Versenyképes Gazdaság – Versenyképes Szakképzés A korszerűsített OKJ és az átdolgozott kamarai szakképesítések bevezetése 1

A kamara szakképzési céljai, feladatai I. Meghatározó szerep a tanulók gyakorlati képzésének korszerűsítésében Meghatározó szerep a tanulók gyakorlati képzésének korszerűsítésében Szakmaszerkezet korszerűsítése, átjárhatóság, kiszámíthatóság biztosítása kulcskompetencia alapon működő moduláris rendszer kiépítése Szakmaszerkezet korszerűsítése, átjárhatóság, kiszámíthatóság biztosítása kulcskompetencia alapon működő moduláris rendszer kiépítése A normatív finanszírozásnál a létszámon túl figyelembe kellene venni a minőséget, költséghatékonyságot és az elhelyezkedést A normatív finanszírozásnál a létszámon túl figyelembe kellene venni a minőséget, költséghatékonyságot és az elhelyezkedést Szintmérő vizsgák beszámíthatóságának megvalósítása, szakmai vizsgák idejének csökkentése, komplex gyak. vizsga Szintmérő vizsgák beszámíthatóságának megvalósítása, szakmai vizsgák idejének csökkentése, komplex gyak. vizsga Gyakorlatigényes, hiány- és fizikai szakképesítések népszerűsítése, szakmunkás presztízs helyreállítása Gyakorlatigényes, hiány- és fizikai szakképesítések népszerűsítése, szakmunkás presztízs helyreállítása Gazdálkodó szervezetek érdekeltségének és képzési hajlandóságának növelése a gyakorlati oktatásban Gazdálkodó szervezetek érdekeltségének és képzési hajlandóságának növelése a gyakorlati oktatásban 2

A kamara szakképzési feladatai II. Mennyiségben és minőségben biztosítani a gazdaság számára a munkaerőt Mennyiségben és minőségben biztosítani a gazdaság számára a munkaerőt Értékteremtő fizikai munka presztízsének helyreállítása Értékteremtő fizikai munka presztízsének helyreállítása Duális képzés elindulhat, amely a gyakorlatra helyezi a hangsúlyt, az új rendszer bevezetése 2012-től kötelező a szakképző intézmények számára Duális képzés elindulhat, amely a gyakorlatra helyezi a hangsúlyt, az új rendszer bevezetése 2012-től kötelező a szakképző intézmények számára 3

Az eddigi rendszer működőképességének és teljesítőképességének bemutatása

Lemorzsolódás és szakmaelhagyás figyelembe vétele egy képzeletbeli eset Beiskolázott tanulók:100 fő Lemorzsolódás: 30 fő Szakiskolát elvégzők: 70 fő Szakmájukban 9 hónap múlva elhelyezkedők: 21 fő MKIK GVI felmérés alapján

Forrás: KSH 8

Az általános iskolából, illetve azt követően kimaradók számaránya: év a legkritikusabb!  között általános iskolába járók száma: , lemorzsolódás 4 ezer fő (3,6 %)  2010-ben a 19 évet betöltött korosztály létszáma: 127 ezer fő ebből 31 ezer főnek 8 osztályos vagy alacsonyabb iskolai végzettsége volt (24,7%)

Szakmai és vizsgakövetelmények gondozása, karbantartása Központi programok felülvizsgálata Szakmai vizsgák vizsgatételeinek, azok értékelési útmutatójának kidolgozása Szakmai záróvizsgára vizsgaelnöki delegálás Szintvizsgák szervezése, koordinálása SZKTV, WorldSkills, EuroSkills szakmai versenyek szervezése Közreműködés a pályaválasztási és tanácsadási rendszerben A Kormány−Kamara szakképzési keretmegállapodása 125 szakmában: november 11.

