivonások után az észak – koreai csapatok szovjet közreműködéssel Dél – Korea megtámadását hajtják végre USA: formális ENSZ felhatalmazás 1953: fegyverszünet, 38. szélességi foknál kettévágják az ország területét. Hatása az európai politikára: Németország újrafelfegyverzéséhez való hozzájárulás

A német kérdés az 1950-es évek elején 1950. Pleven terv az európai hadsereg felállítására. Cél: a kül-és biztonságpolitika összehangolása 1952. Sztálin terve 1953. a politikai vezetés változása USA elnöke: D. Eisnehower (J. F. Dulles) SZU vezetője: Malenkov, Berija Új külpolitikai irányzatok: felgöngyölítés és a békés rendezés jelszavai

Az USA és a SZU geopolitikai helyzete az 1950-es években atombomba monopólium 1949-ig szövetségi rendszerei: NATO ANZUS SEATO CENTO 1-4: körbe fogja a szovjet államot Kitörési lehetőségek a SZU számára rakéta politika és technikai haderő aktív külpolitika szövetségkeresés 1949. atombomba 1953. hidrogénbomba 1947-55: közepes hatótávolságú rakéták (1955/ R5-ös, 1957. R7-es 1957. Szputnyik)

A békés egymás mellett élés lehetőségei Enyhülés első jelei: a genfi Indokína –konferencia légkörében mutatkoztak meg. Dél – Vietnám antikommunista rendszerének deklarálása a szovjet fél részéről Laosz és Kambodzsa semleges statusa ratifikálás elmaradása?

A nyugat – kelet konfliktus eseményei az 1950-es évek közepén Ausztria sorsának diplomáciai rendezése- négyhatalmi megszállás alatt álló országból→semleges állam 1955. 05. 15. osztrák szuverenitás és semlegesség deklarálása 1955: Varsói Szerződés a nyugat és kelet konfliktus rögzülése újabb enyhülés: 1955. 07. 18-23. genfi négyhatalmi csúcstalálkozó = „mosolykoferencia” német kérdés open skies párbeszéd szükségessége 1956. SZKP XX. kongresszusa

A „tömbön kívüliek” mozgalma India, Egyiptom, Jugoszlávia részvételével (1954-61) „harmadik út” szükségessége „pancsa sila” elvei (1954) bandungi konferencia tét: kelet-és nyugat megbékélése nukleáris fegyverkezés megszüntetésének követelménye Gazdasági kapcsolatok tekintetben a szovjet tömbhöz áll közel: Hruscsov a rubeldiplomácia eszközével él. (India, Burma, Afganisztán) 1961. el nem kötelezettek mozgalma A Pancsa sila alapelvei: Egymás területi épségének tiszteletben tartása Meg nem támadás Be nem avatkozás Egyenlőség és kölcsönös előnyök Békés egymás mellett élés 1955. Bandung 5+ 6. ENSZ Alapokmány, alapvető emberi jogok 7. tartózkodás a katonai szerződésekben való részvételtől 8. nemzetközi viszály megoldása békés eszközökkel 9. Nemzetközi jog tiszteletben tartása 10. agressziótól való tartózkodás

1956 a nemzetközi diplomáciai életben Nemzetközi politikai rendszerben több un. hatalmi háromszög együttes jelenléte figyelhető meg. Moszkva – Belgrád – Budapest: magyar forradalom és szabadságharc Párizs – London – Tel –Aviv (szuezi válság, Izrael támogatása) Kairó – Moszkva – Peking (tömbön kívüliek és a SZU viszonya) Washington – Párizs – London (szuezi válság amerikai megítélése)

A magyar forradalom ügye a kétpólusú világrend diplomáciájában Előzmények: Tito vezette Jugoszlávia önálló útra lép 1953. kelet berlini felkelés 1956. lengyel forradalom /lengyel út 1956. 10. 24. Mikojan és Szuszlov tárgyalása Budapesten 1956. 10. 30. szovjet kormánynyilatkozat az intervencióról – Kína és Jugoszlávia támogatta Mo. „geostratégiai” szempontból kulcsfontosságú

