K+F+I tevékenységek támogatása, befektetés-ösztönzés az innováció területén Szilágyi László Szolnok, október 6.
| September 2014 Tartalom K+F+I helyzetkép Célkitűzések, stratégiák, kiemelt ágazatok A nemzeti innovációs rendszer A hazai támogatási rendszer Az Innovációs Alap évi pályázatai Az Észak-Alföldi régió specifikumai
| September 2014 Hazai kihívások a K+F+I területén Kevés a high-tech vállalkozás Kevés globális piacon versenyképes termék, szolgáltatás Alacsony szintű a nemzeti szintű K+F ráfordítás (a GDP 1%-a) és ezen belül a vállalati K+F ráfordítás (52,6%; finanszírozáson belül 48,3%) Nem megfelelő a K+F stratégiai együttműködés és a K+F eredmények gyakorlati hasznosítása A természettudományos és műszaki szakemberek száma alacsony (az EU-15 átlag 1/3-a) Az alacsony szabadalmi aktivitás (a USPTO-nál az EU-15 átlag 9%-a, EPO-nál 12%-a)
| 4. Hazai helyzet: Elmaradás az IPR kezelésben, a vállalati K+F ráfordításokban, a HR mutatókban
| September 2014 Forrás: KSH, 2007 K+F ráfordítások szektoronként és régiónként
| September 2014 Az innovatív vállalkozások aránya Forrás: Innobarometer 2007 Alacsony az innovatív vállalkozások aránya
| 7. Döntően – külföldi tulajdonú – nagyvállalatok költenek K+F-re
| 8. OECD Policy Review – Hungary Ajánlások Az innováció szempontjából kedvező keretfeltételek kialakítása. A TTI humán potenciál megerősítése. Az innovációs rendszer irányítási struktúrájának fejlesztése. Vállalati innováció erősítése. Innovációs kapcsolatrendszer megerősítése, hálózatosodás. Kritikus tömeg, relevancia és kiválóság a kutatásban. A K+F nemzetköziesedéséből eredő haszon maximalizálása.
| September 2014 TTI stratégiai dokumentumok Innovatív vállalkozások számának növelése, vállalati innováció ösztönzése Tudásbázis erősítése, tehetséggondozás, tudományos utánpótlás támogatása Nemzetközi, EU-s K+F együttműködésben való intenzívebb részvétel Regionális innováció erősítése K+F eredmények üzleti hasznosítása TTI stratégia (2007. márc.) TTI stratégia intézkedési terve (2007. aug.) TTI stratégia intézkedési terve (2009. márc.)
| September 2014 A válság leküzdése a K+F+I területén - hármas feladat A K+F+I szakterület válság-jelenségeinek megelőzése, kezelése A K+F+I támogatási programok hatékony működtetése, normatív finanszírozás Innováció-barát gazdasági környezet A szakterület hozzájárulása a nemzetgazdasági válságkezeléshez Magas képzettségű munkaerő védelme (KTIA pályázat) A pályázati kifizetések gyorsaságának, hatékonyságának fokozása, dereguláció A szakterület hozzájárulása a válságot követő időszak versenyképességének magalapozásához Tudás- és innovációs bázis erősítése (Nemzeti Tudásközpont Program, Pólus program – GOP , Technológiai inkubátor Program) Infrastruktúra fejlesztés (ELI, NEKIFUT, TIOP felsőoktatás) Vállalati innovációs tevékenység erősítése (Ötlettől a megvalósulásig, Vállalati innovációs program – GOP , GOP , Klaszter program – GOP , Inkubátor program, JEREMIE Program – GOP 4., Beszállítói program GOP ) Kutatások támogatása (Technológiai Program, Vállalati kutatások – GOP ) Regionális innováció erősítése (Baross Program, Innocsekk Plusz, ROP-ok, RIÜ- k)
| 11. Kiemelt ágazatok - akciótervek Feladat: az ország egyedi gazdasági szerkezetének, hagyományainak és komparatív előnyeinek figyelembevételével azonosítani azokat az ágazatokat, melyek a magyar gazdaság motorjaként képesek hosszú távú fenntartható növekedés biztosítani NFGM mandátum az ágazati stratégiák kidolgozására (2008. szeptember) Alapvető cél a gazdaság versenyképességének javítása Olyan ágazatokra kell koncentrálni, amelyek: tudás-intenzívek jó növekedési képességűek a hazai K+F+I élénkülését eredményezik jelentős a hazai hozzáadott érték potenciál
| 12. A kiválasztott ágazatok Súlyozott rangsorolás alapján választottuk ki az iparágakat, amelyek Rugalmasan igazodnak a globális kereslethez Jó növekedési képességűek Komparatív előnyeinkre építenek Kiválasztott ágazatok Járműipar Logisztika Gyógyszeripar + Biotechnológia Infokommunikáció A K+F és innováció szempontjából is kiemelkedő területek.
