H4 – vegetatív szaporodásra nem képes karógyökerűek Karógyökereiken nincsenek járulékos rügyek, regenerálódásra nem képesek

Atropa bella-donna – nadragulya H4 Atropa bella-donna – nadragulya  ♠      50-200 cm magas, ágas szórt állású, tojásdad, épszélű, 15 cm hosszú június-szeptember, lila, forrt párta, a termésen maradó csésze fekete bogyótermés nitrogéndús, üde talajokon erdőszélek, vágásterületek (bükkösök, gyertyános-tölgyesek) mérgező (3-4 termés halálos), gyógynövény (pupillatágító, görcsoldó)

Atropa bella-donna – nadragulya H4 Atropa bella-donna – nadragulya

Atropa bella-donna – nadragulya H4 Atropa bella-donna – nadragulya

-Farmakológiai hatás: a benne lévő atropin az acetilkolin hatását gátolja, pupillatágító, csökkenti a simaizom görcskészségét, és a szekréciót. -Felhasználás: pupillatágító hatása miatt szemvizsgálatoknál használják. Szaruhártya-, kötőhártya-gyulladás esetén, epehólyag és húgyhólyag görcsös állapotának megszűntetésére, Parkinson-kóros betegek gyógyítására; hányinger, hányás esetén, tüdőasztmás rohamok enyhítésére alkalmas. Szakértelem nélküli felhasználása súlyos, akár halálos mérgezést okozhat!

Eryngium campestre – mezei iringó H4 Eryngium campestre – mezei iringó 30-60 cm magas, félgömb alakú, kopasz, szürkés, hosszú gyökerű kemény, szeldelt, fogazott július-október, fehér virágú fejecske, merev murvalevelek ikerkaszat fényigényes, száraz talajokon is megél száraz gyepek, legelők, parlagok, utak mente ördögszekér, a szél görgeti a kórót, hurutoldó, vizelethajtó  ♠     

Eryngium campestre – mezei iringó H4 Eryngium campestre – mezei iringó

Eryngium campestre – mezei iringó H4 Eryngium campestre – mezei iringó

Eryngium campestre – mezei iringó H4 Eryngium campestre – mezei iringó

Hypericum perforatum – közönséges orbáncfű  ♠      20-100 cm magas, hengeres szár 2 léccel elliptikus, áttetsző pontos június-október, sárga szirmok, 3 falkás porzótáj, bogernyő tok fényigényes, száraz talajokon is megél szárazabb vágásterületek, kaszálók, parlagok, utak mente bőrgyulladást, halált okozhat, gyógynövény (depresszió ellen)

Hypericum perforatum – közönséges orbáncfű

Hypericum perforatum – közönséges orbáncfű

Hypericum perforatum – közönséges orbáncfű

H5 – ferde gyöktörzses évelők Sekélyen gyökerezők, vegetatív szaporodásra nem képesek. A ferdén növő gyöktörzs feldarabolódása esetén vegetatív szervé alakul.

Ballota nigra – fekete peszterce H5 Ballota nigra – fekete peszterce 30-80 cm magas, szára négyszögletes, bozontos szőrös az alsók csipkések, kerekdedek, a felsők szíves-tojásdadok, fűrészesek június-november, álörvökben rózsaszínű ajakos virágok, a felső ajak kicsípett, szőrös makkocska termés nitrofil, száraz, meleg, de kissé árnyékos helyeken is akácosok, utak mente, parlagok, erdőszélek nem tömeges, de gyakori  ♠     

Ballota nigra – fekete peszterce H5 Ballota nigra – fekete peszterce

Ballota nigra – fekete peszterce H5 Ballota nigra – fekete peszterce

Ballota nigra – fekete peszterce H5 Ballota nigra – fekete peszterce

Chelidonium majus – vérehulló fecskefű  ♠      30-100 cm magas, gyengén szőrös, elágazó, tejnedv szárnyasan tagolt levél április-október, sárga szirmok, 2 lehulló csészelevél, laza ernyő becőszerű tok, elaioszóma árnyéktűrő, üde, nitrogéndús talajokon akácosok, ligeterdők, utak, kerítések mente, parkok gyógynövény (szemölcs ellen)

