Foglalkoztatáspolitika és makrogazdasági stabilitás Herczeg Attila Gazdaságpolitikai főosztály Pénzügyminisztérium szeptember 8.

Célok és fiskális eszközök Hosszú távú cél: modernizáció és felzárkózás Csak fenntarható növkedési pályán lehetséges  Stabilitás hiánycsökkentés centralizáció, újraelosztás szűkítése  Versenyképesség adórendszer foglalkoztatás- és beruházásösztönző átalakítása

Forrás: KSH, Európai Bizottság Tartósan két százalékponttal az EU növekedési szintje felett

A legdinamikusabb konvergencia a régióban

Forrás: KSH A korábbi kisiklás után ismét fenntartható pályán

Forrás: KSH, PM A magyar gazdaság dekonjunktúrában is versenyképes

as iránymutatások Makrogazdasági iránymutatások:  A makrogazdasági stabilitás biztosítása a fenntartható növekedés érdekében  A gazdasági és fiskális fenntarthatóság megóvása, mint a foglalkoztatás bővítésének alapja  A források növekedés-, foglalkoztatás-orientált és hatékony allokációjának elősegítése  A makrogazdasági stabilitást és növekedést erősítő bérfolyamatok biztosítása  A makrogazdasági, strukturális és foglalkoztatási politikák közötti összhang erősítése  Egy dinamikus és jól működő EMU elősegítése

A gazdaságpolitika jellemzői középtávon Szigorú fiskális politika Az inflációs célkitűzés rendszerét alkalmazó, az inflációs várakozásokat moderáló monetáris politika Óvatos jövedelempolitika

13 lépés az adórendszer területén között  A módosítások kidolgozásának alapelvei:  Elmozdulni a kívánatos adórendszer felé (egyszerűség átláthatóság, igazságosság, semlegesség, hatékonyság)  Lendületbe hozni a gazdaságot, növelni a versenyképességet  Tervezhetőséget, kiszámíthatóságot teremteni  Az adóváltozások ezen irányokba hatnak, mert  Arányosítják a közteherviselést  Szélesítik az adóalapot  Megszüntetik a különbségtételt a jövedelmek típusai között  Csökkentik az élőmunka terheit  Csökkentik a vállalkozások egyéb terheit  Növelik a háztartások jövedelmeit és ezen keresztül megtakarításait

A makropálya főbb jellemzői középtávon  Exportpiacaink dinamikáját meghaladó exportbővülés  Növekvő beruházási hányad  Tartósan a GDP növekedése alatti fogyasztásbővülés  A foglalkoztatottak számának fokozatos, átlagosan évi 0,5-1 %-os bővülése  A GDP átlagosan évi 4-4,5 % körüli növekedése  Az államháztartási hiánynak a GDP 3 %-a alá szorítása évi 0,5-0,7 %-pont körüli csökkentéssel

Az államháztartási hiány alakulása a konvergencia programok alapján E U c s a t l a k o z á s *A nyugdíjrendszer második pillérének bevételei az államháztartáson belül elszámolva Forrás: Európai Bizottság, nemzeti konvergencia programok

Köszönöm a figyelmet!