Az e-learning rendszer és szereplői

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Mintacím szerkesztése • Mintaszöveg szerkesztése – Második szint • Harmadik szint – Negyedik szint » Ötödik szint Tartalom- és módszerfejlesztés a Műegyetem.
Advertisements

Forrás: Educatio folyóirat 2003/III szám, - E-LEARNING / Buda András: Virtuális oktatás című cikke Előadó: Burai István György cím:
Tudástár informatika digitális tananyagok linkgyűjteménye
Interaktív táblák Bevezetés.
Kliens-szerver architektúra
E-learning alapú távoktatás tapasztalatai a Széchenyi István Egyetemen
Az operációs rendszer.
Virtuális oktatási környezet kialakítása
Tanyanyagtárházak lépjünk túl egy LMS korlátain Networkshop 2010 Debrecen, április Vágvölgyi Csaba
Digitális tananyagfejlesztés módszertana
Web2 és a blogok. Mi az a web2? 1.Filozófia (tartalom) szabadság nyitottság közösség 2.Eszköz(készlet) egyszerűség integráció kompatibilitás mobilitás.
Hardver alapok I. 10. osztály.
Tarcsi Ádám Tanulásmenedzsment Tarcsi Ádám
Weszely Orsolya Bertalan Tamás
Nyelvtanárként, hogyan szerezzek ismereteket az informatika világából.
E-learning és a multimédia
Az e-learning gyökerei, az e-tanulás fejleményei
OPERÁCIÓS RENDSZER. Az operációs rendszer egy olyan programozási rendszer, amely a számítógépes rendszerben a programok végrehajtását vezérli, így pl.
Az SDT keretrendszer logikai és architektúrális felépítése Dringó Béla
Az IKT kompetenciaterület specialitásai
A Z ELA LCMS BEMUTATÁSA, KURZUS SZERVEZŐI LEHETŐSÉGEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A T ÉRINFORMATIKÁRA.
A multimédia olyan tartalom, amely többféle csatornát is használ a felhasználók tájékoztatására vagy szórakoztatására. MULTI (latin) = többszörös MÉDIA.
Info-kommunikációs Technológia Nedeczky Veronika Sulinet
Megújul a Sulinet Könczöl Tamás osztályvezető
Debrecen, /10 „Matáv oktatás - Ma távoktatás” Krausz János Igazgatóhelyettes Matáv Oktatási Igazgatóság.
A digitális tananyagtartalom használatának lehetőségei a matematika kompetenciaterületeken.
Számítástechnikai szoftver üzemeltető
Felsőoktatás szerepe a távmunka elterjesztésében Benedek András Felsőoktatás szerepe a távmunka elterjesztésében VI. Országos Távmunka Konferencia Budapest,
A Szilárdtest Fizika Tanszék Virtuális Oktatási Környezete A XXI. század diplomája Elektronikus távoktatás.
Győr, dr. Nagy Tamás, Nyitrai Erzsébet
Konstruktív pedagógia és számítógéppel segített tanulás
WEB 2.0. Amiről szó lesz… Web átalakulóban, a WEB 2.0 –Újszerű weboldalak… –Első a tartalom! –A felhasználók hatalomátvétele?! –A Web mint platform –
IKT alapfogalmak, IKT-val támogatott módszerek
A távoktatás, az e-learning és fogalmak
AICC, IEEE, SCORM, fogalmak. Tananyagok cseréje (export-import) Támogatja az együttműködéseket Támogatja a felhasználóbarát környezet kialakítását Megoldja.
A kompetenciafejlesztés eszközrendszere
LKG-Moodle A LKG ToP ( T áv O ktatási P ortál) működéséről avagy bevezetés a MOODLE e-oktatási rendszer használatába Bánhegyesi Zoltán.
A szoftver, szoftvertípusok
Wordforce e-learning szerkesztő lehetőségei és korlátai
A StoreWizard webáruház bemutatása
Az operációs rendszer.
Máté István Multimédia fejlesztő Máté István
A tanulási környezet változásának hatásai a tananyagfejlesztés módszereire Dr. Ludik Péter.
Forgó Sándor H: Az e-tananyag fejlesztés a kompetencia-alapú pedagógusképzés fókuszában Korszerű oktatási módszerek és IT technológiák.
MTT MA Mérnöktanár mesterszak Elektronikus tanulás 3. konferencia.
Webfejlesztés, Internet Explorer 10 Komjáthy Szabolcs
MTT MA Mérnöktanár mesterszak Elektronikus tanulás 2. konferencia.
Könczöl Tamás igazgató Sulinet Digitális Tudásbázis.
Az IKT-alapú pedagógia munkaformái, módszerei. 3 betűs világ IKT IST SDT.
Kommunikáció-technológia specializáció
Nagy Regina Az információkat tartalmazó interaktív eszközökre, mint félkész termékekre kell tekintenünk, amiből a felhasználó saját.
Szoftverek csoportosítása
ILIAS ILIAS OpenSource e-Learning keretrendszer Előadó: Baranyi Tamás IRM Oktatási Főigazgatóság
Turisztikai informatikai alkalmazások BA Turizmus- vendéglátás – Gödöllő Összeállította: Pető István TARTALOMKEZELŐ RENDSZEREK.
ELearning az oktatásban készítette: Melega Kálmán iskola: honlap: eLearning:bubo.pataky.hu.
Tóth Attila Informatika Alkalmazásai Tanszék. Digitalizáló csapat JGYPK Informatika Alkalmazásai Tanszék Szakmai vezető: Dr. Galambos Gábor Ellenőrzés:
FELHŐ ALAPÚ INFORMATIKAI RENDSZEREK VS. LEXIKÁLIS ISMERETEK Networkshop 2016 Konferencia Debrecen Antal Péter, Eszterházy Károly Főiskola,
EUCIP konferencia október 20. Cséfalvay Katalin Fejlesztés (BUILD) modul.
Az e-portfolió lehetőségei az ILIAS 4.2 verziójában Budai Attila
Információtechnológiák és tudásbázis az Agrof-MM Leonardo+ projektben M=Mountain; M=Mediterranean
Szövegszerkesztési alapfogalmak
Operációs rendszerek.
Integrált könyvtár rendszer (IKR)
Kulcsrakész Közgyűjteményi Portál
SZOFTVEREK (programok)
DRUPAL Előadja: Nagy Nikoletta :05.
Internet és kommunikáció
dr. Geges József Ovidius Co. Ltd.

