A fenntartható minőségi turizmus, mint a Centurio program egyik kulcsterülete Hargita megyében Centurio Disszeminációs Szeminárium Szolnok, 2005. szeptember.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Szakpolitikai reflexiók a turizmusfejlesztés területi kohéziós szempontú értékeléséhez április 25. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai.
Advertisements

FENNTARTHATÓ(?) FEJLŐDÉS
Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály
Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó
Önkormányzatok idegenforgalmi feladatai Tegyünk együtt Fejér megye idegenforgalmáért Garán Éva.
A fenntartható fejlődés és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia
Heves megye jövője az NFT 2. rendszerében Előadó: Sós Tamás elnök Heves Megyei Közgyűlés.
Idegenforgalmi fejlesztési lehetőségek Pozsony környékén
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció és a Területfejlesztési Stratégiai Program megújítása Szolnok, február 2. Jász-Nagykun-Szolnok.
Az Észak-Alföldi régió energiastratégiája
A turizmus rendszer környezete
közötti uniós programozási időszak tervezése az egészségügy területén dr. Török Krisztina főigazgató.
A közötti időszak fejlesztési tervezésének megalapozása
A vidékfejlesztéstől az öko-turizmusig a Nyugat-dunántúli régióban Határmentiségtől az integrált határrégióig Sopron április 06.
Vargáné Gálicz Ivett PhD hallgató Szent István Egyetem
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
DÉL-MÁTRA Helyi Közösség Stratégiai Vázlat Debrei Attila.
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) TÁMOP – TIOP A pályázati lehetőségek rendszere.
Modláné Görgényi Ildikó. Vidékfejlesztés A gazdaság folyamataiban látható és minden érintett számára érezhető javulás következzen be. Minőségi, a környezet-
LEADER Közösségek határon átnyúló együttműködésének lehetőségei Bodnár János Munkaszervezet vezető szeptember 10.
Környezeti szemléletformálás
Dr. Juhász László PhD Docens1 Szállodagazdálkodás és vezetés I (2007 tavasz) 9.40 – V. előadó.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP)
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) szerepe a gazdasági tervezésben Dr. Fogarassy Csaba egyetemi docens.
Rekreáció és turizmus a Duna mentén
Önkormányzatok turisztikai feladatai
Közösségi művelődési törekvések Budapest, március 5 Beke Márton, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közművelődési Főosztályának vezetője.
Gazdaságfejlesztési Programok Helyettes Államtitkársága
Vidékfejlesztés, turizmus és az alkotóházak lehetséges kapcsolata
Dr. Éri Vilma igazgató, Környezettudományi Központ
A vidéki tér sikertényezői
TÖOSZ – Balástya márcuis 21, Csorvás március 22. ERDEI ISKOLÁS ÜZENET GYULA-VÁROSERDŐRŐL Puskás Lajos okl. erdőmérnök c. egy. docens.
Kreatív Iparágak a Digitális térben Új Széchenyi Terv konzultációs konferencia és eFestival Gála Digitális stratégia Közérdekű és kulturális adatok és.
LEADER Közösségek határon átnyuló együttműködésének lehetőségei. Mártha Tibor április 24.
Címalcím 1 Nemzeti Fejlesztési Terv - Regionális Operatív Program Wächter Balázs VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság Stratégia tervezési iroda november.
A Phare továbbélése a regionális operatív programokban Wächter Balázs.
Kővári János országgyűlési képviselő,
Minőség menedzsment 6.előadás
Controlling feladata A controlling időbeli dimenziói: 1. Stratégiai
ECOPOLIS 2008 Nemzetközi Nyári Egyetem és Workshop Százhalombatta, augusztus Dr. Fogarassy Csaba egyetemi docens Szent István Egyetem, Biomassza.
Integrált közösségi szolgáltató terek
Innovatív gazdaságfejlesztési központ Hargita megyében – Hargita Business Center – Vállalkozói inkubátorház.
Környezetgazdálkodási alternatívák és kooperációs lehetőségek a Vajdaság és a Dél- Alföld határmenti területein Kovács András Donát PhD Geográfus, szociológus.
„Jászkun kapitányok nyomában” - versenyképes attrakció a kulturális turizmus piacán Turisztikai Fórum Szolnok, 2010.április 8. Galó Anita a projekt menedzsere.
Mátrai Balázs vidékfejlesztési szakértő Magyarországi LEADER Központ
Prof. Dr. Hanusz Árpád Egyetemi tanár
Az idegenforgalom lehetőségei a határmenti régióban Dobis Ildikó, Győr,
Falusi és agroturizmus jelene – jövője
Infrastrukturális fejlesztési lehetőségek és között
Tájékoztató a megyei tervezés aktuális állásáról
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a vidékfejlesztésben
Új lehetőségek a székelyföldi regionálisfejlesztésben Csák László – Sapientia EMTE MTTK Sopron, november.
A Nemzeti Fejlesztési Terv
Tények, számok és folyamatok Hargita megyében , Csíkszereda.
TURIZMUS, KIÁLLÍTÁSOK Egyházi könyvtárak a 21. század elején EKE konferencia Budapest, OSZK március 25.
EGER TÉRSÉGE FEJLESZTÉSI EGYESÜLET „Területfejlesztés civil szemmel” Előadó: Pozsikné Hidvégi Éva, elnök.
DESZTINÁCIÓK TURISZTIKAI TELJESÍTMÉNYÉNEK TELEPÜLÉS-SZEMPONTÚ MEGKÖZELÍTÉSE Dr. Szalók Csilla „TDM Workshop”
A Strukturális Alapok Cél: a régiók közötti társadalmi és gazdasági kohézió elősegítése Költségvetés: 195 mrd EUR  Európai Regionális Fejlesztési.
GINOP programidőszak rövid áttekintése.
A Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, a megyei integrált területi program bemutatása Somlóvásárhely, július.
Csongrád megye as területfejlesztési programja május 15.
A kulturális örökség gazdasági-társadalmi hatásának feltárása A siroki vár felújításának tanulságai helyi szemmel Soós Gábor, Bodorkós Barbara, Lazányi.
TÁMOP PROJEKT KERETÉBEN: Sarkadi Járásfejlesztési Stratégia című 1. workshop. Helyszín: Biharugra Időpont: Készítette: Projektfelügyelet.
Turisztikai klaszter Háromszéken (Székelyföldön) Szabó Tibor, elnök Háromszéki Panziók Egyesülete Sepsiszentgyörgy, december 10.
Társadalmi vitára kész a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
A határtérség.
Mezőkovácsházi Járásfejlesztési Stratégia
Ifjúsági feladatok az IKSZT-ben
Előadás másolata:

A fenntartható minőségi turizmus, mint a Centurio program egyik kulcsterülete Hargita megyében Centurio Disszeminációs Szeminárium Szolnok, szeptember MÁTÉFFY Mária- Harghita Megye Tanácsa

Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a turizmust többé nem nevezhetjük „füstmentes iparágnak”, hiszen egyre láthatóbbak a rövid távú gazdasági elonyök mellett a környezetünkre, a természetre, a kultúrára, a társadalomra gyakorolt kedvezőtlen, kártékony hatások. A turizmus fejlesztésekor és a különbözo beruházások megvalósításakor tehát nem lehet más a célja a társadalom tagjainak (beleértve az idegenforgalomban közvetlenül érintetteket is), minthogy a negatív hatásokat csökkentsük, hogy a természeti, kulturális és egyéb értékeinket ne élje fel rövid távon az idegenforgalmi szektor profitéhsége. Ennek érdekében a turizmust mint az egyik legkomplexebb gazdasági ágat, a tervezéstol a kivitelezésen át egészen az utólagos ellenorzésig úgy kell kezelni, hogy az érintettek a fenntarthatóság elvét figyelembe veszik. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a turizmust többé nem nevezhetjük „füstmentes iparágnak”, hiszen egyre láthatóbbak a rövid távú gazdasági elonyök mellett a környezetünkre, a természetre, a kultúrára, a társadalomra gyakorolt kedvezőtlen, kártékony hatások. A turizmus fejlesztésekor és a különbözo beruházások megvalósításakor tehát nem lehet más a célja a társadalom tagjainak (beleértve az idegenforgalomban közvetlenül érintetteket is), minthogy a negatív hatásokat csökkentsük, hogy a természeti, kulturális és egyéb értékeinket ne élje fel rövid távon az idegenforgalmi szektor profitéhsége. Ennek érdekében a turizmust mint az egyik legkomplexebb gazdasági ágat, a tervezéstol a kivitelezésen át egészen az utólagos ellenorzésig úgy kell kezelni, hogy az érintettek a fenntarthatóság elvét figyelembe veszik.

