Gyakorlatvezető mentortanár képzés a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán Fáyné dr. Dombi Alice 2010

Pedagógiai lexikon: mentor A kifejezés az  Odüsszeiából, Télemakhosz  nevelőjének (Mentór)  nevéből származik. Jelentései:  nevelő, tanító, vezető, tanácsadó, pártfogó, atyai jó barát, vezetőtanár Mentorálás: személyes nevelés 

Magyar Értelmező Szótár     A mai szóhasználatban  egy olyan személyt jelent, aki  mint idősebb  és tapasztaltabb barát, tanár vagy  tanácsadó atyailag segít jó tanácsokkal valakit. Munkahelyi környezetben olyan személyt jelent, aki egy munkatársa számára tanácsadóként áll rendelkezésre, például szakkérdésekben. A mentor elkíséri a munkatársat szakmai fejlődése során, és példát mutat neki

Gyakorlatvezető mentor: a pedagógiai, tanítási gyakorlattal összefüggő valamennyi gyakorló intézményben, iskolában folytatott tevékenység gondozója, a hallgató tevékenységének szakmai támogatója. Kulcsszereplő

A mentori munka kettőssége A mentori munkára való tudatos felkészülés eredményeképpen a mentor – a pedagógusképző intézmény megbízásával és elvi útmutatásai szerint – a pedagógia szakos hallgatók közoktatási intézményben folytatandó egyéni gyakorlatának szakvezetői feladatait, valamint a már diplomát szerzett pályakezdők körében az iskolavezetés megbízásából a pályakezdő pedagógusok szakmai szocializációját támogató feladatokat látja el.

A mentor képességkészlete, személyiség jellemzői   Érett, koherens pedagógus-személyiség Értékközpontúság, mintateremtés, adaptivitás Demokratikus társas kapcsolatépítés Szociális érzékenység, tolerancia, empátia Pedagógiai tapasztalat Magas szintű, biztonságos szakmai tudás Módszertani gazdagság és igényesség

A mentorpedagógiai tevékenység módszerei Interperszonális módszerek  Korrekciós módszerek, gyakorlási módszerek, korrepetálás, felzárkóztatás Integrációs-inkluzív módszerek Sikerre orientált vagy kudarckerülő módszerek? (megküzdés, flow) Alternatív módszerek Tehetséggondozás

A képzési program gyakorlatvezető szakági specializációi Tanárképzés Tanítóképzés Óvodapedagógus képzés Szociálpedagógus képzés Gyógypedagógus képzés

A mentorálás és a szakmai környezet A „valóságos”  közoktatási intézmény legyen  a gyakorlóhely A hallgató „az iskola világát” ismerje meg… A gyakorlóiskola és partneriskola tevékenységének meghatározása A működés szabályainak kialakítása A partnerintézmény feladatainak meghatározása A gyakorlatvezető mentor feladatainak kialakítása A gyakorlatvezető mentor fejlesztése, szakképesítése, elismerése

A mentor tudás-struktúrája Szakmai tudás A gyermeki, serdülőkori és ifjúkori fejlődésre vonatkozó tudás A nevelési-fejlesztési funkciók ismerete Önismeret, mentori szerepre való alkalmasság Oktatási stratégiák Jogszabályok ismerete

Szakmai tudás A közoktatási intézményrendszer, a pedagóguspálya, a pedagógusi munkakörök követelményeinek, szabályozásának ismerete, pedagógusképzés folyamatának, a pedagógiai, pszichológiai, a szakterületi és a gyakorlati képzési elemek követelményeinek az ismerete, hallgatói korosztállyal való foglalkozás nevelés- és oktatáslélektani, szociológiai, speciális módszertani ismeretei, szakképzettséghez kapcsolódó szaktudomány és szakmódszertan ismerete, közoktatási intézmények működésének, környezeti kapcsolatainak ismerete, a pályakezdők beilleszkedésének támogatásához szükséges mentálhigiénés ismeretek, a közoktatási intézmény dokumentumanak, pedagógiai programjának, (a speciális területeket is beleértve annak speciális területeit is: (pl. inkluzív nevelés, egészségnevelés, gyermekvédelem stb.) ismerete a mentorálás/tanácsadás korszerű elméleti és gyakorlati ismeretei.

Kompetenciák A tanulói személyiség fejlesztése; tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése a pedagógiai folyamat tervezése; a tanulók műveltségének, képességeinek fejlesztése; az egész életen át tartó tanulás igényének a fejlesztése; a tanulási folyamat szervezése és irányítása; a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek az alkalmazása; A hallgatói személyiség fejlesztése; A gyakorlati csoportok, közösségek alakulásának segítése a pedagógiai folyamat tervezésére; a jelöltek szakmai műveltségének, képességeinek fejlesztése; az egész életen át tartó tanulás igényének a fejlesztése; a tanulási folyamat szervezése és irányítása; a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek az alkalmazása; .

