Kereskedelmi vállalkozások költségeinek elemzése.

FŐBB TÉMAKÖREINK 2. A költséggazdálkodás főbb kérdései 1. A költséggazdálkodás alapfogalmai 2. A költséggazdálkodás főbb kérdései 3. A költségek csoportosítása 4. A költségek nagyságát meghatározó tényezők 5. A költségek elemzése 6. A költségek tervezése

A költséggazdálkodás alapfogalmai A rendelkezésre álló erőforrások (eszközök, munkaerő) ésszerű, takarékos felhasználására irányuló tevékenység.

A költséggazdálkodás alapfogalmai Gazdaságossági elv: adott ráfordítással a lehető legnagyobb eredmény elérése, vagy adott eredmény eléréséhez a lehető legkisebb ráfordítás felhasználása

A költséggazdálkodás feladatai Meg kell határozni a szükséges és indokolt mértékű költségértéket. Tudatosan befolyásolni és folyamatosan ellenőrizni kell a költségalakulást. El kell számolni a ténylegesen felmerült költségekkel. Össze kell hasonlítani és elemezni kell a tervezett és tényleges költségeket.

A költséggazdálkodás alapfogalmai Ráfordítás Kiadás

A költséggazdálkodás alapfogalmai Adott teljesítmény érdekében felhasznált munka és egyéb tényező pénzben kifejezett összege.

A költséggazdálkodás alapfogalmai Ráfordítás: Szélesebb körű fogalom, mivel magában foglal olyan eszközfelhasználást is, amelyek nem jelennek meg költségként. l. beruházás, költségként csak az értékcsökkenés elszámolásakor jelenik meg

A költséggazdálkodás alapfogalmai Kiadás Az értékesítés feltételeinek ellenértékeként a vállalkozás által kifizetett pénzösszeg. A költségektől rendszerint időben elkülönül.

800 (+200 ÁFA), a pénztárba 400 (+100 ÁFA), készpénzzel 200+200 = 400 Ez év január 8-án vásárolunk 400 nettó értékű anyagot készpénzért, aminek a felét termékünkbe beépítettük. További felmerült költségünk a termék előállítás miatt 200 +ÁFA volt, amit még nem fizettünk ki. A termék megvásárlásakor a vevő az 1000 Ft-ot fizetett be a pénztárba. 800 (+200 ÁFA), a pénztárba a) Mennyi a bevételünk? 400 (+100 ÁFA), készpénzzel b) Mennyi a kiadásunk? 200+200 = 400 c) Mennyi a költségünk? 400 d) Mennyi a ráfordításunk? 800 e) Mennyi az árbevételünk? 800-400= 400 f) Mennyi az eredményünk? 200 anyagkészlet g) Mennyi a készletünk? 200 (+50) ÁFA h) Mennyi a Szállítónk? Nincs, kifizette i) Mennyi a Vevőnk?

A költséggazdálkodás alapfogalmai A termék önköltsége: Az összes költségből az ún. kalkulációs egységre jutó költség. A kalkulációs egység lehet egy termék, termékcsoport, szolgáltatás, folyamat vagy hálózati egység.

Az áruforgalom költségei Az áru megvételétől az áru eladásáig Munkabér Eladás-ösztönzés költségei Szállítmányozási, raktározási költségek Felhasznált eszközök Hitelkamat költségei Működtetés költségei Kereskedelmi veszteségek (Tárolási, értékesítési veszteség, káló, leltárhiány)

A költségek csoportosítása 1. Költségnemenként 2. Összetételük szerint 3. Elszámolhatóságuk módja szerint 4. A forgalom változásához való viszonyuk sz. 5. Az áruforgalomhoz való kapcsolódásuk sz. 6. Funkció szerint 7. Egyéb csoportosítási szempontok szerint

1. Költségnemenként A költség felmerülését melyik erőforrás felhasználása idézte elő. (számvitel) Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb költségek Anyagjellegű: vásárolt anyagok energia felhasználás anyagi jellegű szolgáltatások: fuvardíj, karbantartás Vállatgazdálkodási megközelítésben az ELÁBÉ-t nem tekintjük költségráfordításnak, hiszen nem az árrést, hanem az árbevételt terheli. Személyi jellegű: munkabér személyes közreműködésként kivett összeg személyi jellegű egyéb kifizetés (utazás, étkezés stb.) TB és egyéb járulékok Értékcsökkenési leírás Immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzési értéke költségként elszámolt értéke Egyéb költségek Bankköltség, kamat kivétel, biztosítás, hatósági díjak, nem anyagi jellegű ráfordítások

Több költségnemből álló költség 2. Összetételük szerint Egyszerű, elemi költségek Egy költségnemből álló költség Pl. anyagköltség, értékcsökkenési leírás Összetett költségek Több költségnemből álló költség Pl. üzemi általános költség, vállalati általános költség, központi költség, hálózati költség, belső szállítás költsége, stb.