Előadás másolata:

Az e-learning rendszer és szereplői  

Infrastrukturális elemek Hardver elemek   - Szerver: a képzésmenedzsment alkalmazás, a tananyag és egyéb szoftverelemek, és a tanulással kapcsolatos információk tárolása és kezelése. - Kliens: a tanuló munkaeszköze, maga a számítógép, a releváns szolgáltatások elérésére. - Hálózat: a szerver-kliens kapcsolat közvetítő eleme.

Infrastrukturális elemek Szoftver elemek   - Szerveralkalmazások: erőforrás igényes programokat oszt meg a kliensek között. - Böngésző: a kliens gépen futó alkalmazás (MS operációs rendszerek esetén az operációs rendszer része, melynek célja a képzésmenedzser-rendszer szolgáltatásainak elérése, illetve a tananyag futtatása.) - Képzésmenedzsment rendszer (LMS, Learning Management System): célja a képzési folyamat tervezése, szervezése, végrehajtása, értékelése.  - Tartalommenedzsment-rendszer (LCMS, Learning Content Management System): célja a tananyagok, illetve tananyagelemek létrehozása, tárolása, szűrése stb. - Kiegészítő alkalmazások: többnyire kapcsolódó, adott tevékenységre kialakított és optimalizált szoftverek.

Keretrendszerek Azon alkalmazások (modulárisak) összessége, melyeken keresztül a felhasználói jogosultsággal rendelkezők az ismeretanyaghoz férhetnek. Jellemzőik ( eszközrendszer, szolgáltatások, kialakításuk stb.) alapján tipizálhatjuk.

A keretrendszerek típusai - DMS - korai keretrendszerek típusai, dokumentumkezelő rendszerek. - CMS - Course/Content management System -  a felhasználókat a szerint kezeli, hogy milyen kurzushoz kapcsolódnak, mit kell tanulniuk. - LMS - Learning Management System - tanulásirányítási rendszer - feladata, a felhasználók azonosítása jogaiknak megfelelően, hozzárendelje azokat a kurzusokhoz, szolgáltatásokhoz, tananyagokhoz. Teljesítmények, események kezelése, naplózás. - LCMS - Learning Content Management System - tananyagkezelő rendszer. (SDT) Fő feladata a tanulási egységek (LO) elemeinek a tárolása, a felhasználók tárolása, a tananyag bejárási útjainak a tárolása, ebből kifolyólag szerzői rendszereket is tartalmaznak, amelynek segítségével a tárolt tananyagelemekből tananyagstruktúrákat, kurzusokat lehet felépíteni.  

