. 1/24 A „modell” öt éve, hatása az egészségügyi rendszerre Dr. Kincses Gyula veresi lakos február

. 2/24 Hogy is kezdődött?

. 3/24 Négy – öt magyar összehajol A gondolat születése: Kellene egy jó kis kórház ide Veresre! Kérdések –Miért is akarunk kórházat? –Biztos, hogy ez a legcélszerűbb? A nagy lépés: –A szolgáltatás-központú gondolkodás helyett egészség-nyereség központú gondolkodás Az új cél: presztízsberuházás helyett olyan modell kidolgozása, amely –Jobb egészséget biztosít, –Bebizonyítja, hogy ennyi pénzből is lehet jobban csinálni.

. 4/24 Következtetések Akkor egy olyan modell kellene, amely –ésszerűen, a sajátjaként gazdálkodhat abból a pénzből, ami van, –A lakosok által gyakran igénybevett „lakosközeli” ellátásokra koncentrál –Érdekeltté teszi a szereplőket az egészségben tartásban –Mobilizálja, közös célra tereli a különböző forrásokat –Modellértékű, azaz az (ki)terjeszthető, ne adj Isten, piacképes. Beleszerettünk Veresbe, ideköltöztünk. (S.I. és P.B. M.J. személyes hatása is…)

. 5/24 Egy szokatlan dolog: a gondolat megvalósul! Gondolkodás, tervezés lezárul: 1996 Misszió „elindul”:1999 január 3. A modell elindul (TB befogadás) 1999 júli július 1-től az OEP kilenc nyertes pályázóval (160 ezer fő résztvevő lakos) 2000-ben négy szervező került ki a rendszerből júniustól pályázat alapján két új szervezővel bővült a modell. A évben összesen 1 millió lakosra bővül a modell A modell a reform kulcselemévé válik.

. 6/24 Miért is siker ez országosan?

. A rendszer jelenlegi problémái „Alulfinanszírozottság” azaz diszkrepancia a struktúra és a rendelkezésre álló források között; Torz struktúra; Jelentős területi egyenlőségek a hozzáférésben és a forrásallokációban; Torz érdekeltség és költségérzéketlenség a szereplők nagy részéről; Túlzott szabadosság a szereplők részéről; A minőségszabályozás, protokollszerű működés alacsony szintje; A magánfinanszírozás nem megfelelő hatékonysága – a paraszolvencia jelentős szerepe a rendszerben.

. 8/24 Regionális különbségek

. 9/24 Regionális különbségek * OLEF 2000 alapján

. 10/24 Az elvesztett életévek és a háztartások jövedelmének az összefüggése

. 11/24 A szükséges és korszerű orvosi tudás nem birtokolható egy személy által A szükséges koraszerű orvos-technika nem működtethető költség-hatékonyan egy orvos által Korszerű ellátás-szervezés nélkül nem teremthetők meg –az ellátás hatékonysága, –a lakossági programok közösségi fedezete. A közösségi ellátás terjedésének okai

. 12/24 Az eü ellátórendszer által nyújtott és utalványozott szolgáltatások OEP költségvetés, 1995

. 13/24 VÁLASZ-E az IBR a kérdésekre?

. 14/24 Finanszírozási modellek üzenete Mottó: amelyik gyógyszernek nincs mellékhatása, annak bizonyosan hatása sincs. (M.Zs) Bázis-finanszírozás: –Szakmai: Kapacitás kitöltés kevés munkával és költséggel –Pénzügyi: a keretek enyhe túllépése Fee for service –Szakmai: Teljesítmény-kényszer, output az outcome helyett, –Pénzügyi: minél több pénz leszívása a kasszából, a betegtől Normatív teljesítményfinanszírozás –Költségérzékenység a kapott költség tekintetében, –pazarlás a más költségeivel (költség és tevékenység- hárítás)

. Válasz-e az IBR? „Alulfinanszírozottság” azaz diszkrepancia a struktúra és a rendelkezésre álló források között; Az ismert modellek közül az egyetlen, amely nem a tevékenység fokozásával, hanem a költségek racionalizálásával kezeli a finanszírozási feszültséget. Torz struktúra; Ez az első modell, amely nem a jelenlegi struktúra megmentésében, hanem a lakosság-közeli ellátások preferálásában érdekelt. A technikai hatékonyság mellett az allokációs hatékonyságot is javítja.

. Jelentős területi egyenlőségek a hozzáférésben és a forrásallokációban; A jelenlegi struktúra-vezérelt forrásallokáció helyett a fejkvóta lényegesen igazságosabb leosztást tesz lehetővé, amely ráadásul paraméterezhető az egészségpolitikai céloknak megfelelően. Az IBR nagy szabadságot ad a területen belül az igazságos allokációra. Torz érdekeltség és költségérzéketlenség a szereplők nagy részéről; Alapvetően átrendezi az érdekeltséget, –Költséghatékonyság és költségtakarékosság megvalósul –Direkt költségérzékenység a szervező és a szolgáltatók tekintetében (utalványozott költségek is!!!) –Indirekt költségérzékenység a beteg részéről. (A mienk…) Válasz-e az IBR?

. Túlzott szabadosság a szereplők részéről; Szabályozott betegmozgás, esetmanegelés szerződött kapcsolatok, ésszerűbb kapacitás-tervezés A minőségszabályozás, protokollszerű működés alacsony szintje; A modellekben kap értelmet, funkciót a szakmai szabályozás, helyi minőségpolitika A magánfinanszírozás nem megfelelő hatékonysága – a paraszolvencia jelentős szerepe a rendszerben. Ebben önmagában az IBR nem hoz megoldást, de a szabályozott, tiszta viszonyok mindenképpen paraszolvencia-ellenesek. Válasz-e az IBR?

. 18/24 Kételyek és válaszok Érintik-e a változások a társadalombiztosítást? –A tb alaprendszere, a betegek jogosultsága, a térítés-mentes kör nem szűkül, a hatékonyság viszont javul. Igazságtalan, torz pénzelosztást okoz-e az IBR? –Nem, a jelenlegi allokáció az igazságtalan, és ezt az IBR képes korrigálni. Spórolnak-e a beteg kárán? –Nem, a rendszer egyaránt véd az alul- és a túlkezelés ellen. –A szükséges ellátás megtagadása anyagilag sem érdeke a szervezőknek! Lehet-e megtakarítani ennyi pénzből? –Igen, mert változni fog az ellátórendszer és az igénybevétel szerkezete. Mi lesz a kórházakkal? –Válhatnak akár szervezővé is. –A cél nem a kórház, hanem a betegek és a dolgozók védelme.

. 19/24 Összefoglalás Egy helyi kezdeményezésből országos modell született. Két ok: –Bebizonyosodott, hogy jó a modell –Olyanok kezdték, csinálják, akik megszállottan hittek, hisznek benne. Ahhoz, hogy a modell „győzzön”, mindkettő kellett. Ahhoz, hogy máshol is működjön, szerencsére elég az első. A továbblépés: Az egészség feltételeinek szélesebb biztosítása. Ez lesz a VÉP? Újabb sikertörténet?

. 20/24