1. Gyakorlati óraszámok növelése, a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés szerepének jelentős növelése, a magyar szakképzés gyakorlatorientáltságának fokozása 2. A szakmai záróvizsgáztatásban a szakma elsajátításához tartozó kulcskompetenciák értékelésének és mérésének előtérbe helyezése, szakmai záróvizsga idejének csökkentése 3. Az OKJ rendszer egyszerűsítése, ésszerűsítése olyan formában, hogy a felhasználói szféra számára átlátható, használatra alkalmas legyen. A szakmai tartalmak modernizálása, új technikák, eljárások beépítése a követelményrendszerbe 4. A gazdálkodó szervezetek érdekeltségének és képzési hajlandóságának növelése a tanulók gyakorlati képzésében. Szakképzés vonzerejének növelése, a munka világába történő átmenet erősítése. Tanulók és gazdálkodó számának növelése Fő aktivitási területek

Gyakorlati óraszámok 50%-os növelése, a gazdasági igények szerinti tartalom, nyári gyakorlat óraszámának növelése Szakmai záróvizsga idejének csökkentése: maximum 2 nap; maximum 4 vizsgafeladat/modul Modulok számának korlátozása: maximum 6 modul/szakképesítés Szakmai tartalomfejlesztés: új technikák, technológiák beépítése Modulok tartalmában való duplikációk, átfedések megszüntetése Kompetenciák számának csökkentése, szakmai kulcs- és cselekvési kompetenciák hangsúlyozása Új központiprogram-struktúra: helyi tantervi részletességgel való kidolgozás Szakmai fejlesztőmunka eredményei

Az ISZIIR interaktív fóruma: m&pager_limit=&order=&turn=&page=1 Az MKIK által kifejlesztett szakképesítések: szvk-k, központi programok elérhetők voltak április 28-tól Országos konzultációs fórumrendszer Partnerek bevonása, megnyerése Gazdaság közvetlen részvétele: 180 fejlesztő szakértő Érdemi beleszólás lehetősége: 40 szakmai szervezet 4 ezer gazdálkodó, 660 szakképző iskola véleménye

A korszerűsített OKJ és az átdolgozott szakképesítések jogszabályi bevezetése április szakképesítés átdolgozott szakmai és vizsga- követelményének, valamint központi programjának átadása a Nemzetgazdasági Minisztérium részére július /2011. (VII. 18.) Korm. rendelet − új OKJ (hatályos VII. 26-tól) augusztus /2011. (VIII. 25.) NGM rendelet az új szakmai és vizsgakövetelményekről (hatályos VIII. 28-tól)

A korszerűsített OKJ és az átdolgozott szakképesítések 48 szakképesítés 3-as szintű 35 db 5-ös szintű 13 db Megszüntetésre, illetve beépítésre került 5 db Új szakképesítés2 db Régi Új 46 szakképesítés 3-as szintű 34 db 5-ös szintű 12 db

A korszerűsített OKJ és az átdolgozott szakképesítések jogszabályi bevezetése 4 féle képzési lehetőség szeptember 1-től: Előrehozott (3 éves ):új szvk szerint régi szvk szerint 2+2 formában :új szvk szerint régi szvk szerint Iskolarendszerben összesen 28 szakképesítésben

A korszerűsített OKJ és az átdolgozott szakképesítések jogszabályi bevezetése  2 féle képzési lehetőség szeptember 1-től: 12 szakképesítésben érettségire épülő: új szvk szerint régi szvk szerint  Felnőttképzésben 6 szakképesítés

Az előrehozott szakmunkásképzés  Semmi mással nem pótolható jelentősége van az idejekorán elkezdett szakmatanulásnak  Tudomásul kell venni, hogy nincs lehetőség valamennyi műveltségi terület összes fejlesztési célját egy időben biztosító programok alkalmazására  Azok a tanulók, akik nem szeretnének sokat az iskolapadban ülni, a szakiskolát választják  Munkatevékenységbe ágyazott szakképzés pedagógiai modelljének megalkotása. A képzés középpontjába a szakmai cselekvőképességet kell állítani