Chelidonium majus – vérehulló fecskefű

Chelidonium majus – vérehulló fecskefű

Chelidonium majus – vérehulló fecskefű

-Farmakológiai hatás: fájdalomcsillapító, simaizom-görcsoldó, baktériumölő, mitózis és tumorgátló, friss tejnevével szemölcsöt irtanak (fehérjebontó enzimek). -Felhasználás: frissen szemölcs-irtó, a gyógyszeripar epe- és májbetegségek gyógyszereihez használja, extraktumát kőképződéses, gyulladásos epegörcsök esetén. Fogkrém és szájvíz alkotórésze (antibakteriális). Erős hatású, csak orvosi felügyelet mellett alkalmazható!

Parietaria officinalis – falgyom H5 Parietaria officinalis – falgyom 30-100 cm magas, nem elágazó, rövid szőrös ékvállú, épszélű, lándzsás, elliptikus június-október, levélhónalji gomoly, zöld lepel, egy- és kétivarú virágok makkocska árnyéktűrő, üde, nitrogéndús talajokon üde, nedves erdők, ligeterdők, szurdokerdők, kertek, istállók közelében  ♠    

Parietaria officinalis – falgyom H5 Parietaria officinalis – falgyom

Parietaria officinalis – falgyom H5 Parietaria officinalis – falgyom

G1 – tarackosok, rizómások Módosult, földalatti hajtásaik vannak, tarack: vékony, elágazó, hosszú szártagú, gyöktörzs (rizóma): vastag, rövid szártagú

Achillea millefolium – közönséges cickafark 20-80 cm magas, szőrös vagy kopaszodó, tőlevélrózsa, virágzáskor felálló szár szeldelt június-november, fehér csöves és nyelves virágokból álló fészkek, fészkes sátor kaszat (bóbita nélküli) fényigényes, országszerte gyakori, kaszálást jól tűri legelők, parlagok, kaszálók, utak mente, csemetekertek ehető, gyógynövény (érrendszer erősítő, keringésjavító, görcsoldó)  ♠     

-Farmakológiai hatás: gyulladáscsökkentő, a bőr és nyálkahártya gyulladásaiban, továbbá görcsoldó és antiszeptikus hatású. -Felhasználás: teáját gyomorfekélyben, bélhurutban, étvágyjavítóként használják. Főzetét csecsemők fürösztésére, ekcémák kezelésére, sebgyógyításra alkalmazzák. Öblögetőszerként szájnyálkahártya- gyulladás, fogínybetegség esetén hatásos. Illóolajából azulénes bőrápoló kenőcsöket készítenek.

Achillea millefolium – közönséges cickafark

Achillea millefolium – közönséges cickafark

Achillea millefolium – közönséges cickafark

Calamagrostis epigeios – siskanádtippan 60- 150 cm, kúszó, hosszú tarackos, szára merev, érdes a levéllemez érdes, a nyelvecske akár 9 mm hosszú július-augusztus, a buga nagy (15-25 cm hosszú) szemtermés fényigényes, száraztól a nedves talajokig vágásterületek, erdőszélek, erdőben csak szálanként az állatok nem legelik, a talajt kiszárítja, veszélyes 24, szárazvirág kötészet  ♠     

Calamagrostis epigeios – siskanádtippan

Calamagrostis epigeios – siskanádtippan

Calamagrostis epigeios – siskanádtippan

Calystegia sepium – sövényszulák 1-2 m magasra kapaszkodó szár, vízszintesen futó tarack, mély gyökerek, legyökerező szár 5 cm hosszú, szíves vállú, épszélű június-szeptember, fehér, 4-5 cm-es átmérőjű, forrt párta, az előlevelek takarják a csészét toktermés nedves talajokon nádasok, árokpartok, utak mente, csemetekertek gyorsan csírázik, hosszú magtúlélésű  ♠     

Calystegia sepium – sövényszulák

Calystegia sepium – sövényszulák

Calystegia sepium – sövényszulák

Cynodon dactylon – csillagpázsit 10-60 cm, elfekvő, legyökerező szárú, csak virágzó szára emelkedik fel, gyökere 3-4 m mélyre hatolhat a levéllemez és a levélhüvely szőrös, a nyelvecske rövid, pillás június-október, 4-5 szétálló füzér, füzéres ernyő virágzat szemtermés országszerte gyakori, főleg laza száraz talajokon, a legelést, taposást jól tűri szántóföldek, parlagok, utak mente, legelők, bolygatott területek, csemetekertek, szőlők  ♠    

