A bevándorlási politika néhány kritikus pontja az Európai Unióban Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK november 5.

Gazdasági integrációból érték- és jogközösség es évek: egységes gazdasági térség – egyedüli cél es évek: hiányzó jogalkotási felhatalmazás ellenére pro-aktív bírói gyakorlat kezdete az alapjogok/emberi jogok védelmére as évek: közös piac érdekében gazdasági nyitás a „világ” felé, illetve világjelenségek kölcsönhatása következtében a gazdasági kapcsolatok emberi jogi feltételekhez kötése (pl. loméi ill. cotonou-i megállapodások)

Gazdasági integrációból érték- és jogközösség es évek első fele: rendszerezett, írott jogi keretek kezdeti dokumentumainak kialakítása, háttér-kutatások es évek második fele: schengeni rendszer működésének első tapasztalatai – belső határnyitás és ennek migrációs hatásai 3. Uniós, közös bevándorlási (és menekültügyi) politika kialakításának halaszthatatlan igénye 4. Tamperei Program (1999) – 5 évre pontos menetrend 5. Hágai Program (2004) – 5 évre 10 prioritás 6. Lisszaboni Szerződéssel módosított alapító szerződések – hatáskör-bővítés

Hatáskör-allokáció az Unióban 2010-től A szabadságon, a biztonságon és jog érvényesülésén alapuló térség (EUSz/LSz V. cím: cikk) Ezen belül a 2. fejezet: A határok ellenőrzésével, a menekültüggyel és a bevándorlással kapcsolatos politikák ( cikk) Eszköz: közös bevándorlási politika kialakítása (79. cikk) Cél: - migrációs hullámok hatékony kezelése - méltányos bánásmód a jogszerűen tartózkodók számára - illegális bevándorlás megelőzése - emberkereskedelem megelőzése

EU-s jogalkotás témái Beutazás és tartózkodás feltételei - vízumok - hosszú távú tartózkodási engedélyek - családegyesítési célú tartózkodási engedélyek Jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok jogi státusa illetve az EU tagállamok között való szabad mozgásuk feltételei Illegális bevándorlás és jogellenes tartózkodás – beleértve a kitoloncolást és repatriálást is Küzdelem az emberkereskedelem ellen – különös tekintettel a nők és gyermekek kereskedelme ellen

Fogalmak - szóhasználat Személyek szabad mozgása megengedett az Európai Unión belül - gazdasági célú - egyéb, nem gazdasági célú Kikre vonatkozik? Gazdasági célú (munkavállalás, önálló jövedelemszerző tevékenység) átmeneti vagy tartós formában: - uniós polgár – tagállami állampolgár és hozzátartozói - (rövidebb ill. hosszabb) tartózkodási engedéllyel rendelkező legális bevándorló (nem rendelkezik egyetlen EU-s tagállam állampolgárságával sem) Nem gazdasági célú: uniós polgár valamint legális bevándorló Migráns Illegális bevándorló Legális bevándorló Menekültek

Fogalmak - szóhasználat Migráns – népességmozgás, népességvándorlás átfogó megjelölése - nemzetközi és belső migráció - kényszermigráció – önkéntes migráció (kiváltó ok) - legális – illegális migráció (tartózkodás jogszerűsége) Legális bevándorló – szükséges okmányok, engedélyek rendelkezésre állnak Illegális bevándorló – okmányok, engedélyek nélkül – átszökés, embercsempészet, emberkereskedelem

Fogalom - szóhasználat Menekültek Azon személyek, akik hazájukat elhagyva más állam területén kérnek védelmet ( területi menedékjog) A területi menedékjog - az életfeltételek biztosítását, - alapvető jogok elismerését és a - kiutasítás/visszaküldés elleni garanciát foglalja magába. Más jogi státus (általában egyező az állam területén tartózkodó külföldieknek nyújtott státussal), szűkebb, feltétlenül szükséges és elégséges feltételek biztosítása – eltérően a bevándorlóktól, akik integrációja a fogadó állam társadalmába meghatározott feltételek esetén akár a saját állampolgár státusával is megegyezhet.

Vegyes státusok Menekült - bevándorló Probléma! - A menekültstátus elnyerése a legtöbb EU-tagállamban igen nehéz anyagi és eljárásjogi szabályok között zajlik – - Ezért sokan az illegális bevándorlás módszeréhez folyamodnak – összemosva a két státust! - Tartózkodási engedélyek kiadásának előfeltétele: megfelelő mértékű integráció a fogadó társadalomba - Igen visszás, kétélű fegyver! - Emberi jogi problémák

Emberi jogi problémák Munkajogi környezetben történő visszaélésszerű alkalmazások, emberkereskedelem Visszatérési alternatívák kialakítása az illegalitás elkerülése érdekében Az állam tájékoztatási kötelezettsége a bevándorlókat fogadó intézményi és jogi környezetről Nemi megkülönböztetés és a bevándorlás negatív jelenségeinek kezelése Családtagok együttköltözési jogának garantálása Az egészséghez való jog teljes körű biztosítása a tartózkodás helye szerinti államban Társadalombiztosítási igények érvényesítésének lehetősége a visszatérés után A nemzetközi menekültügyi standardak mint minimumkövetelmény garantálása