Galeopsis pubescens – pelyhes kenderkefű T4 Galeopsis pubescens – pelyhes kenderkefű  ♠     20-50 (100) cm, dúsan ágas, a csomókon megvastagodott, szürkén pelyhes nyeles, tojásdad, fűrészes, szőrös július-október, bíbor-, rózsaszínű ajakos párta, a csészecimpák szúrósak makkocska főleg savanyú és tápanyagdús talajon, félárnyéktűrő üde és nedves erdők, vágásterületek, parkok, kertek

Galeopsis pubescens – pelyhes kenderkefű T4 Galeopsis pubescens – pelyhes kenderkefű

Galeopsis pubescens – pelyhes kenderkefű T4 Galeopsis pubescens – pelyhes kenderkefű

Galeopsis speciosa – szőrös kenderkefű T4 Galeopsis speciosa – szőrös kenderkefű 30-100 cm, dúsan ágas, a csomókon megvastagodott, sűrűn serteszőrös nyeles, tojásdad, fűrészes, mindkét oldalán szőrös június-október, sárga ajakos párta, az alsó ajak középső cimpája lila, a szélsők fehér foltosak makkocska üde, nedves, tápanyagdús talajokon üde és nedves erdők, ligeterdők, vágásterületek, parkok  ♠    

Galeopsis speciosa –szőrös kenderkefű T4 Galeopsis speciosa –szőrös kenderkefű

Galeopsis speciosa –szőrös kenderkefű T4 Galeopsis speciosa –szőrös kenderkefű

Galinsoga parviflora – kicsiny gombvirág T4 Galinsoga parviflora – kicsiny gombvirág 10-80 cm, dúsan ágas, a gyengén bordás, szőrös vagy lekopaszodó átellenes, nyeles, tojásdad, fűrészes május-november, 5 fehér nyelves virág + sárga csöves virág kaszat, növényenként 300 000 termést is hozhat melegigényes, különösen laza talajokon tömeges szántóföldek, parlagok, kertek, szőlők, csemetekertek  ♠    

Galinsoga parviflora – kicsiny gombvirág T4 Galinsoga parviflora – kicsiny gombvirág

Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág Angol neve: Himalayan balsam (Policeman’s helmet), német neve: Indisches Springkraut 100-250 cm, egyszerű vagy elágazó, vörös, áttetsző, üveges 5-8 cm hosszú, tojásdad, fűrészes, a levélnyél mirigyes, felsők örvösek, alsók keresztben átellenesek, extraflorális nektáriumok július-október, 2,5-4 cm-es bíborszínű párta, színes csésze húsos, dinamochor toktermés  ♠  

Származás, elterjedés: Nyugat-Himalája mérsékelten csapadékos térségei Európába a 19. sz. elején hozták be, dísz- és mézelő növényként Első elvadulásának európai adata: 1848, meghonosodása: 1855. 1892: Erdély, 1920: Vas vármegye Napjainkban: nagyobb folyók, ritkábban hegyi, dombvidéki patakok mentén Gyakori a Ny- és DNy-Dunántúlon, Duna mentén, de a Tisza egyes szakaszain is megtalálható Életciklus, életmenet Csírázás: március

Csíranövény-sűrűség 350 db/m2, 30-40 marad meg, a dormanciát a hideghatás töri meg Virágzás (jún.) - júl. - aug. – (nov.), „poszméhvirág Magszórás aug. – nov., dinamochoria: 7 m távolságra, hidrochor, zoochor (erdei egér), antropochor (dísz- és mézelő növényként) Több éves magtúlélés, vegetatívan terjedő szárrészek Alomja nehezen bomlik el Termőhelyigény Fagyérzékeny, inkább félárnyéknövény

Folyók, patakok mentén, szerves a anyagokban gazdag, nedves, humuszos talajokon, Puhafás ligeterdőkben, bokorfüzesekben, árkok, csatornák mentén Biotikus interakciók A juh és a szarvasmarha legeli Számos fogyasztója és beporzója ismert Gazdasági jelentőség Hajtása és magja ehető, köröm és bőrfestésre használták, Bach-féle virágterápia, dísznövény, méhlegelő Partok stabilitását veszélyezteti, akadályozza a természetes felújulást