A képzés során elsajátítandó kompetenciák hatékony szakmai együttműködésre és kommunikációra, az iskolai gyakorlat - képző intézmény akkreditációs dokumentumaiban leírt követelményeknek megfelelő – megtervezésére, megszervezésére, vezetésére és értékelésére, a hallgatók különböző formában történő (tanórai és tanórán kívüli) tapasztalatszerzésének irányítására, a hallgató/kezdő pedagógus munkájának nyomon követésére, fejlesztő értékelésére, konstruktív visszajelzések adására, szakmai kompetenciák felismerésére, fejlesztésére, mérésére, értékelésére, a hallgatói/kezdő pedagógusi reflektivitás szakszerű, korszerű eszközökkel történő kialakítására, fejlesztésére, önművelés igényének kialakítására, az elkötelezettség erősítésére, a pályakezdés, a beilleszkedés támogatására, az adott szakterületen korszerű, jó gyakorlatok bemutatására, a hallgató/kezdő pedagógus szakmai szocializációjának támogatására, az egész életen át tartó tanulást, a hallgatók szakmai szocializációját megalapozó kompetenciák fejlesztésére.

Szakmai képességek Az adott pedagógusi alapképzési vagy mesterszak képzési és kimeneti követelményeiben megfogalmazott szakmai képességek mellett az iskolai gyakorlat megtervezése, megszervezése, vezetése és értékelése, hatékony szakmai együttműködés a hallgatóval/kezdőpedagógussal professzionális kommunikáció és konstruktív konfliktuskezelés, a hallgató/kezdő pedagógus munkájának nyomon követése, fejlesztő értékelése, konstruktív visszajelzések a pedagógusi szakmai kompetenciák felismerése, fejlesztése, mérése, értékelése, a hallgató/kezdő pedagógus reflektivitásának (önreflexiójának) szakszerű, korszerű eszközökkel történő kialakítása, fejlesztése, képes az önművelés igényének kialakítása, az elkötelezettség erősítésére, a pályakezdés, a beilleszkedés támogatásása, az adott szakterületen korszerű, jó gyakorlatok bemutatása, a hallgató/kezdő pedagógus szakmai szocializációjának támogatása, az egész életen át tartó tanulást, a hallgatók szakmai szocializációját megalapozó kompetenciák fejlesztése, a hallgatóval történő segítő kapcsolat kialakítása, a folyamatos személyes támogatás.

Szakmai attitűdök nyitott a hallgatói kezdeményezések iránt, fontosnak tartja, hogy a hallgató/kezdő tanár megtalálja a személyiségéhez illeszkedő saját szakmai fejlődési útját, érti és elfogadja a segítő-támogató kapcsolat kialakításának, ebben a saját szerepének, illetve a folyamatos önreflexiójának a jelentőségét, felelősséget érez a hallgatók iskolai tapasztalatainak értelmezéséért, fontosnak tartja a szakma nehézségei mellett a szakma szépségeinek tudatosítását is, fontosnak tartja a hallgatók fejlődésére adott folyamatos pozitív visszajelzéseket, elkötelezett az eredményes iskolai gyakorlat kiemelt jelentősége mellett.

A mentor szak ismeretkörei A pedagóguspálya, a pedagógusképzés követelményeinek ismerete, a mentor szerepe 4-6 kredit A hallgatói korosztállyal való foglalkozás, nevelés- és oktatáslélektani, szociológiai, andragógiai speciális módszertani ismeretei, a pedagógia és a pszichológia időszerű kérdései a hazai és nemzetközi kutatások tükrében A pedagógusi szakképzettség szerinti specializációban az adott szakterület legújabb szaktudományi és szakmódszertani ismeretei 6-8 kredit A kiterjesztett pedagógusi szerep iskolai és iskolán kívüli feladatai A mentorálás elmélete és speciális módszerei: a pedagógiai jelenségek feltárásának, elemzésének és értékelésének módszerei, az osztálytermi kutatás technikái, önreflexió képességének fejlesztése, a mentor sajátos feladatai, tanácsadás, együttműködés, konfliktuskezelés, kommunikációs képességek fejlesztése, értékelés módszerei 18-20 kredit Szabadon választható 8-10 kredit Gyakorlat (gyakorlóiskolai és/vagy mentorálás gyakorlatvezető, szupervizor mellett Záródolgozat/ portfolio 5 kredit

