Gondoljunk másokra is!

Milleniumi fejlesztési célok 2000 szeptemberében az ENSZ kibocsátotta milleniumi nyilatkozatát. A nyilatkozat alapján, nyolc Milleniumi Fejlesztési Célt határoztak meg. Később mind a 191 ENSZ tagállam beleegyezett, hogy 2015-re megfelel a Milleniumi Fejlesztési Céloknak. Pontjai a következők: –E–Eltörölni a szegénységet és az éhezést (2015-re felére csökkenteni az éhezők számát, és azokét akik napi 1$-nál kevesebbet keresnek). –E–Elérni, hogy mindenki részesüljön elemi oktatásban. Fiúk és lányok egyaránt. –E–Elősegíteni a nemek egyenlőségét és a nők megerősítését. –C–Csökkenteni a gyermekhalandóságot (harmadára csökkenteni az 5 évnél fiatalabb gyermekek esetében). –J–Javítani a gyermeket szülő nők halandóságán (negyedére csökkenteni, javítva a megfelelő ellátást). –L–Legyőzni a HIV / AIDS-t, a maláriát és más betegségeket. –B–Biztosítani a környezet fenntarthatóságát. –G–Globális partnerséget kialakítani a fejlődés érdekében.

Mi a méltányos kereskedelem, a fair trade? A méltányos kereskedelem (fair trade) gondolata, a legutóbbi negyven év során alakult ki a nyugati világban, válaszul a felismerésre, miszerint a kereskedelemből és annak fejlődéséből származó hasznon nem minden ország, és azok lakosságának minden rétege osztozik méltányosan. Lényege, hogy az általános világpiaci áraktól függetlenül olyan árban állapodnak meg a résztvevők, amely valóban kifejezi az előállítók anyagi és munkaráfordításait. A résztvevő felek minden esetben egyedi árakat alakítanak ki, figyelembe véve a mindenkori gazdasági és szociális, sőt, ökológiai körülményeket. Azokban az esetekben, amikor az áruk árát nemzetközi egyezmények határozzák meg (pl.: kávé, kakaó) minimál árat alakítanak ki, mely a világpiaci árnál magasabb. A méltányos kereskedelem magasabb bevételt biztosít a fejlődő országok termelőinek áruik után, valamint jobb lehetőséget ad új piacok szerzésére. A fair trade célja hozzájárulni olyan feltételek kialakításához, amelyek segítik a társadalom és a környezet szélesebb körű védelmét a fejlődő országokban. Célja az is, hogy megszüntesse a jelenlegi állapotokat, úgy, hogy az alapoktól felfelé irányuló szilárd gazdasági növekedést és a fenntartható fejlődést erősíti. Általa remélhetőleg csökkenteni lehet az iparosodott és fejlődő országok között az elmúlt évtizedek alatt – különösen az alapvető mezőgazdasági termékek árának relatív csökkentése nyomán kialakult - egyenlőtlenségek egy részét. A méltányos kereskedelem koncepciója leginkább a fejlett és fejlődő államok közti kereskedelemre összpontosít.

Afrika metropolisza.

A mai világ a szegénység ellen 1992-ben ENSZ-határozatban fogadták el: október 17-e legyen a szegénység elleni küzdelem világnapja ben 8 fejlesztési cél kitűzése. Egyre népszerűbb gyógyszerek és élelmiszerek küldése szervezetek részéről. Sztárok is kampányolnak és támogatják a szegény országokat. Pl.: Bono a U2 frontembere is.

Afrika legműködésképtelenebb állama Zimbabwe.

Egyre nagyobb különbségeket láthatunk ha a leggazdagabb és legszegényebb országok átlagjövedelmének arányára tekintünk.

A különböző országok elszegényesedését és sorsukat a történelmi szerepük nagyban meghatározta. Afrika főleg gyarmatosított terület lett, s így a világvagyon megoszlásából is csak 2%-ot kapott. Meghökkentő, hogy a földön élő gazdagok 20% az összes jövedelem 80%-át birtokolja, míg a szegények 20%-a a jövedelmek 1,5%-át kapja.

Mi lesz a jövőnkkel? A földön élő gyermekek, a jövő civilizációjának 40%-a nyomorban él. A szegénységben született csecsemők 10%-a nem éri meg az 5. életévét. Az ilyen területeken nagyobb a gyermekek illegális dolgoztatása, és egyre többen kerültek rabszolga sorsra.

Milyen eloszlású a szegénység?

A fejlett országokat fenyegető válság, nem összehasonlítható a harmadik világban élők nyomorúságával.

Holnap egy jobb nap virradhat majd a világ szegényeire, ha mi is teszünk érte valamit.