Pteridium aquilinum – saspáfrány G1 Pteridium aquilinum – saspáfrány  ♠ ()    60-220 cm, állományalkotó 2-3-szorosan szeldelt, fonáka rendszerint molyhos spórával kevésbé terjed, (a levélfonákon találhatók), a spórák érése: július-szeptember üde, savanyú talajokon mészkerülő lomb- és tűlevelű erdők, vágásterületek (tömeges lehet) karcinogén (rákkeltő), fogyasztották, kozmopolita

Pteridium aquilinum – saspáfrány G1 Pteridium aquilinum – saspáfrány

Pteridium aquilinum – saspáfrány G1 Pteridium aquilinum – saspáfrány

Fallopia sps.– japánkeserűfű fajok G1 Fallopia sps.– japánkeserűfű fajok 100-300 cm, mélyre hatoló gyökerek + oldalirányban kúszó gyöktörzs, vastag, üreges szár szórt, tojásdad, 10-30 cm hosszú levél július-szeptember, összetett bugavirágzat, fehér lepel háromélű makkocska  ♠   Származás, elterjedés Kelet-Ázsia Magyarországon leggyakrabban a hibrid hímivarú, termést gyakorlatilag nem érlelő példányaival találkozunk

Fallopia japonica, F. x bohemica, F. sachalinensis Termőhelyigény Ártéri japánkeserűfű: Elsősorban bolygatott, antropogén élőhelyeken, telkek, vasúti töltések, patakok, folyók mente, erdőszélek. Hibrid japánkeserűfű: nedvesebb természetközelibb társulások, folyók, patakok, csatornák mente, másodsorban települések környéke

Fallopia sps.– japánkeserűfű fajok

Fallopia sps.– japánkeserűfű fajok

Fallopia sps.– japánkeserűfű fajok Gazdasági jelentőség Akadályozzák a folyók megközelítését, árvízvédelmi berendezéseket károsíthatnak, szétrepeszthetik a járdát Természetvédelmi jelentőség Meggátolják a természetes szukcessziós folyamatokat, a honos fajok regenerációját, átalakítják a természetközeli társulásokat

Fallopia japonica – ártéri japánkeserűfű G1 Fallopia japonica – ártéri japánkeserűfű

Fallopia x bohemica – hibrid japánkeserűfű G1 Fallopia x bohemica – hibrid japánkeserűfű

Fallopia sachalinensis – óriás japánkeserűfű G1 Fallopia sachalinensis – óriás japánkeserűfű

Fallopia sachalinensis – óriás japánkeserűfű G1 Fallopia sachalinensis – óriás japánkeserűfű

Solidago gigantea – magas aranyvessző 20-250 cm magas, kopasz, csak a virágzatban szőrös, tarackjai hosszabbak szórt, lándzsás, a csúcs közelében fűrészes, a vállnál ép július-október, a nyelves virágok pártái hosszabbak a csöveseknél, fészkes buga virágzat kaszat  ♠     fényigényes, nedves, üde, olykor kötött talajokon Dunántúlon közönséges, a középhegységben és az Alföldön főleg folyó- és patakvölgyekben

Gazdasági jelentőség Mézelő, gyógynövény Természetvédelmi jelentőség Eredeti növénytakaró pusztulása, visszaszorulása, gerinces fauna számára kedvezőtlen, csökken a növényevő és ragadozó gerinctelenek száma

Solidago gigantea – magas aranyvessző

Solidago gigantea – magas aranyvessző

Solidago gigantea – magas aranyvessző

Solidago gigantea – magas aranyvessző

Urtica dioica – nagy csalán  ♠      30-150 cm magas, egyszerű és fullánkszőrös, kétlaki keresztben átellenes, tojásdad, fűrészes szélű május-október, füzérvirágzat makkocska üde - nedves, nitrogéndús talajokon üde, nedves erdők, ligeterdők, magaskórósok, árokpartok gyógy-növény: vértisztító, reuma, fogyasztható

G1 Urtica dioica –

Urtica dioica – nagy csalán

Urtica dioica – nagy csalán

Vicia cracca – kaszanyűgbükköny 30-150 cm, elfekvő vagy kapaszkodó szárnyasan összetett, 10-12 pár keskeny lándzsás levélke, levélkekacs május-szeptember, zászlós fürtben álló kék, pillangós virágok (vitorla = köröm) hüvely, 2-3 cm hosszú (száraz) – üde – nedves, tápanyagdús talajokon nedves, üde rétek, kaszálók, legelők, vágásterületek, parlagok jó takarmány, kapálást nem tűri  ♠     

Vicia cracca – kaszanyűgbükköny

Vicia cracca – kaszanyűgbükköny

Vicia cracca – kaszanyűgbüköny

G2 – gumósok A földalatti szár helyenként megvastagszik, gumóvá alakul.