A szak tanterve témakörönként Bevezetés a mentorképzés pedagógiájába A nevelési és közoktatási intézmény mint szervezet Pedagógusképzés, pedagógus pálya. A kiterjesztett pedagógus szerep A mentori tevékenység időszerű pedagógiai, pszichológiai, andragógiai, szociológiai kérdései Mentori szerepek, a hallgatói korosztállyal kapcsolatos feladatok A mentorálás mentálhigiénés kérdései

A szak tanterve témakörönként A mentorálás elmélete és módszerei Pedagógiai, pszichológiai teendők a mentorpedagógus munkájában Pedagógiai műhelymunka A szakma specifikus mentori tanácsadás módszerei Konfliktuskezelés Kommunikációs készségfejlesztés Kutatásmódszertan-kutatási technikák- osztálytermi kutatás Osztálytermi kommunikáció

A szak tanterve témakörönként Szaktudományi és szakmódszertani ismeretek A szakterület legújabb tudományos eredményei A mentor szaktudományos és módszertani kompetenciái A mentorálás módszerei és technikái Egészségnevelés

A szak tanterve témakörönként A tanári beszédviselkedés jellemzői Fejlesztő értékelés Pedagógiai esetmegbeszélés Gyermekvédelmi prevenció Inkluzív, integrált nevelés Ellenőrzés, értékelés, minőségbiztosítás a mentori munkában Szakmai önismeret Tehetséggondozás, kreativitás fejlesztés Digitális pedagógia Szakmai menedzsment IKT támogatott pedagógiai módszerek A pedagógiai tudás. Metafora elemzés Választható tárgyak

A szak tanterve témakörönként Szakmaspecifikus gyakorlat Tervezés, szervezés, koordináció a mentori munkában A mentori munka megfigyelése A mentori képességek fejlesztése Mentori gyakorlat

A szak tantárgyelemei Szakmaspecifikus mentori tanácsadás a tanácsadás folyamata, a hallgatók és a pályakezdő gyakornokok mentorálásának speciális területén betöltött szere, a tanácsadás módszereinek készségszintű elsajátítását, a mentori szerepidentifikációs stratégiák és attitűdök kialakulása ill. megerősödése. szakterületi tanácsadói módszertani kultúra alapelvei, etikai vonatkozásai a prevenció-korrekció-fejlesztés Beavatkozási lehetőségek a segítő kapcsolatban. Megfigyelés. Helyzet- és problémafeltárás. Fejlesztési terv. Megvalósítás és értékelés. A tanácsadás lépései. A kedvező légkör megteremtésének feltételei, eszközei, módszerei. A tanácsadó kommunikációs eszközei Tanácsadói mikrotechnikák. A kommunikáció és kooperáció kölcsönhatása a segítő kapcsolatban.

Pedagógiai műhelymunka A szak tantárgyelemei Pedagógiai műhelymunka a kompetenciaalapú mentorképzés elvárásainak megfelelően a résztvevők új típusú munka- és módszertani kulturájának fejlesztése; olyan transzdiszciplináris szemlélet kialakítása és a kapcsolódó kooperatív munkaformák, módszerek elsajátítása, melyek a személyes, a szociális és a szakmaspecifikus kompetenciafejlesztést képesek az élmény-pedagógia eszköztárával megvalósítani. A pedagógiai döntéshozatal folyamata, szakaszai, szintjei, módszerei. Előfeltételelemzés, helyzetfeltárás, tervezés, szervezés, kivitelezés, értékelés. Saját tapasztalatok reflektált feldolgozása, együttes konstruktív problémamegoldás, pedagógiai döntések alternatívái. Csoportdinamikai sajátosságok, csoport-többlet, hozzáadott értékhozam. Önreflexió alakulása. Strukturált csoportmunkák, helyzetgyakorlatok, esetelemzések, projektek. Transzferhatás: A pedagógiai műhelymunka alkalmazási lehetőségei a mentori tevékenység során.

A tanári beszédviselkedés A szak tantárgyelemei A tanári beszédviselkedés A tantárgy a tanári beszédviselkedést a tanórai didaktikai feladatokkal való összefüggésükben mutatja be. Az egyes elemeket empirikus anyaggal (videóra felvett és lejegyzett tanórák) szemlélteti, a vizsgált didaktikai feladatokhoz gyakorlatokat is rendel (kérdezéstechnikai, instrukcióalkotási gyakorlatok, a különböző magyarázattípusok felépítésének megszerkesztése stb.) a tanári beszédviselkedés tudatosabbá tétele érdekében. A beszédviselkedés összetevői. A tanári beszéd verbális és nem verbális elemei. A redundancia fogalma és lehetséges funkciói a tanári beszédben. A tanóra főbb didaktikai feladatainak nyelvi-kommunikációs vonatkozásai: A tanári kérdés: fogalma, funkciója, tipikus grammatikai formái, fajtái . A tanári instrukció: fogalma, funkciója, tipikus grammatikai formái, a tanári kérdés és az instrukció kapcsolata. Tanári kérdések a magyarázatban, A tanári beszéd és a grice-i társalgási maximák (a mennyiség, a minőség, a relevancia és a mód maximája). A Pygmalion-effektus nyelvi-kommunikációs vonatkozásai

