A távoktatás, az e-learning és fogalmak

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Moodle tapasztalatok, megoldások a Széchenyi István Egyetemen
Advertisements

Forrás: Educatio folyóirat 2003/III szám, - E-LEARNING / Buda András: Virtuális oktatás című cikke Előadó: Burai István György cím:
>>0 >>1 >> 2 >> 3 >> 4 >> Gyülekeznek a felhők a felsőoktatás egén - avagy a cloud learning szárnyalása a kibertérben SERES – MISKOLCZI - FÓRIKA - LENGYEL.
Tudástár informatika digitális tananyagok linkgyűjteménye
HIPOTÉZIS A képzésben és oktatásban megjelent alábbi három fogalom paradigmaváltást okozott:  Flexible Learning  Distance Education  Open Learning Thomas.
HÁLÓZATOK.
E-learning alapú távoktatás tapasztalatai a Széchenyi István Egyetemen
Virtuális oktatási környezet kialakítása
NyitólapEszközökIgényekProblémákKövetkeztetések Kik?Mit?Mivel?Hogyan? A felmérés 1. Mobilhasználat 2. Internethasználat 3. Oktatás korszerűsítése Az m-Learninget.
A tanulás jövője Dr. Kuti István oktatási főigazgató-helyettes
Miskolczi Ildikó
Teleházakban telementorálás •Cél korosztály év •„Virtuális kitekintés” •„ On-line ” képességfejlesztés •Informatika tanárok hiánya a régióban Egyéni.
Weszely Orsolya Bertalan Tamás
Számítógép az oktatásban Készítette: Halász Rita Tanár- informatikatanár MA 2010/2011.
Újfajta tanulási módszerek alkalmazása a felnőttképzési konzulens képzésnél Nyíregyháza, március 18.
HÁLÓZATOK.
NWS' 2000 Gödöllő Távoktatás a KFKI RMKI-ban Giese Piroska
„Kutatás az atipikus tanulási formák (távoktatás/e-learning) modelljeinek kifejlesztésére célcsoportonként, a modellek bevezetésére és alkalmazására” Megbízó:
Paradigmaváltás az oktatásban
DIGITÁLIS TANESZKÖZÖK ALKALMAZÁSA AZ OKTATÁSBAN
Fontosabb fogalmak Képesség :
Magyar Pedagógiai Társaság Somogy Megyei Tagozata november 21. Kis Jenőné dr. Kenesei Éva megyei elnök.
Modern tanulási környezet Civitas Pedagógiai Intézet DPM TISZK 2007.
Oktatás a XXI. században Pintár Tamás. Oktatás a XXI. században Kulcsszavak Interaktívan Napjaink gyorsuló világa „Információéhség”
E - Learning Információtechnológiai támogatás a nyitott- és távoktatásban.
E-learning és a multimédia
Az e-learning gyökerei, az e-tanulás fejleményei
A vezetőtanáron „innen és túl” Szivák Judit ELTE PPK
Hunya Márta módszertani szakértő
Az IKT kompetenciaterület specialitásai
A pedagógusok valós igényei, a digitális tananyagfejlesztés aspektusai Eger, október 12.
Elektronikus tanulási környezetek sajátosságai
Előadó: Komjáthy Zoltán Oktatási Hivatal
e-Learning a tanárképzésben
SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA NOVEMBER 25. AUTO-SZŰRŐ FEJLESZTÉSE OLAP JELENTÉSEK UTÓLAGOS,
Nyíregyházi Főiskola március 6. Dr. Kokovay Ágnes Kompetenciaalapú képzés és a távoktatás.