Lathyrus tuberosus – gumós lednek  ♠      30-100 cm, elfekvő vagy kapaszkodó két elliptikus levélke, levélkekacs június-szeptember, piros pillangós virág (illatos) fürtben állnak hüvely, 3-6 maggal üde, kötött talajokon utak mente, vágásterületek, legelők, parlagok, szántóföldek gumója ehető, a gabonát ledöntheti

Lathyrus tuberosus – gumós lednek

G3 – szaporítógyökeresek Az átvészelő szaporítógyökerek többé-kevésbé vízszintesen futnak, rajtuk járulékos rügyek helyezkednek el

Asclepias syriaca – selyemkóró G3 Asclepias syriaca – selyemkóró 80-150 cm, mérgező tejnedvet tartalmaz, vízszintes + mélyre hatoló gyökerek keresztben átellenes, elliptikus, 10-25 cm hosszú, a fonák molyhos június-augusztus, dús levélhónalji bogernyő, húsvörös - rózsaszín (fehéres) párta, mellékpárta 10 cm-es ikertüszőtermés, repítőkészülékes magvak száraz – nedves, főleg laza talajokon (homok, lösz), zavart élőhelyeken Gyümölcsösök, szőlők, szántóföldek, gyepek, árterek Jó mézelő, észak-amerikai inváziós  ♠     

Asclepias syriaca – selyemkóró

Asclepias syriaca – selyemkóró G3 Asclepias syriaca – selyemkóró

Asclepias syriaca – selyemkóró G3 Asclepias syriaca – selyemkóró

Cirsium arvense – mezei aszat G3 Cirsium arvense – mezei aszat  ♠      50-100 cm, mély gyökerű (3 m) hosszúkás-lándzsás, fogazott - karéjos, kopasz vagy fonáka molyhos, szúrós élű június-november, 15-20 mm-es fészek, bíbor párta, sátorozó bugában álló fészkek, kétlaki: a porzós fészkek kerekdedek, a termősek hengeresek bóbitás kaszat országszerte közönséges, üde talajokon tömegesebb utak mente, parlagok, kertek, töltések, szántóföldek veszélyes 24, sok kártevője van

Cirsium arvense – mezei aszat G3 Cirsium arvense – mezei aszat

Cirsium arvense – mezei aszat G3 Cirsium arvense – mezei aszat

Cirsium arvense – mezei aszat G3 Cirsium arvense – mezei aszat

Convolvulus arvensis – apró szulák G3 Convolvulus arvensis – apró szulák  ♠      1-2 m kúszó, felkúszó szár, mély gyökerek (2-3 m), legyökerező szár 2-3 (4) cm hosszú, nyilas-füles vállú, épszélű, dárdás május-október, fehér vagy rózsaszín, 1,5-2,5 cm-es átmérőjű, forrt párta, az előlevelek a kocsányon vannak toktermés fényigényes, szárazságtűrő, ország-szerte gyakori, kötött talajon is parlagok, kertek, szántóföldek, utak mente, csemetekertek veszélyes 24, hosszú magtúlélésú, a sertés és a nyúl hajtását fogyasztja

Convolvulus arvensis – apró szulák G3 Convolvulus arvensis – apró szulák

Convolvulus arvensis – apró szulák G3 Convolvulus arvensis – apró szulák

Convolvulus arvensis – apró szulák G3 Convolvulus arvensis – apró szulák

Euphorbia cyparissias – farkaskutyatej G3 Euphorbia cyparissias – farkaskutyatej 15-50 cm, egyszerű, a virágzat alatt meddő hajtások szórt, keskeny szálas - lándzsás április-október, gallérlevelek szálasak, vöröslők lehetnek toktermés országszerte elterjedt, szárazságtűrő, fényigényes száraz gyepek, kaszálók, vágásterületek, parlagok, csemetekertek, utak mente, homok- és szikes puszták rendszeres talajművelést nem tűri, mérgező  ♠     

Euphorbia cyparissias – farkaskutyatej G3 Euphorbia cyparissias – farkaskutyatej

Euphorbia cyparissias – farkaskutyatej G3 Euphorbia cyparissias – farkaskutyatej

G4 – hagymások és hagymagumósok Átvészelő szervük hagyma vagy hagymagumó, sarjhagymáik lehetnek

Ornithogalum umbellatum – ernyős madártej  ♠     10-30 cm, tojásdad hagymájú tőállók, szálasak, lehajlók. április – június, sátorozó fürt. Lepellevelei hosszúkásak, felül fehérek, fonákukon zölden csíkos. Hat élű, tojásdad toktermés Fény- és tápanyagigényes, laza, humuszos gazdag talajokon. Üde és száraz lomberdők, ligeterdők, kultúrerdők bolygatott, nyílt részein, nedves és száraz gyeptársulásban, szántókon, parlagokon.

Ornithogalum umbellatum – ernyős madártej

Ornithogalum umbellatum – ernyős madártej

Ornithogalum umbellatum – ernyős madártej

Ornithogalum umbellatum – ernyős madártej