Koncz Noémi: Ipar és kereskedelem a 18. században
18. századi ipar a mezőgazdaságnál is rosszabb állapotban van az ipar a magyar ipart nem kell fejleszteni megmarad: bányászat fejlődése (réz,vas)
az udvar nem fogja fejleszteni a magyar ipart marad a céhes rendszer, kevés manufaktúra szűk piac, fizetőképes kereslet hiánya
18. századi kereskedelem belkereskedelem: kezdetleges sok vásár, piac külkereskedelem: mérlege pozitív (az export túlsúlya)
export: import: iparcikkek mezőgazdasági termékek (gabona, bor, állat, fémek) import: iparcikkek fő külkereskedelmi partnerünk: osztrák örökös tartományok
Mária Terézia vámrendelete ,,Vitam et sanguinem!” 1754-ben hozta létre a vámrendeletet: birodalmi munkamegosztás állandósítása kettős vámhatárral cseh-osztrák ipar helyzetének erősítése nemesség adómentessége miatt a jövedelem-kiesés pótlása
kettős vámhatár: külső vámhatár: birodalom köré belső vámhatár: örökös tartományok és Magyarország közé elválasztja Magyarországot Ausztriától és Csehországtól cseh-osztrák ipar helyzetét erősíti megbénítja a magyar ipar fejlődését
vélemények a vámrendeletről: szándékosan alárendelte a magyar gazdaságot a birodalom gazdaságának visszafogja a magyar ipar fejlődését nem magyarellenes a rendelkezés, hiszen a birodalom érdeke az, hogy a legfejlettebb területeken folyjon a termelés 1850-ben eltörölték