„A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét.
Debrecen, /10 „Matáv oktatás - Ma távoktatás” Krausz János Igazgatóhelyettes Matáv Oktatási Igazgatóság.
E-learning Kovácspál Eszter.
Felsőoktatási portálok lehetőségei a hatékony tudásépítésben
Az E-TANÁR portál. A digitális olvasás-tudás már széles körben elterjedt. A digitális írás-tudás széleskörű alkalmazásához azonban alkotói közösségi fórumok.
Az E-TANÁR portál.
Felsőoktatás szerepe a távmunka elterjesztésében Benedek András Felsőoktatás szerepe a távmunka elterjesztésében VI. Országos Távmunka Konferencia Budapest,
Pankucsi Szilárd Mérnöktanár Mérnök Informatikus
„ IKT-val támogatott új tanulási környezetek szerepe az oktatásban” „ IKT-val támogatott új tanulási környezetek szerepe az oktatásban ” augusztus.
Az elektronikus levelezés a számítógép-hálózatok klasszikus szolgáltatása, az Internet alkalmazásának egyik legnépszerűbb formája. Szövegen kívül lehetőség.
Győr, dr. Nagy Tamás, Nyitrai Erzsébet
IKT alapfogalmak, IKT-val támogatott módszerek
Az e-learning rendszer és szereplői
LKG-Moodle A LKG ToP ( T áv O ktatási P ortál) működéséről avagy bevezetés a MOODLE e-oktatási rendszer használatába Bánhegyesi Zoltán.
Tutoriál videó alkalmazása Moodle kurzusban
Forgó Sándor H: Az e-tananyag fejlesztés a kompetencia-alapú pedagógusképzés fókuszában Korszerű oktatási módszerek és IT technológiák.
MODERN ÜGYVITELI GYAKORLÓHELY KIALAKÍTÁSA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLÁN
MTT MA Mérnöktanár mesterszak Elektronikus tanulás 3. konferencia.
MTT MA Mérnöktanár mesterszak Elektronikus tanulás 2. konferencia.
Könczöl Tamás igazgató Sulinet Digitális Tudásbázis.
Az IKT-alapú pedagógia munkaformái, módszerei. 3 betűs világ IKT IST SDT.
Kommunikáció a felsőoktatásban Rós László PTE BTK, április 14.
A felnőttképzés tervezése, szervezése szervezeti formái Összeállította: Marton Eszter.
A digitális kompetencia mérése. IKT-alapú értékelés
E-larning és M-learning nemzetközi viszonylatban és Szerbiában (egy saját fejlesztésű oktatási keretrendszer bemutatása) Előadók: Kőrösi Gábor és Esztelecki.
E-Learning, E-Kereskedelem, és E-Gazdaság fejlődései
E-LEARNING ALKALMAZÁSOK DR. ZÁRDA SAROLTA. AZ ELEKTRONIKUS OKTATÁS KÖVETELMÉNYRENDSZERE JÓL TAGOLT TARTALOM PERCES SZAKASZOK - A TARTALOM A KELLŐ.
A TÁVOKTATÁS LEHETŐSÉGEI ÉS TAPASZTALATAI A FELNŐTTKÉPZÉSBEN DR. ZÁRDA SAROLTA A FELNŐTTKÉPZÉS KIHÍVÁSAI … DEC. 15.
European Distance and E-Learning Network
Szakmapolitikai fórum
Nemzeti Köznevelési Portál
Információtechnológiák és tudásbázis az Agrof-MM Leonardo+ projektben M=Mountain; M=Mediterranean
Internet és kommunikáció
Kompetencia alapú szakoktatás
Előadás másolata:

A távoktatás, az e-learning és fogalmak

Történet Az első szakasz Nagy Britanniában az 1840-es években kezdődik, Isaac Pitman nevével fémjelezve, a bélyeg feltalálójaként bevezeti az első levelező oktatást, a gyorsírást. Ez a fajta távoktatás az I. világháborúig gyorsan elterjedt a világban: Németország (1856); Franciaország (1877); Svédország (1898), Egyesült Államok (1891), illetve Ausztrália (1914)

Történet A második szakasz kezdete Nagy Britanniában az 1920-as évekre tehető, a BBC a tananyagokat rádión keresztül sugározta. Ezt a módszert a hagyományok oktatási forma kiegészítésére azzal párhuzamosan használták. Ez is megjelent számos országban: Franciaország 1937; Amerikai Egyesült Államok 1939; Ausztrália 1942; Szovjetunió 1920-as évek, egyéb volt szocialista államok 1950-es évek.

Történet A harmadik szakasz a számítógép történetével forrt egybe. Az 1980-as években - Bill Gates megalapozza a PC alapú számítástechnikai platformot - a fejlett országokban megjelenik a számítógéppel támogatott oktatási forma, más országokban ez az év az 1990-es évekre tehető.  További meghatározó elemek: - helyi hálózatok, internet megjelenése - nyílt forráskódok - Creative Commons  - web 2.0

I. A távoktatás (1997) - fogalma „A távoktatás a levelező oktatás kritikájaként, annak hiányait pótló s annál hatékonyabb távirányítási formaként fejlődött ki, amely szigorúbban és eredményesebben teljesítheti a levelező oktatás feladatait. Jellemzője, hogy helytől és időtől függetlenül képes sokakat tanítani, s így „tömegoktatásra” alkalmas eszközzé válik. Ugyanakkor módot ad az egyéni tanulási szempontok figyelembevételére, az egyéni tanulási problémák kezelésére és az egyéni tanulási ütem biztosítására.  (Pedagógiai Lexikon I.-III.)

I. A távoktatás - típusai Klasszikus távoktatás: hagyományos eszközökkel szervezett távoktatás (1960-1990)  IKT távoktatás, mely a modern technológia és eszközei felhasználásával történik.(1990- )  Kevert módszer (blended learning) : A hagyományos és a modern IKT oktatás keveréke, feltételezi a tanár és a diák közötti személyes találkozót bizonyos időközönként.

II. Az e-learning(1990) - fogalma Az e-learning, vagy az elektronikus tanulás, egy oktatási szemlélet, melyet a XXI. század tudás társadalma hívott életre, és amely magába foglalja a tanulás, és az oktatás folyamatának IKT eszközökkel támogatott formailag, tartalmilag és módszertanilag is újszerű formáit.

II. Az e-learning - formációk 1. Computer Based Trainning (CBT) A számítástechnikai eszközökkel támogatott oktatás statikus formája az a helyzet, melyben az oktatóanyag valamilyen digitális adathordozón (pl. CD, DVD stb.), vagy intranet/internet hálózaton jut el a felhasználóhoz (tanuló), melynek lejátszásához, illetve a tananyag elsajátításához a hallgató számítógépet használ. 2. Web Based Trainning (WBT) - A web alapú oktatás (Hága, 2000) - az elektronikus tanulás elektronikus képzés menedzsmenttel társult. Az oktatásban megjelenik a hálózati kommunikáció, a hallgató a tanárral e-mail, chat, fórum, videokonferencia formájában tartja a kapcsolatot. Létrejönnek a szabványok a kis és a nagy oktatási intézeteket kiszolgáló tanulmányi keretrendszerek.  

II. Az e-learning - képzési formák Szinkrón módszernek tekintjük mindazon oktatási formákat és tevékenységeket, melyek során a tanár és a tanuló egy időben, de egymástól térben elkülönülve oktat, illetve tanul.    Aszinkrón módszer alkalmazása a tanár és a tanuló időbeni és térbeli teljes elkülönülését feltételezi, tehát a tanár elkészíti a tananyagot, és azt a tanuló annak a szerveren történő elhelyezése után saját ütemezésében sajátítja el.  

II. Az e-learning - képzési formák Tanuló által irányított e-learning  Ennél a típusnál a tanuló nincs kapcsolatban az oktatóval, csak a tananyaggal. Elősegített (facilitated) e-learning A hallgatónak van lehetősége beszélgetésre, vitára más tanulókkal vagy a facilitátorral. A facilitátor nem tanít, hanem segít a problémák megoldásában. Oktató által irányított e-learning A hagyományos távoktatási módszereket egészíti ki a webtechnológiával. Beágyazott e-learning A beágyazott e-learning esetén beépített oktatás vagy segítségnyújtás található, Telementoring és e-coaching Hagyományos értelemben vett oktatás itt nem folyik, mivel a mentor inkább tudást, tapasztalatot ad át. On-line coaching esetében rövid és jól definiált probléma megoldása történik. Itt az on-line coach konzulensként látja el a feladatát.