A második arab – izraeli konfliktus Izrael és az arab világ feszültsége 1950: Arab Liga: gazdasági bojkott és a különbéke tilalmának elvével a zsidó állam elszigetelésére törekszik. 1954. kommandó akciók és fegyverkezés Szuezi csatorna államosítása ↔ 1955. londoni konferencia 1956 háború: Izrael területi foglalásai: Dél – Libanon, Akabai - öböl, Ciszjordánia térségében USA és a SZU tiltakozása, hadműveletek leállítása Egyiptom erkölcsi győzelme 1957. Eisenhower doktrína

A második berlini felkelés hatása 1958: Nyugat – Berlin statusának rendezése alap: moszkvai ultimátum Berlin az NDK területén fekszik A felségjogok a keleti német államot illetik meg. Szovjet megoldási javaslat: Nyugat – Berlin demilitarizált szabad várossá alakítása 6 hónap áll rendelkezésre a szövetséges csapatok kivonulására. NDK -SZU külön békeszerződést köt a kérdés rendezése érdekében

A kubai válság diplomáciai előzményei 1959: kétoldalú találkozók diplomáciai rendszerének bevezetése Hruscsov – Eisnehower találkozó Camp Davidben. A német kettészakítottság tudomásulvétele Hruscsov francia látogatása, egy négyes találkozó előkészítésére ENSZ 1960. szeptemberi ülésszaka „diplomáciai botrány” – Hruscsov – Castro találkozó 1961. bécsi találkozó (Hruscsov – Kennedy) 1961. berlini fal a szovjet fél részéről az erő pozíciója mentén történik.

A kubai válság 1961. 01. USA megszakítja diplomáciai kapcsolatait Kubával 1961. 04. 17. Disznó öböl kubai emigránsok partraszállása 1962. válság elmérgesedik. USA közepes hatótávolságú szovjet támadó rakétákat telepít Kubába. 1962. 10. 23. vesztegzár, válságstáb felállítása

A vietnámi háború 1945-75 közötti időszakban háború és fegyverszünetek sokasága 5 amerikai elnök: Truman, Eisenhower, Kennedy, Johnson és Nixon „Vietnám politikája” Indokína belső földrajzi tagoltsága: Vietnám, Laosz és Kambodzsa egyaránt érintett a konfliktusban Nagyhatalmi érdekeltségek: USA, SZU bipoláris vetélkedésének színtere Kína (Észak - Vietnámban), Anglia (1946-ig, Franciaország (1956) érintett

A vietnámi háború bel-és külpolitikai előzményei dél – kelet ázsiai államok gyarmati uralom alóli felszabadulása 1945-49 között / kolonializmus vége 1945: Vietnám 1949: Laosz és Kambodzsa deklarálta függetlenségét belső indíttatású függetlenségi törekvések minden államban: polgárháború gerillaharcok sorozata adott államon belül kommunista – antikommunista belpolitikai tagozódás mögötte: SZU – USA harca

Az amerikai elnökök álláspontja Truman: feltartóztatás politikája, az amerikai geopolitikai érdekek útvonalán található Eisenhower: katonai kérdés a vietnámi ügy↔(gerillaharcok) Kennedy: társadalmi, politikai és gazdasági reform „nemzetépítés”. Dél – Vietnám megerősítése Johnson: korlátozott háború, amerikai ügy Nixon: háború vietnamizálása, fokozatos kivonulás

A francia Vietnám a nemzetközi konfliktusban (1945-65) 1945: VDK – Hanoi/ Ho Shi Minh vezetésével japán megszállás alóli függetlenség deklarálása 1945: szövetséges megszálló csapatok 16.szélességi foknál felosztják a területet 1954. genfi Indokína konferencia: 17. szélességi fok, mint átmeneti demarkációs vonal Laosz és Kambodzsa semleges és független statusa egységes Vietnám létrehozásának a lehetősége a jövőben? Dél – kelet ázsiai védelmi szervezet létrehozása (USA ötlete)

Vietnám belpolitikai széttagoltsága Észak – Vietnám szocializmus útjára lép gazdasági kapcsolatok a SZU és Kína irányában vietnámi lakosság túlnyomó többségének támogatása tárgyalási hajlandóság a déli államszervezettel Dél – Vietnám Diem – rezsim mint az amerikai külpolitikai kiszolgálója államcsíny révén hatalomra került vezető diktatórikus rendszere, erős klánuralom gazdasági segélyek rezsim megdöntésének szervezete: DNFF