| szeptember 15. Magyarország KI stratégiája A világszínvonalú KI vonza a tehetséget Nemzeti Kutatási Infrastruktúra-Fejlesztési Utiterv kialakítása, mely tartalmazza az országon belüli és az azon kívüli nagyberendezéseket is (NEKIFUT projekt) Elsőrendű prioritás: európai kutatási nagyberendezés magyarországi befogadása olyan területen, ahol hazánk erős kompetenciával rendelkezik
| 14. A nemzeti innovációs rendszer (finanszírozás, működés) Finanszírozás: Innovációs Alap létrehozása, EU alapok és hazai társfinanszírozás (NFT I: GVOP, ÚMFT: GOP, TÁMOP, TIOP) Irányítási struktúra: TTPK, 4T, NKTH, KuTIT, KPI létrehozása, társadalmi részvétel erősítése, regionális fejlesztési/innovációs szervezetek Jogi környezet: Innovációs törvény, TTI kormányzati stratégia, TTI intézkedési terv A modern innovációs rendszer alapjai rendelkezésre állnak feladat a HATÉKONYSÁG növelése a rendszerelemek összehangolásával
| September 2014 Változás a TTI irányítási rendszerben, 2009 A kutatás-fejlesztési és innovációs szakterületért felelős a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter A tudományos szakterületért felelős az oktatási és kulturális miniszter Kutatási és Tudománypolitikai Tanács – a miniszterelnök vezetésével NKTH - miniszteri felügyelet - kabinetfőnöki operatív koordináció - NFGM költségvetési fejezet
| September 2014 A K+F szférának jutó állami források Éves szinten átlagosan milliárd Ft-ot fordítunk nemzetgazdasági szinten K+F+I célokra Közfinanszírozás/pályázati forrás: kb mrd Ft évente – Hazai források: KTI Alap – milliárd Ft évente OTKA milliárd Ft évente – EU-hazai társfinanszírozású források - ÚMFT KFI prioritások: GOP – milliárd Ft évente TIOP, TÁMOP – milliárd Ft évente Egyéb OP-k (ROP, ETE) – milliárd Ft évente – EU források: FP7 – milliárd Ft évente CIP – 1,3 - 2,0 milliárd Ft évente FORRÁSKOORDINÁCIÓ !
| 17. A vállalatok innovációs aktivitásának fellendítését szolgáló eszközök Eszköz Cél Önálló vállalati projekt Együttműködésben végzett projektek K+F+I szolgáltatások nyújtása és tőkepiaci eszközök Ipari kutatás, prototípus fejlesztés (kutatás-fejlesztési projektek) KTIA Irinyi Ötlet KTIA NTP GOP KTIA Innocsekk+ Termék / szolgáltatás fejlesztése (kísérleti fejlesztési projektek) GOP GOP (pólus klaszter) GOP (beszállító) K+F+I kapacitásfejlesztés GOP-1.3.2, EKDGOP-1.1.2GOP Erőforrások (humán, tőke) GOP Tőkeprogram KTIA SEED KTIA Baross RIÜ 2008 GOP KTIA Inku- bátor KTIA Tudásközpont KTIA IP KTIA K+F munkaerő megőrzése
| szeptember 15. Lépések a hatékony támogatási rendszer megteremtése felé Tudományos, kutatás-fejlesztési és innovációs források szakmai és területi összehangolása, egységes forrástérkép (2009-ben elkészült) Deregulációs jogszabály elfogadtatása Pályáztatási rendszer egyszerűsítése és felgyorsítása (elektronikus pályáztatási rendszer) Stratégiai húzóágazati kutatási programok elindítása Ösztönző programcsomag kialakítása fiatal innovatív vállalkozások részére Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Fejlesztési Útiterv (NEKIFUT) Projekt Európai Kutatási Nagyberendezés legyen Magyarországon K+F FDI beruházások ösztönzése (EKD, GOP)
| Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Forrás: PM
| KTI Alap: Innovatív Magyarország Ötlettől a piacig program Együttműködő Magyarország
| Tudás Magyarország Nemzetközi színvonalú kompetencia- központok létrehozása húzóágazati, kulcstechnológiai területeken Nemzeti Tudásközpont Program NKTH-OTKA együttműködés Célzott alapkutatások OTKA-Humánerőforrás Tehetséggondozás, kutatói utánpótlás Kutatási infrastruktúra fejlesztése – NEKIFUT, EISZ Tudomány és innováció társadalmasítása, Mecenatúra program
