RÉGIÓK ÉS REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁS EURÓPÁBAN Horváth Gyula
Államtípusok Európában
A nem unitárius országokban élők aránya % 66% 66% 75%
A területi különbségek alakulása, 1975–2010
Vezető régiók Európában
A régióképződést befolyásoló tényezők Etnikai-kulturális mozgalmak Új társadalomirányítási funkciók A demokrácia minőségi fejlődése, decentralizáció A regionális érdekek képviselete A globalizáció hatásai Paradigmaváltás a regionális politikában Az európai integráció strukturális politikája
Új regionális paradigma A gazdaság szerkezeti átrendeződése Klaszterekbe szerveződő, magas hozzáadott értéket előállító tevékenységek A globalizációs hatások és a helyi adottságok kombinálását elősegítő szakmai kultúra erősödése A regionális egyenlőtlenségeket alakító új tényezők A régió mint koordinációs tér
Az Európai Unió regionális politikai alapelvei Decentralizáció Szubszidiaritás Koncentráció Programozás Addicionalitás Monitoring Versenyképesség
Regionális versenyképesség A régió megközelíthetősége A humán erőforrások összetétele Az innovációk intézményesülése és intenzitása A régió beágyazottsága az európai gazdasági térbe A gazdasági szerkezet minősége
Területi különbségek
A NUTS2 régiók mérete
Nagyvárosok KKE-ban
A fővárosok súlya
A régió A gazdaság fenntartható növekedését A térszerkezet korszerűsítését szolgáló Önálló finanszírozási forrásokkal rendelkező Autonóm fejlesztéspolitikát megvalósító Önkormányzati jogosítványokkal felruházott területi egység
A régió mellett szóló érvek A gazdaságfejlesztési orientációjú regionális fejlesztési politika érvényesítésének optimális térbeli kerete A posztindusztriális térszervező erők működésének és ezek kölcsönkapcsolatai fejlesztésének megfelelő terepe A területi-társadalmi érdekérvényesítés fontos színtere A regionális politika modern infrastruktúrájának és professzionális szervező-tervező-végrehajtó intézményének kiépítéséhez a legmegfelelőbb méretű térbeli egység Az Európai Unió regionális és kohéziós politikai döntési rendszerének meghatározó eleme
Következtetések 1.A területi középszint szerkezeti jellemzői és a társadalmi-gazdasági racionalitás között szoros összefüggés mutatkozik. A területi reform a társadalomirányítás modernizálásának eszköze 2.A mezoszint kialakítása átfogó tudományos alapokra, stabil, egymáshoz illeszkedő tartalmi elemekre épül 3.Fejlesztési, területi autonómia általános államfilozófiai változások nyomán jön létre egy országon belül → unitáriusból decentralizált állammá alakulni 4.A demokrácia minősége erőteljesen javul → új politikusi eszmény (lobbista helyett fejlesztő típus) alakul ki 5.A regionális identitás erősödésének feltételei kedvezőbbé válnak
Pécs – a magyar regionalizmus bölcsője