A bipoláris világrend ázsiai jelenléte 1959: Észak - Vietnám gerilla tevékenysége a déli területek ellen, déli ellenállás támogatása 1960. laoszi ügy a nemzetközi diplomáciában → Ho Shi Minh ösvény kiépítése 1961: USA „korlátozott háború” teória Katonai tanácsadók létszámának állandó növelése Kennedy és Johnson idejében 1963. Diem - rezsim megbuktatása, VDK elkötelezte magát a harcok ellen 1964. tonkini – incidens 1965. amerikai invázió: tengeri és légi bombázás kiterjesztése, civil lakosság körében áldozatok

A háború „alternatívája” 1965. Indokínai Népek Konferenciája VDK, SZU, Kína, DNFF szövetsége tárgyalások sürgetése az USA-val népek önrendelkezési jogának tiszteletben tartása háború azonnali megszüntetése fegyverszünet igénye 1966. U- Thant ENSZ főtitkár a tárgyalások megkezdését sürgeti „Korea” dél – kelet ázsiai új formáját meg kell szüntetni 1966. 300 ezer amerikai katona állomásozik a térségben, bevetik az ausztráliai, a koreai és a thaiföldi kontingenseket

Az első fegyverszüneti tárgyalástól az egységig 1968. Párizs: USA – VDK bombázások leállítása diplomáciai rendezés Tet – offenzíva a VDK részéről Nixon elnökké választása miatt a háború vietnamizálása, mint új teória amerikai hadsereg fokozatos kivonása →instabil politikai helyzet (lsd. Kambodzsa vörös khmer mozgalom, amely USA és Vietnám ellenes 1973: párizsi konferencia az állam egységéről döntött, területi integritás 1975: szocialista irány =hármas forradalom jelszava 1975: Vietnám – Kambodzsa konfliktus

A harmadik arab - izraeli konfliktus 1967. szíriai (Egyiptom) – izraeli konfliktus egyiptomi elnök külpolitikai lépései: védelmi egyezmények sorozata, Sínai – fsz-en katonai erődemonstráció, Akabai – öböl blokádja 1967. 06. 05 - 06. 10. hatnapos háború Izrael területi nyereségei: Ciszjordánia, Golán – fennsík, Kelet – Jeruzsálem, Sínai - fsz. ENSZ BT: 242. számú határozata Izrael kivonulása a területekről szuverenitás, területi integritás, biztonságos határokhoz való jog menekültprobléma megoldása ENSZ különmegbízott jelenléte 1969. anyagháború

Az arab államok és a közel – keleti háború Arab Liga 1967. khartoumi csúcstalálkozó Izrael illegitim állam palesztin népek önrendelkezési joga megszállt területekről való kivonulás Palesztín Felszabadító Mozgalom (PFSZ) ENSZ BT 242. számú határozatát elutasítja PNT Jasszer Arafatot választja meg 1974. Arab Liga elfogadja

Az európai fordulat 1968. csehszlovák forradalom A. Dubcek CSKP KB főtitkára – sztálinista modell felszámolásának igénye VSZ a beavatkozás mellett dönt Brezsnyev - doktrína a szocialista blokk egyben tartásának szükségességéről. 1969. VSZ budapesti felhívása az európai béke és együttműködés szükségességéről

A német kérdés a kétpólusú világrendben (1962-73) Willy Brandt beszéde a Harvard egyetemen 1962-ben Brandt kancellársága: új német külpolitikára van szükség, két állam egy nép teória mentén NSZK és a SZU közötti diplomáciai kapcsolat felvétele (1970) Moszkvában Konszolidálódás jelei Lengyelország és Közép – Európa (Csehszlovákia) felé NSZK – NDK alapszerződés 1972-ben: két állam önállóságának kölcsönös elismerése NSZK és NDK ENSZ tagsága (1973)

Új doktrínák és teóriák a hidegháborúban (Nixon – Kissinger) Kína politika: Nagyhatalmi egyensúly – elmélete Kína USA SZU Ótpólusú világrend USA SZU Kína Japán Európa

Az Egyesült Államok Kína politikája Kína és a SZU viszony elhidegülése 1964. Kína önálló atomhatalommá válik, a három világ teória alapján a Mao –ce tung rezsim regionális hatalomra kíván szert tenni 1968. Kína elítéli a csehszlovák intervenciót határincidensek elszaporodása 1971. ENSZ tagság 1971 -72. Kissinger és Nixon Kínába látogat 1972. Sanghaj: kétoldalú kapcsolatok normalizálásának igénye