A nebáncsvirág fajokon előforduló rovarfajok száma (Schmitz 1999) Fajszám Erdei nebáncsvirág Kisvirágú Bíbor Fitofágok 22 13 8 Viráglátogatók 16 21 31 Extraflorális nektáriumok látogatói - 1 25 Aphidofágok 4 12

Természetvédelmi jelentőség Kedvezőtlenül befolyásolja az őshonos társulásokat Természetvédelmi gyom, elnyomja a honos fajokat, gátolja a felújulást Kezelése Védett területeken: több évig tartó mechanikai kezelés, kézi eltávolítás, kaszálás, alomeltávolítás Kémiai védekezés: nehéz a szelektivitást megőrizni (glifozát)

Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág

Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág

Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág

Impatiens parviflora – kisvirágú nebáncsvirág Angol neve: Small balsam, német neve: Kleinblütiges Springkraut 20-60 (150) cm, egyszerű vagy elágazó, áttetsző, üveges szárú, sekély gyökerű 3-10 cm hosszú, tojásdad, fűrészes, a levélváll mirigyes, extraflorális nektáriumok július-november, 1- 1,5 cm-es halványsárga párta húsos, dinamochor toktermés  ♠  

Származás, elterjedés: Közép-Ázsia Európába valószínűleg árukereskedelemmel hurcolták be Első elvadulásának európai adata: 1837 Genfi Botanikus Kert 1890: Margit-sziget, Bp. Napjainkban: folyók, patakok, csatornák mentén, ligeterdőkben, hegyvidéki üde erdőkben Gyakori a Ny-Dunántúlon, középhegységeinkben, folyóink mentén Életciklus, életmenet Csírázás: április, a dormanciát a hidegkezelés feloldhatja, a csíranövények fagyérzékenyek

A kisvirágú nebáncsvirág terjedése Trepl (1984) adatai alapján

Virágzás (máj.) – jún. – nov., ön- és idegen megporzású virágok Dinamochoria: 3-4 m távolságra Termőhelyigény Üde, mérsékelten tápanyag-gazdag, neutrális vagy gyengén savanyú, ill. meszes talajokon, félárnyéknövény Biotikus interakciók Enyhén allelopatikus hatású Számos fogyasztója és beporzója ismert, levéltetvek nagy mennyiségben boríthatják, levélaknázója és rozsdagombája is ismert Az őz alkalmanként fogyasztja

Természetvédelmi jelentőség Hegi (1925): a kisvirágú nebáncsvirág kiszorítja az erdei nebáncsvirágot Sukopp (1962): a megállapítást cáfolja Trepl (1984): az erdei nebáncsvirág csak a számára szuboptimális, kissé szárazabb területeken szorul vissza Schmitz (1999): 1. a faj expanziója miatt a honos fajok visszaszorulnak, borításuk jelentősen csökken vagy akár teljesen el is tűnnek a területről; 2. a faj más lágyszárúak közé vegyül, anélkül, hogy jelentősen visszaszorítaná azokat; 3. a faj olyan élőhelyeket foglal el, amelyeken a honos fajok nemigen telepednek meg.

Kezelése A kivadulások megakadályozása Mechanikai és kémiai védekezés Biológiai védekezés: a rozsdagombákat vizsgálják, levélaknázója az őshonos erdei nebáncsvirágon, levéltetűfaja a bíbor nebáncsvirágon is megjelenik (alkalmazásuk nem ajánlott)

Impatiens parviflora – kisvirágú nebáncsvirág

Impatiens parviflora – kisvirágú nebáncsvirág

Mercurialis annua – egynyári szélfű T4 Mercurialis annua – egynyári szélfű  ♠      20-70 cm, dúsan ágas, kopasz tojásdad, lándzsás, fűrészes május-november, ált. kétlaki, de lehet egylaki is, porzós füzérek, levélhónalji termős virágok kétrekeszű toktermés nitrogénigényes, agyag vagy lösztalajokon, áttelelhet szántóföldek, kertek, szőlők, utak mente, csemetekertek mérgező (a tej megkékül tőle), állatgyógyászatban hashajtó, juvenilis egyedek is virágoznak