Az előrehozott szakmunkásképzés  A 14 éves korosztály rendkívül fogékony a cselekvésközpontú feladatokra, valós gyakorlati tevékenységekre épülő pedagógiára. Jelentős rétegeket vesztett el a 9-10 osztály bevezetésével a magyar szakképzés, ezzel a magyar munkaerőpiac.  Egyre nehezebb éles határvonalat húzni a szakmai elmélet és gyakorlat között. A szakmai elmélet jelentős változáson ment át, gyakorlatorientáltabb lett. Az elmélet arra koncentrál, hogy megtanítsa a gyakorlati végrehajtáshoz szükséges lépéseket.  A duális képzés élő környezetben szocializálja a tanulót, a tanuló megtanulja, hogyan működik a valós gazdaság, gondolkodásában erősödik a cselekvőképesség. Megtanulja, hogy cselekedeteiért felelősséget kell vállalnia.

A német és a magyar duális szakmunkásképzés Német - döntően vállalati képzés - gyakorlati óraszám 4000 óra - munkaviszony a meghatározó - tanulószerződés 90-95% tanítási-munkanap / év - szakmai elmélet vállalatnál - 9 osztályos általános iskola - közismereti óraszám egységes szakmakép - gazdaság önfinanszírozó Magyar - fele részben vállalati - gyakorlati óraszám 1900 óra - tanulói és munkaviszony - tanulószerződés 55% tanítási-munkanap / év - szakmai elmélet iskolában - 8 osztályos általános iskola - közismereti óraszám moduláris képzési rendszer - gazdaság: szakképzési adó

Teljes képzési idő: 3552 óra/3 év Közismereti, közéleti és életvezetési program és testnevelés Szakmai ismeretek (elmélet+gyakorlat ) 959 óra 2593 óra Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat 690 óra 1903 (1603+nyári gyakorlat ( ) 27% 73% 21

 I skolák és a vállalkozások közötti kapcsolat erősítése  Lemorzsolódás csökkenése, tanulók jobb elhelyezkedése  Nem lesz több éven keresztül párhuzamos képzési forma  Kevesebb modul, egyszerűbb a „tantárgyiasítás”: (46 szakmában 271-ról 203-ra csökkent a modulok száma)  Gyakorlatorientált, felhasználóbarát központi programok A kamara által kifejlesztett tanügyi dokumentumok bevezetésének előnyei

Gazdálkodók érdekeltségének növelése a gyakorlati képzésben gazdálkodók számának növelése Cél: gazdálkodók számának növelése 9 ezerről 20 ezerre 9 ezerről 20 ezerre Eszközök: Adminisztratív terhek csökkentése Adminisztratív terhek csökkentése Egyszerűbb finanszírozási rendszer Egyszerűbb finanszírozási rendszer Törvényi szabályozás módosítása Törvényi szabályozás módosítása 23

A képzési hajlandóságot leginkább befolyásoló tényezők a jelenleg képzők körében bonyolult, időigényes adminisztráció éves visszatérítés esetén jelentős az előfinanszírozás költségeink nem térülnek meg alacsony a gyakorlati órák száma sok a munkafegyelmi probléma a tanulók elméleti és gyakorlati előképzettsége nem megfelelő sok a tanulói hiányzás az átalánydíjas elszámolás esetén alacsony az elszámolható összeg nincs elég tanuló MKIK felmérés 2011.

Továbbra is tételes Továbbra is tételes 20−50% elszámolhatóság 20−50% elszámolhatóság Adómentesség Adómentesség Kötelező emelés eltörlése Kötelező emelés eltörlése Félévente módosítható Félévente módosítható A finanszírozási rendszer átalakítása Egy alapnormatíva Egy alapnormatíva Differenciálás a következők szerint: Differenciálás a következők szerint: Gyakorlat−elmélet aránya Gyakorlat−elmélet aránya Anyagigényesség Anyagigényesség Eszközigényesség Eszközigényesség Oktatóigényesség Oktatóigényesség Hiány-szakképesítés Hiány-szakképesítés Elszámolható költségek Tanulók pénzbeli juttatásai 25

Köszönöm a figyelmet!