A negyedik arab – izraeli háború 1973 Egyiptom elnökváltozás (1970-79: Anvar Szadat): közös egyiptomi – szír politika Izrael győzelme ENSZ BT. 338. számú határozat: harcok beszüntetése, tárgyalások 1973. genfi konferencia a SZU és az USA együttműködésével kétoldalú tárgyalások igénye

A helsinki konferencia Három témakör: európai biztonság (SALT tárgyalások 1968-72) együttműködés a gazdaság, a technika, a tudomány és a kultúra területén együttműködés a humanitás kérdésében Alapelvek: szuverén egyenlőség tartózkodás az erőszaktól határok sérthetetlensége államok területi épsége viták békés rendezése viták békés rendezése népek egyenjogúsága és önrendelkezési jogának tiszteletben tartása államok együttműködése nemzetközi jog emberi jogok tiszteletben tartása belügyekbe való be nem avatkozás

Fegyverkezési verseny az 1970-es évek közepén USA bruttó nemzeti termék 5,2%-a 1973-ban megszüntették az általános hadkötelezettséget hadsereg létszáma: 322 millió fő 1979-ban NATO un. kettős határozata, amely 1983-től 108 Pershing II-es rakétát telepít és 464 földi irányítású cirkáló rakétát telepít a diszparitás megszüntetésére ↔békemozgalom 1980-ban gyorshadtest a Perzsa öbölben SZU bruttó nemzeti termék 12-13%-a új típusú interkontinentális rakéták (S/20-as) atommeghajtású tengeralattjárók 6 nyílt tengeri flotta szovjet hadsereg 3,2 millió fő

Az ellentétek kiéleződése Watergate – botrány után csökken az USA kormányának cselekvési képessége (Ford és Brzenzsinszki) új külpolitikai teória: két háromszög elmélete – erő politikája Carter (1977-1981) fegyverkezési verseny 1975: fegyverkezés, befolyási övezetek növekedése, Európán kívül új konfliktusok A portugál gyarmatbirodalom összeomlása után a bipoláris világrend megjelenik Afrikában: Angola és Mozambik szovjet érdekszférává válik. 1974. India atomhatalom lesz 1975. Vietnám egyesítése, „vörös platform alatt” Kína ellentétek SZU USA Japán együttműködés USA EU

A közel – keleti kérdés Camp- David keretegyezmény (1978) Carter amerikai elnök közreműködésével kétoldalú tárgyalások sürgetése az izraeli és egyiptomi kormány között ENSZ BT 242. számú és 338. számú határozata az irányadó Ciszjordánia és Gázai övezet 5 éves átmeneti időtartamra palesztin autonómia arab államok és Izrael közötti viszony normalizálása Izrael és Egyiptom között különbéke 1979-ben, de az izraeli félnek ki kell vonulnia a Sinai - fsz-ről 1982-ig.

Az iráni iszlám forradalom korábban orosz /szovjet, brit hatalmi ambíciók területe 1953-től CIA támogatásával amerika barát kormány (Mohamed Reza Pahlavi) 1960-as évek un. „fehér forradalom” USA nyomására modernizációs program ↔siíta főpapság regionális vezető külpolitikai szerep 1977 Carter teheráni látogatása 1979. Khomejni ajatollah iráni iszlám forradalma kommunista ideológiával való szembenállás és a liberális nyugati világ értékrendjének tagadása 1979 teheráni amerikai nagykövetség elfoglalása és túszejtés 1980: Irak – iráni háború

1979 az afganisztáni bevonulás Eredménye: Carter - doktrína A II. világháború óta a legsúlyosabb fenyegetés érte a nemzetközi politikai életet Három fő külpolitikai probléma: perzsa öböl térségében amerikai ellenőrzés fegyverkezés párbeszéd szünetelése felfüggesztették a SALT II. tárgyalásokat és azok ratifikációját exporttilalom 1980 moszkvai olimpiai játékokon való részvétel megtagadása

A kis hidegháború 1979-85 Politikai vezetésben bekövetkező személyi változások: Ronald Reagen (1981-89) Andropov (1982-84) Csernyenko (1984-85) Mihlai Gorbacsov (1985-91) 1985-ig szünetelnek a kétoldalú tárgyalások fegyverkezés offenzív külpolitika