Az e-learning keretrendszerek eszközrendszere Tananyag szolgáltatás (formátumok, szabványok, hivatkozások, tananyagelemek, fogalmak kezelése) Kommunikációs eszközök (Különböző típusú üzenetek kezelése-csevegés, e-mai stb.) Személyes szolgáltatás (naptár, könyvjelző, felületre szabás stb.) Tevékenységek ( blog, wiki, fájl megosztás, címkézés, teszt, szavazás, kérdőív, teszt stb.) Egyéb (csoportkezelés, kivételek, tárhely, portfólió, erőforrás igények, felhasználók azonosítás stb.)

Szerzői rendszerek jellemzői · a multimédia elemek (felirat, szöveg, grafikus, audio és video ablakok, animációs szekvenciák és interakciós eszközök - nyomógombok) elhelyezésére alkalmas grafikus szerkesztő felület, · a médiaelemek megjelenítésére, lejátszására (például videóanyag, hanganyag) alkalmas modulok · tartalmaz olyan szinkronizációs eszközöket, amelyekkel a felhasználó különböző adattípusokat (szöveg, kép, hang, video, stb.) kombinálhat és egyszerre játszhat vissza. · tartalmaz felhasználói interakciós eszközöket. Ez lehet egyszerű start/stop/pause interakció, vagy akár touch-screen interfész, amely ciklusokat, vagy feltételes eljárásokat indít.

A szerzői rendszerek típusai Laporientált szerzői rendszerek -  egyes tananyagegységeket oldalanként fogja fel. Az hogy egy-egy oldal, lap mekkora területet foglal el, ez mindig a rendszer definiálja. (HTML szerkesztők, bemutató készítő programok) Ikonorientált rendszerek - Az egyes tartalmak ikonokként állnak a rendelkezésünkre melyeket a folyamat ábra egyes fázisaira helyezve szervezhetjük meg az alkalmazás működését. (pl. Authoware, programozási ismeretek stb.)   Időtengely orientált rendszerek - a tervezési fázisban létrehozhatjuk a kész projekt szerkezetét. A  tartalmi elemeket megjelenésük és láthatóságuk alapján kezelik. Egyszerre több párhuzamos időfonal kezelésére alkalmasak (pl. háttér, menü, navigációs területek és az időszakosan megjelenő elemek kezelése)(pl.Adobe Director) Objektum orientált rendszerek – Rugalmasak, speciális munkák létrehozására is alkalmasak, de programozási ismeret szükséges hozzá. (pl. Adobe Flash )

Szerzői rendszerek beszerzésénél fontos szempontok     * képes-e olyan futtatható anyagot készíteni, amelyet a célplatformokon minden nehézség nélkül, jó minőségben, a tervezett sebességgel le tudnak játszani * tudja-e kezelni a felhasználni szándékozott külső eszközöket (pl. video lemez)     * milyen adatformátumot képes olvasni és előállítani     * milyen hang, kép és video szerkesztési funkciói vannak     * mennyire objektumorientált     * mennyire felhasználóbarát     * nem kell-e külön jogdíjat fizetni a kifejlesztett anyagok után

Az elektronikus tananyag fejlődési útja Elektronikus / digitális formában tárolt és szolgáltatott szellemi alkotás, amely tudás, információ átadásra alkalmas.

Elektronikus tananyag – első generáció Jellemzők: Nem interaktív, passzív Elektronikusan készült tartalom (MS Office stb.) Digitalizált tartalom Videofilm, mesefilm, órai jegyzet stb.

Elektronikus tananyag – második generáció Jellemzők: Számítógépes felhasználásra készülnek Multimédiás elemek használata Interaktivitás (tesztek, elágazások, választási lehetőségek stb.) Kiegészítő anyag (strukturált) Módszertani anyag egészíti ki

Elektronikus tananyag – harmadik generáció Jellemzők: Kimondottan oktatásra készültek Módszertani jellemzőkkel bírnak Interaktívak (a résztvevő aktív cselekvése szükséges) Multimédiás (kevés szöveg sok AV anyag) Sok a hivatkozás (lehet „bolyongani, ugrálni” az anyagban) Önálló tananyag Tanulás, számonkérés összeolvad (továbblépni csak helyes válasz esetén)

Elektronikus tananyag – negyedik generáció Jellemzők: Kollaborációs lehetőségek A tananyag egy multikulturális közösség produktuma Web 2.0 eszközei