Mercurialis annua – egynyári szélfű T4 Mercurialis annua – egynyári szélfű

Mercurialis annua – egynyári szélfű T4 Mercurialis annua – egynyári szélfű

Polygonum aviculare – madár-(porcsin)keserűfű T4  ♠     5-60 cm, dúsan ágas, elfekvő vagy felemelkedő 3 mm – 4 cm hosszú, tojásdad, lándzsás, ép, széthasadozó, ezüstös pálhakürtő június-november, zöldesfehér vagy rózsaszínű virágok makkocska országszerte gyakori, taposást tűrő, igénytelen, kötött és laza talajon is szántóföldek, kertek, szőlők, utak mente, csemetekertek, szikes területek

Polygonum aviculare – madárkeserűfű T4 Polygonum aviculare – madárkeserűfű

Polygonum aviculare – madárkeserűfű T4 Polygonum aviculare – madárkeserűfű

Persicaria dubia (mitis) – szelíd keserűfű  ♠     15-60 (80) cm, egyszerű vagy elágazó, felemelkedő 5-10 cm hosszú, lándzsás, ép, a pálhakürtő ép, pillás, barna július-szeptember, az álfüzérek bókolók, vékonyak, lazák, kevés virágúak makkocska országszerte gyakori, nedves, szerves anyagokban gazdag talajon árterek, üde gyomtársulások, ligeterdők, mocsári gyomtársulások, árkok

Persicaria dubia (mitis) – szelíd keserűfű

Persicaria maculosa – baracklevelű keserűfű T4 Persicaria maculosa – baracklevelű keserűfű  ♠     40-100 cm, többnyire serteszőrös, felemelkedő 5-10 cm hosszú, lándzsás, ép, gyakran fekete foltos, a pálhakürtő serteszőrös, éle pillás június-október, a lepel élénk vagy halvány rózsaszín makkocska országszerte gyakori, nedves, szerves anyagokban gazdag talajon árterek, üde gyomtársulások, ligeterdők, mocsári gyomtársulások, árkok

Persicaria maculosa – baracklevelű keserűfű T4 Persicaria maculosa – baracklevelű keserűfű

Persicaria maculosa – baracklevelű keserűfű T4 Persicaria maculosa – baracklevelű keserűfű

Portulaca oleracea –kövér porcsin  ♠      15-30 cm, pozsgás, elfekvő 1-2 cm hosszú, pozsgás, ép, visszás tojásdad július-november, sárga kupakkal nyíló tok országszerte gyakori, homok-, vályogtalajon, sziken, melegigényes, szárazságtűrő, fényigényes szántóföldek, parlagok, utak mente, keretek, csemetekertek a nyúl és a sertés szereti

Portulaca oleracea –kövér porcsin

Setaria pumila (glauca) – fakó muhar  ♠      30-100 cm, egyszerű szárú 1-2 cm szálas, a levélhüvely és a fonák szőrös június-november, 3-7 cm tömött virágzat szemtermés, rókavörös gallérserték homokos és vályogtalajon, savanyú talajon zöld muharnál gyakoribb szántóföldek, parlagok, utak mente, keretek, csemetekertek termését a baromfi szereti

Setaria pumila (glauca) – fakó muhar

Setaria pumila (glauca) – fakó muhar

Setaria viridis – zöld muhar  ♠     30-100 cm, egyszerű szárú 1-2 cm szálas, a levéllemez töve nem pillás július-október, 1-10 cm tömött virágzat szemtermés, zöld gallérserték egész országban gyakori, a meszes talajon tömegesebb szántóföldek, parlagok, utak mente, keretek, csemetekertek

Setaria viridis – zöld muhar

Setaria viridis – zöld muhar

Setaria verticillata – ragadós muhar 30-100 cm, tövén elfekvő szárú, a virágzat alatt érdes szálas, levéllemeze szélesebb az előbbi fajokéhoz képest, a fonák kopasz június-október, 3-10 cm tömött virágzat, alsó része szaggatott szemtermés, érdes gallérserték egész országban gyakori, kisebb jelentőségű szántóföldek, parlagok, utak mente, keretek, csemetekertek  ♠    