A lengyel ügy szolidaritás nevű mozgalom, LEMP belül változások sztrájkhullám 1980-ban Lech Walesa vezetésével sztrájkbizottság felállítása Cél: politikai és szakszervezeti jogok biztosítása a lengyel kormány részéről Tárgyalások eredménye: Szolidaritás nevű független, önigazgatáson alapuló szakszervezet 1981: „Szojuz 81” hadgyakorlat a VSZ részéről 1981: hadiállapot bevezetése, katonai irányítás alá vonják az üzemeket, szabadságjogok felfüggesztése egyház részvétele és támogatása a mozgalom számára 1982 hadiállapot vége, majd részleges amnesztia

Reagen külpolitikai nézetei a bipoláris világrend a gonosz és jó párharcáról szól „sötét birodalma” ideológiai szembenállás kihangsúlyozása SALT 1, SALT 2 tárgyalások az USA számára tévedés USA másodrendű politikai hatalommá vált helyre kell állítani az USA fölényét, nem egyensúly! SZU fegyverkezése mögött nincs reális gazdasági erőtartalék offenzív külpolitika színterei: Közép – Amerika, Ázsia, Afrika, Európa

A Reagen kormányzat fegyverkezésének állomásai 1981 fellövik a Columbia űrrepülőgépet csillagháborús tervek elkészítése: űrpajzs létrehozása, amely a szovjet interkontinentális rakétákat lézersugárral közelről meg tudja semmisíteni 1982. Genf: fegyverkezési tárgyalások eredménytelensége, nincs megállapodás a korlátozásról 1983 Pershing rakéták telepítése koreai utasszállító repülőgép lelövése, USA tiltakozása és felszólítása a bocsánatkérésre

Külpolitikai konfliktusok 5. arab - izraeli háború (1982) Alap: libanoni polgárháború (3szoros megosztottság: felekezeti, politikai struktúra, Izrael és Szíria szembenállása Izrael katonai vállalkozásai a dél libanoni területeken, amely ENSZ felszólításra megszűnik 1982. „Békét Galileának” fedőnévvel hadművelet indítása libanoni államfő meggyilkolása, Irán beavatkozása 1985 újabb izraeli kivonulás

Közép - Amerika dominó elv megakadályozása amerikai megfigyelők jelentései 1983: Grenada un. ágyúnaszád diplomácia, a Kuba barát kormány megbuktatása 1980/84 El – Salvador katonai junta kormány támogatása, nyílt katonai diktatúra, „halálosztagok működése” Nicaragua polgárháború (1982-ben hatalomra kerülő Daniel Ortega kormány a szovjetek bábja)

Az Irán - kontra botrány USA közel 900millió dollár segélyt biztosít a felkelőknek 1982-84: katonai gyakorlatok sorozatát hajtja végre Kontrák számára: fegyver, utánpótlás, szállítóeszközök CIA túlkapásai: kikötők aláaknázása, kormánytisztviselők meggyilkolása 1985: nemzetbiztonsági tanácsadók: J. Pointdexter, Oliver North pénzügyi tervezete 1986 konrgresszus felhatalmazása a kontrák támogatására amerikai túszok kiszabadításáért USA fegyverszállítása Iránnak ( Irán - kontra botrány) A vizsgálóbizottság jelentése értelmében a Fehér Ház vezető tisztviselői érintettek az ügyben Reagen felhagy a nicaraguai gerillák támogatásával

A hidegháború utolsó enyhülési periódusa (1985-89) 1985 Gorbacsov glasznoszty peresztrojka novo mislényije Párbeszéd szükségessége: un. kétoldalú találkozók rendszerének felújítása 1985. Genf 1986 Rejkjavik 1987 Washington 1988 Moszkva Téma: fegyverkezés korlátozása, leszerelés

A fegyverkezés korlátozásáról 1987 INF - szerződés valamennyi közepes hatótávolságú rakéta eltávolítása Európából nem érintette a világ nukleáris arzenáljának 95%-át és a stratégiai nukleáris rakétákat Az enyhülés politikai következményei: Kivonulás Afganisztánból Vietnám Kambodzsából, Kuba pedig Angolából vonul ki szovjet terjeszkedés határainak szűkülése