3. Elszámolhatóságuk módja szerint Arra ad választ, hogy az árufajtával kapcsolatos költségek nagysága közvetlenül meghatározható-e? Közvetlenül elszámolható költségek Részben közvetlen költségek Közvetett költségek Üzemi általános Vállalati általános költség (rezsiköltség)

4. A forgalom változásához való viszonyuk szerint Viszonylag állandó költségek (fix) Lépcsősen változó Változó költségek Kölcsönös egymásra hatás a forgalommal

3.4. A forgalom változásához való viszonyuk szerint (Változó költségek) Lineáris (arányosan változó) Degresszív (csökkenő arányú) Progresszív (növekvő arányú) Regresszív

Lineárisan változó költség Azonos irányban és azonos mértékben változik Pl.csomagolás, munkabér jutalékos része

Degresszív költségek Változás iránya azonos, de mértéke kisebb Pl. Berendezések fenntartási költsége, alapbér, munkavédelmi költség

Progresszív költségek A változás iránya azonos, de nagyobb mértékű Túlórák bérköltsége, reklám, karbantartási

Regresszív költségek Fordított irányú költségek pl.Nem körszerű gépekhez kapcsolódó költségek

5. Az áruforgalom egyes szakaszaihoz való kapcsolódásuk szerint Beszerzéshez kapcsolódó költségek Készletezéshez kapcsolódó költségek Értékesítéshez kapcsolódó költségek Beszerzéshez kapcsolódó költségek szállítás, rakodás üzletszerzők bére beszerzéssel kapcsolatos (utazás, posta, telefon, nyomtatvány, napidíj) Jó esetben ezek a beszerzési árba épülnek be, a beszerzett készlet értékében jelennek meg. Ráfordításként az áru értékesítésekor számoljuk el anyagi jellegű ráfordítások között, az eladott áruk beszerzési értékeként. Készletezéshez kapcsolódó költségek Raktárépület fűtési, világítási, karbantartási, takarítási ktg. részben az üzlethelyiség ilyen jellegű költségei is azok Raktári berendezések értékcsökk, karbantartás, üzemelés Raktározási, árukezelési feladatokat ellátók bérköltsg, ha nem válik külön az eladószemélyzet bérköltg-nek egy része Értékesítéshez kapcsolódó költségek Eladó, üzletkötő pénztáros bére Reklám Értékesítéshez szükséges eszközök Bolti eladótér Nagykernél a vevőkhöz kiszállítás klg

6. Funkció szerint Hálózati költségek Központi igazgatás költségei

7. Egyéb csoportosítás Emberi munkával kapcsolatos költségek (munkabér és közterhei) Árukkal kapcsolatos költségek - pl.: szállítási, raktározási, csomagolási, stb. Üzemeltetéssel kapcsolatos költségek - pl.: bérleti díj, amortizáció, rezsi, stb.

4. A költségek nagyságát meghatározó tényezők az áruforgalom nagysága és összetétele, a forgalom készletigénye, a kereskedelmi munka minősége, a kereskedelmi munka munkaigénye, a bolthálózat nagysága és összetétele, a tarifák (díjtételek) változása, a munka- és üzemszervezés színvonala.

A költségek elemzése Általában az alábbi tételeket elemzik Termékcsoportok Üzemegységek Értékesítési módszerek Elosztási csatornák Területek Vásárlások nagysága Vásárlók típusai Kereskedőgárda Megrendelések nagysága Értékesítési feltételek

Az elemzés mutatói 1. Költségváltozás viszonyszám: Tárgyidőszak költségösszege Bázisidőszak költségösszege 2. Tervfeladat-viszonyszám: Tervezett költséget hány százalékkal kívánják csökkenteni, vagy növelni a bázishoz képest 3. Tervteljesítési viszonyszám: 4. Megoszlási viszonyszám: Az egyes szempontok szerint csoportosított költségekre %

Az elemzés mutatói 6. Költségszínvonal mutatói (Ksz 1-3) 1.forgalom, 2.árréstömeg, 3.nyereség  Ktg Árbevétel %  Ktg Árrés %  Ktg Nyereség %

Az elemzés mutatói Költségszínvonal-változás mértéke Ksz1-Ksz0 Költségszínvonal-változás dinamikája Ksz1/Ksz0 x 100 Költségszínvonal-változás üteme Ksz0 x100

7. Költségkövetési mutató Megmutatja, hogy egy %-os forgalomnöve- kedést hány % költségnövekedés követ.

8. Forgalom kitermelő képesség Megmutatja, hogy egy %-os költségráfordítás milyen forgalomnövekedést okoz  E% Ktgkit =  Ktg%