| Technológia Magyarország – I. Nemzeti Technológiai Program – Alkalmazás-orientált, – innováció-, gazdaság-, és/vagy társadalomstratégiai szempontból kiemelt jelentőségű programok támogatása – 2009-től: felülről irányított (top-down) megközelítés 1. Stratégiai Kutatások Támogatása 2009-ben két kiírás, megújított bírálati rendszer (bírálók kiválasztása közjegyző előtti sorsolással) Alprogramok: Élettudományok Versenyképes ipar Versenyképes agrárium és élelmiszeripar Élhető, fenntartható környezet Védelmi és biztonsági kutatások
| Technológia Magyarország – II. 2. „Grand Challenges” program (integrált kutatások) – Nemzetstratégiai fontosságú területen folytatott kutatások – Jövőbe mutató kihívások – Jelentős hatás Magyarország technikai fejlettségére Szellemi tulajdon jogi védelmének támogatása
| Vállalkozó Magyarország Fiatal Innovatív vállalkozások támogatása KKV-k kiemelt támogatása Technológia-transzfer ösztönzése Technológiai és üzleti inkubáció fejlesztése a (kockázati) tőke bevonása érdekében Magasan képzett munkaerő megtartása, fejlesztése Regionális innováció támogatása Programok: 5LET Technológiai Inkubátor Program Regionális Innováció támogatása: Regionális Programok, Innocsekk Plusz Magasan képzett munkaerő alkalmazásának támogatása
| Együttműködő Magyarország – I. Cél: Magyar kutatók, kutatóhelyek nemzetközi K+F- be való bekapcsolódásának támogatása EU K+F programok – EU 7. K+F keretprogram támogatása (Konzorciumépítő pályázat, Bonus pályázat) – EU K+F közös programokban való részvétel (AAL, EUROSTARS, ARTEMIS, ENIAC) – ERA-NET programokban való részvétel – EUREKA – ERC
| Együttműködő Magyarország – II. Kétoldalú nemzetközi együttműködések -Nemzetközi Nagyprojektek -TéT együttműködések - Kétoldalú, projektalapú együttműködések Shenzen Szingapúr Franciaország Izrael India
| 27. A GOP K+F+I pályázatokon az Észak-Alföld vállalkozásai sikeresen szerepelnek, … A megítélt támogatás arányában. Forrás: NFÜ,
| 28. … különösen az orvostudományokban A megítélt támogatás arányában. Forrás: NFÜ, 2008.
| 29. Egyes városok GOP K+F pályázati teljesítménye Forrás: KPMG, március GOP 1. prioritás Szolnok Megítélt támogatás (millió Ft) Fejlesztési pólus < > 3 000
| Köszönöm a figyelmet!
| 31. A Debreceni Egyetem K+F teljesítménye fontos tényező lehet a tőkevonzásban Egyetem Kutatók számított létszáma K+F ráfordításFinanszírozási források költség beruhá- zás vállal- kozás állam- háztartás külföld főmillió Ft 1BME DE SZTE ELTE SE PTE ME Összesen Forrás: KSH, 2007
| Európai Innovációs és Technológiai Intézet – EIT EIT – European Institute of Innovation and Technology Európai Unió újonnan létrehozott közösségi ügynöksége önálló jogi személyiség az Intézet működésének célja, hogy segítse az oktatás, a kutatás és az innováció európai hálózatának kialakítását.
| EIT – Innovatív felépítés Info- kommunikáció KIC Megújuló energia KIC Klíma- változás KIC EIT A szakmai munka tudás- és innovációs közösségek (Knowledge and Innovation Communities, KIC) keretében valósul meg.
| Hazai program EIT KIC NKTH tervezett pályázati programja: EIT KIC Az NKTH támogatni kívánja azokat a magyar intézményeket, amelyek az Európai Innovációs és Technológiai Intézet által kiválasztott Tudományos és Innovációs Társulások valamelyikének tagjai lesznek, illetve, amelyek valamely KIC társulással hosszú távú partneri együttműködést alakítanak ki. Kiírás: negyedik negyedévében várható