Cynodon dactylon – csillagpázsit

Cynodon dactylon – csillagpázsit

Cynodon dactylon – csillagpázsit

Elymus repens – tarackbúza G1  ♠      25- 150 cm, felálló szárú a levéllemez kékeszöld, elálló, nyelvecskés, fülecskés május-október, kalászvirágzat, a füzérkék szélesebbik oldala néz a virágzati tengely felé szemtermés fényigényes, szélsőségesen száraz vagy nedves talajok kivételével mindenhol, a kaszálást és a legelést jól tűri parlagok, utak mente, csemetekertek, szántóföldek allelopatikus, veszélyes 24, tarackja visszagyökerezik

Elymus repens – tarackbúza G1 Elymus repens – tarackbúza

Elymus repens – tarackbúza G1 Elymus repens – tarackbúza

Equisetum arvense – mezei zsurló G1 10-30 cm magas, a kora tavasszal megjelenő, fertilis szár redukált barna levelekkel, a sterilis szár áprilisban jelenik meg, 6-20 örvösen elhelyezkedő bordás szárral a levelek redukáltak, hüvelyszerűen összenőttek spórával történő szaporodása nem jelentős üde, nedves talajokon tömeges, de szárazon is előfordul utak mente, parlagok, töltések, vágásterülten is előfordulhat a tarackok a talajban több emeletet képeznek, mérgező, kovát tartalmaz  ♠ ()   

Equisetum arvense – mezei zsurló G1 Equisetum arvense – mezei zsurló

Equisetum arvense – mezei zsurló G1 Equisetum arvense – mezei zsurló

Equisetum arvense – mezei zsurló G1 Equisetum arvense – mezei zsurló

Galium mollugo – közönséges galaj  ♠      30-100 cm, felemelkedő gyengén 4élű szárú örvben 4-8 levél május-október, fehér szirmok, végálló álernyős buga virágzat makkocska, 2 résztermés fényigényes, inkább üde talajokon vágásterületek, parlagok, kertek, csemetekertek, szántóföldek, parkok kaszálást, kapálást nem tűri

Galium mollugo – közönséges galaj

Galium mollugo – közönséges galaj

Lamium album – fehér árvacsalán G1  ♠      20-60 cm magas, szára négyszögletes szíves-tojásdadok, mindkét oldalon szőrösek május-július (szeptember), álörvökben álló, 1,5 cm hosszú, fehér, ajakos virág, a felső ajak ívelt makkocska termés üde, nedves, nitrogéndús talajokon művelt és bolygatott területeken, útszéleken, szőlőben, gyümölcsösben, kertekben ehető, gyógynövény

Lamium album – fehér árvacsalán G1 Lamium album – fehér árvacsalán

-Farmakológiai hatás: enyhe vízhajtó és köptető. -Felhasználás: a népi gyógyászatban fehérfolyásban, prosztata-megnagyobbodás következtében fellépő vizelési zavarokban használják. Ritkábban légúti hurutos megbetegedések gyógykezelésében. Külsőleg a föld feletti virágos hajtásokat fürdők formájában alkalmazzák végbéltáji vagy bőrgyógyászati gyulladásokban, szintén tapasztalati alapon.

Lamium maculatum – foltos árvacsalán G1 Lamium maculatum – foltos árvacsalán 20-80 cm magas, szára négyszögletes szíves-tojásdadok, nyeles, fehér foltos lehet április-november, álörvökben álló, 1,5 cm hosszú, piros, ajakos virág, a cső görbült, az alsó ajak fehér foltos makkocska termés, elaioszóma üde, nedves, nitrogéndús talajokon művelt és bolygatott területeken, útszéleken, szőlőben, gyümölcsösben, kertekben  ♠    

Lamium maculatum – foltos árvacsalán G1 Lamium maculatum – foltos árvacsalán

Lamium maculatum – foltos árvacsalán G1 Lamium maculatum – foltos árvacsalán