Tények a fenntartható minőségi turizmus A fenntarthatóság elérése nagyon fontos a trizmusban is, hiszen ma már a legnagyobb „iparnak” számító gazdasági ágazat a vendéglátás. A fenntarthatóság elérése nagyon fontos a trizmusban is, hiszen ma már a legnagyobb „iparnak” számító gazdasági ágazat a vendéglátás. Világszinten közel egymilliárd turistával számolnak, a turisztikai bevételek meghaladják a 700 milliárd dollárt. Világszinten közel egymilliárd turistával számolnak, a turisztikai bevételek meghaladják a 700 milliárd dollárt. Az öko-agroturizmus csak a 80-as évek közepétől kezdett el fejlődni, de mára a turizmus legdinamikusabban fejlődő ágazatává vált Az öko-agroturizmus csak a 80-as évek közepétől kezdett el fejlődni, de mára a turizmus legdinamikusabban fejlődő ágazatává vált

A fenntarthatóság versus Turizmus(urbanizálódás) Az a társadalom felel meg a fenntarthatóság eszményeinek amelyik “úgy elégíti ki saját igényeit, hogy nem teszi lehetetlenné a jövő generációk számára saját igényeik kielégítését” ( Közös jövőnk jelentés,1987) Az a társadalom felel meg a fenntarthatóság eszményeinek amelyik “úgy elégíti ki saját igényeit, hogy nem teszi lehetetlenné a jövő generációk számára saját igényeik kielégítését” ( Közös jövőnk jelentés,1987)

Stratégiai célkitűzések Hargita megyében A cél olyan turisztikai fejlesztések megvalósítása, amelyek növelik a foglalkoztatottságot, valamint a helyi közösségek életminőségét, miközben a környezet és a turisztikai attrakciók állapota nem romlik. A kínálat megteremtésénél további célkitűzés, hogy a fejlesztések főként helyi erőforrásokra alapozva, a helyiek aktív részvételével, egy átfogó és integrált vidékfejlesztési programba beágyazva valósuljanak meg. Az általános fejlesztési célok kijelölése mellett hangsúlyozzuk a stratégia közösségi jellegét. Ezt többek között azáltal kell elérni, hogy olyan helyi vonzerő vagy kulturális örökség turisztikai fejlesztését támogatjuk, amely egyedi az adott térségben. A stratégiában fontosnak tartjuk a térségi turisztikai kínálat színvonalas megjelentetését, a helyi lakosságnak és a vállalkozásoknak a turizmus fogadására és menedzselésére való felkészítését, valamint a turizmus hatásainak társadalmi és környezeti szempontú vizsgálatát. A cél olyan turisztikai fejlesztések megvalósítása, amelyek növelik a foglalkoztatottságot, valamint a helyi közösségek életminőségét, miközben a környezet és a turisztikai attrakciók állapota nem romlik. A kínálat megteremtésénél további célkitűzés, hogy a fejlesztések főként helyi erőforrásokra alapozva, a helyiek aktív részvételével, egy átfogó és integrált vidékfejlesztési programba beágyazva valósuljanak meg. Az általános fejlesztési célok kijelölése mellett hangsúlyozzuk a stratégia közösségi jellegét. Ezt többek között azáltal kell elérni, hogy olyan helyi vonzerő vagy kulturális örökség turisztikai fejlesztését támogatjuk, amely egyedi az adott térségben. A stratégiában fontosnak tartjuk a térségi turisztikai kínálat színvonalas megjelentetését, a helyi lakosságnak és a vállalkozásoknak a turizmus fogadására és menedzselésére való felkészítését, valamint a turizmus hatásainak társadalmi és környezeti szempontú vizsgálatát.

Mi jogosít fel azt gondoljuk sikerül megvalósítani a fenntartható minőségi turizmust Hargita megyében? Természeti ritkaságaink Természeti ritkaságaink

Mi jogosít fel azt gondoljuk sikerül megvalósítani a fenntartható minőségi turizmust Hargita megyében? Természeti ritkaságaink Természeti ritkaságaink

Mi jogosít fel azt gondoljuk sikerül megvalósítani a fenntartható minőségi turizmust Hargita megyében? Természeti ritkaságaink Természeti ritkaságaink

Épített öröksége

A számos kezdeményezés Tematikus utak Tematikus utak Borvíz út

Az első borvízmúzeum Az első borvízmúzeum

Köszönöm szíves figyelmüket ! Mátéffy Mária