II. Az e-learning - előnyei Csökkennek az oktatáshoz, képzéshez kapcsolódó járulékos (pl. utazás, szállás stb.) és adminisztrációs költségek. A hatékony képzési módszer (egyéni tanulási utak és módszer, testreszabott tudásátadás, egyénre szabott tananyagok).  Valós, vagy eltolt idejű tudásátadás történik. Globális a hozzáférés a tudáshoz (a szükséges tudás a kívánt időben a megfelelő embernek, az adott üzleti cél szükségletei szerint).  Az oktatási tartalom folyamatosan bővíthető és könnyen, folyamatosan megújítható. A tanulási folyamat nyomon követhető, és a megszerzett tudás számon kérhető.  A tanulás bárhol és bármikor saját ütemben folytatható. Az elektronikus oktatás, és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások (pl. „skill gap analysis – tudáshiány felmérése“) a tanulási kultúrába beépülnek, és motivációs tényezőként hatnak.

II. Az e-learning - hátrányai Az e-learning bevezetésekor nagy a költségbefektetés és a kockázat A fenntartó számára komoly szervezési, szervezeti feladatokat igényel Az oktatóknak új típusú pedagógiai feladatokkal kell megismerkedniük A fenntartónak nagyobb belelátási lehetősége van az oktatás folyamatába A hallgatónak az oktatás személytelenné válhat, kevésbé interaktív a kapcsolata a tanárával A hallgatónak el kell sajátítania az önálló tanulás módszereit A tananyag elsajátítása után a tanuló felé nincs azonnali megerősítés A tanulónál hiányozhat a megfelelő infrastruktúra

II. Az e-learning - szolgáltatásai - a felhasználók azonosítása, szerepkörük szerinti jogosultságok kiosztása, - a képzéssel kapcsolatos információk biztosítása (pl. portálfelületen), - LMS funkciók, - LCMS funkciók, - elektronikus tananyagok futtatása, - a hagyományos- és elektronikus oktatás együttes kezelése (blended learning), - az oktatással kapcsolatos erőforrások kezelése, - kvalifikáció menedzsment, - tudáshiány valósidejű felmérése - elektronikus vizsgáztatás, - az oktatással, képzéssel kapcsolatos mérések-értékelések végrehajtása 

Az e-learning rendszer és szereplői Hardver elemek   - Szerver: a képzésmenedzsment alkalmazás, a tananyag és egyéb szoftverelemek, és a tanulással kapcsolatos információk tárolása és kezelése. - Kliens: a tanuló munkaeszköze, maga a számítógép, a releváns szolgáltatások elérésére. - Hálózat: a szerver-kliens kapcsolat közvetítő eleme.

Az e-learning rendszer és szereplői Szoftver elemek   - Szerveralkalmazások: erőforrás igényes programokat oszt meg a kliensek között. - Böngésző: a kliens gépen futó alkalmazás (MS operációs rendszerek esetén az operációs rendszer része, melynek célja a képzésmenedzser-rendszer szolgáltatásainak elérése, illetve a tananyag futtatása.) - Képzésmenedzsment rendszer (LMS, Learning Management System): célja a képzési folyamat tervezése, szervezése, végrehajtása, értékelése.  - Tartalommenedzsment-rendszer (LCMS, Learning Content Management System): célja a tananyagok, illetve tananyagelemek létrehozása, tárolása, szűrése stb. - Kiegészítő alkalmazások: többnyire kapcsolódó, adott tevékenységre kialakított és optimalizált szoftverek.