Setaria verticillata – ragadós muhar

Setaria verticillata – ragadós muhar

Solanum nigrum – fekete csucsor  ♠      30-80 cm, kopasz vagy pelyhes Sötétzöld, ép vagy bemetszett, tojásdad június-november, fehér virágok forgóvirágzatban, csőporzók fekete bogyótermés, elnyújtott csírázású magvak (lila, zöld, fekete, sárga), 500 000 mag, életkép. 30 év nedves, üde termőhelyeken, nitrogén és foszfor igényes, fény- és melegigényes, nem szárazságtűrő szántóföldek, trágyadombok, kertek, parlagok, csemetekertek mérgező, hosszú magtúlélés, 40 vírus gazdanövénye, triazin rezisztens

Solanum nigrum – fekete csucsor

Solanum nigrum – fekete csucsor Mérgezési tünetek: hányás, hasmenés, tág pupillák, látási zavarok, izgatottság, kábultság, görcsök, légszomj, halálos is lehet.

Sonchus oleraceus – szelíd csorbóka T4 Sonchus oleraceus – szelíd csorbóka  ♠     30-100 cm, kopasz, fényes, tejnedv tartalmú az alsók szárnyas nyelűek, a felsők ülők, szárölelők, kacúrosak, lantosak június-november, sárga nyelves virágok, fészekvirágzat bóbitás kaszattermés országszerte gyakori szántóföldek, kertek, parlagok, csemetekertek, szőlők, utak mente

Sonchus oleraceus – szelíd csorbóka T4 Sonchus oleraceus – szelíd csorbóka

Sonchus oleraceus – szelíd csorbóka T4 Sonchus oleraceus – szelíd csorbóka

Sonchus asper – szúrós csorbóka T4 Sonchus asper – szúrós csorbóka  ♠     50-100 cm, kopasz az alsók szárnyas nyelűek, a felsők ülők, szárölelők, szúrósan fogazott, karéjos június-november, sárga nyelves virágok, fészekvirágzat bóbitás kaszattermés országszerte gyakori szántóföldek, kertek, parlagok, csemetekertek, szőlők, utak mente

Sonchus asper – szúrós csorbóka T4 Sonchus asper – szúrós csorbóka

Sonchus asper – szúrós csorbóka T4 Sonchus asper – szúrós csorbóka

Sonchus arvensis – mezei csorbóka T4 Sonchus arvensis – mezei csorbóka 60-150 cm, ágas, felső része mirigye, alsó része kopasz, tejnedvet tartalmaz lándzsásak, ülők, szárölelők, fogazottak, kacúrosak június-november, sárga nyelves virágok, fészkes álernyő virágzat bóbitás kaszattermés országszerte gyakori, üde, nedves területeken szántóföldek, rétek, kaszálók, legelők, parlagok, csemetekertek  ♠    

Sonchus arvensis – mezei csorbóka T4 Sonchus arvensis – mezei csorbóka

Sonchus arvensis – mezei csorbóka T4 Sonchus arvensis – mezei csorbóka

Tragus racemosus – tövisperje  ♠      10-30 cm, lekönyöklő szárú, a csomókon legyökerező a levéllemez és nyelvecske rövid, szélük pillás (szőrkoszorú) június-október, 4-8 cm-es kalász, a felső pelyva horogszerű sertéket visel szemtermés főleg az Alföldön gyakori, szárazságtűrő szántóföldek, száraz, meszes homokpuszták, legelők, utak mente, bolygatott települések adventív, vasutak mentén terjed

Tragus racemosus – tövisperje

Tragus racemosus – tövisperje

Tragus racemosus – tövisperje

Tribulus terrestris – királydinnye  ♠      10-60 cm, elfekvő szárú, borzas 5-8 pár tojásdad levélkéből összetett, fonáka borzas július-november, 4-5 mm hosszú, sárga szirmú öt háromoldalú tövises résztermésre esik szét főleg az Alföldön gyakori, szárazságtűrő, laza, sovány, száraz homoktalajokon szántóföldek, száraz, homokpuszták, legelők, utak mente, bolygatott települések vasutak mentén terjed

Tribulus terrestris – királydinnye

Tribulus terrestris – királydinnye

„A csárdánál törpe nyárfaerdő Sárgul a királydinnyés homokban; Odafészkel a visító vércse, Gyermekektől nem háborgatottan. Ott tenyészik a bús árvalyányhaj S kék virága a szamárkenyérnek; Hűs tövéhez déli nap hevében Megpihenni tarka gyíkok térnek.” Petőfi Sándor