A szak tantárgyelemei szakmai önfejlesztő folyamat támogatása Metafora elemzés A kurzus a hallgató egyéni munkájára és az együttműködésen alapuló tanulásra épül. A különböző feladatok megoldása, a vonatkozó szakirodalmi, kutatási eredmények megismerése és a saját nézetekkel való összehasonlítása a reflektív tanári gondolkodás kialakulását/fejlődését is szolgálja. szakmai önfejlesztő folyamat támogatása a mentorjelölt hallgató személyes és iskolai élményeiből, élettapasztalataiból származó nézeteinek (vélekedéseinek, meggyőződéseinek) feltárása a meglévő pedagógiai gondolkodás megismerésére, reflektív pedagógus-gondolkodásmód kialakítása a saját tanári filozófia értelmezésére és elemzésére.

A képzés specifikumai Összegezés gyanánt Komplex, multidisciplináris alapokon nyugszik Új mentori szerepidentifikációs stratégiák és attitűdök kialakítását szolgálja Személyes-szociális és szakmaspecifikus kompetenciafejlesztés jellemzi A jó gyakorlatok kialakítását szolgálja A kiterjesztett pedagógus szerep megalapozását segíti A reflektív, együttműködő nevelői attitűd kialakítását segíti Életvezetés-pályaszocializáció - hivatásgyakorlás

Mentori szerepfeladatok Összegezés gyanánt Szakmai szerepvállalás és elkötelezettség hatékony szóbeli és írásbeli kommunikáció reális szakmai önismeret együttműködés pedagógusokkal, szülőkkel, tanulókkal mentoráltakkal új tanítási módszerek és eljárások kidolgozása, elsajátítása iskolai szervezetfejlesztési munkákban való részvétel Értékelkötelezettségek és szakmai attitűdök  demokratikus értékelkötelezettség, felelősségtudat. a tanulók egyéni sajátosságainak figyelembevétele és tisztelete. érzékenység a hátrányos társadalmi helyzetből fakadó nehézségekre, előítélet- mentesség. személyes példamutatás, értékközvetítés.

Köszönöm a figyelmet

Fejlesztési alapelvek a közoktatásban  tanulóközpontú, differenciált módszertan változatos tanulásszervezési megoldások tevékeny tanulói magatartás kooperáció, csapatmunka a gondolkodási képesség fejlesztése probléma-megoldási stratégiák kialakítása

Szakmai képességek A tanulók és tanulócsoportok megismerése   A tanulók és tanulócsoportok megismerése A tananyag tervezése, a tanítási folyamat szervezése Az osztálytermi munka szervezése, a tanítás-tanulás és a nevelés módszereinek alkalmazása Az értékelési és ellenőrzési eljárások alkalmazása

A gyakorlást szabályozó törvények A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény; Az alap és mesterképzésről szóló 289/2005 (XII.22.) Korm. rendelet; A kimeneti követelményekről szóló 15/2006 (IV. 3.) OM rendelet; A szakmai gyakorlati félév tartalmára vonatkozó Ajánlás

A tanárképzés gyakorlati féléve -közoktatási szempontok  A közoktatási intézmény felelős résztvevője a tanárképzésnek Közoktatás és  felsőoktatás szoros szakmai együttműködése Kölcsönös tanulás A közoktatási  intézmény fejlesztése (szakmai hozadék) Mentor tanári szerep  megjelenése - kiemelkedés, megbecsülés Mentor tanár feladatainak,  juttatásainak tisztázása Az iskola szakmai  elismertségének lehetősége

A szakmai gyakorlat(ok) célja   A szakképzettséghez kapcsolódó gyakorlati ismeretek megszerzése, a munkahely világával való ismerkedés. A hallgatók későbbi munkájuk hatékonysága érdekében jártasságot szerezzenek a nevelési-oktatási folyamatok értékelésében, fejlesztésében és a kutatásban. Részletesebben az alábbi tanári kulcskompetenciák (9) kialakítása a cél. A hallgató, a majdani tanár szakmai felkészültsége birtokában, hívatásának gyakorlása során váljon alkalmassá