A gazdasági válság mint lehetőség Winkler Gyula Európai Parlamenti képviselő RMDSZ, ENP Nagyvárad, szeptember 24.

Válság = veszély + lehetőség

A gazdasági válság fő jellemzői 1. Hirtelen nagy törés: például a globális export idén, az első három hónapban, 40%-al esett. 2. Nagymértékű: a „nagy gazdasági válságnál” is durvábban csökkentek a gazdasági mutatók. 3. Kiterjedt: az OECD országok 90%-át érintette, a fejlődőben lévő országok nagy részét is.

Ma a Világban és az EU-ban

Ma a Világban és az EU-ban :

Ma az EU 27

Ma:  Megjelentek az első, a gazdasági válságból való kilábalást mutató jelek, úgy Európában, mind a világban – lásd Kína, Dél-Korea, Japán.  Az Európai Gazdasági Fellendítési Terv első, pozitív hatásai, látszanak – lásd Németország, Franciaország.

Válság = lehetőség?  Igen: az lett volna Románia számára is, ha a kormány él az EU által biztosított lehetőségekkel, mint például az állami támogatásokra, regionális támogatásokra, közbeszerzésekre vonatkozó könnyítések.  Ezekkel élt például Németország (14 intézkedés), Belgium (8 intézkedés), Dánia (öt intézkedés), Írország (6 intézkedés) – állami támogatásokra vonatkozóan

Románia  A kormánynak nem sikerült összeegyeztetni a saját intézkedéseit az Európai Gazdasági Fellendítési Tervben foglaltakkal.  A megfelelő krízis menedzsment hiánya oda vezetett, hogy: több mint KKV-t zártak be 2009 első félévében 2009 első hét hónapjában a direkt külföldi beruházások 3,2 milliárd euróra csökkentek csökkentek az állami költségvetés bevételei.

Milyen intézkedéseket hozhattunk volna már rég meg? Például: Az ún. minimál adó eltörlése (be sem kellett volna vezetni ! ) a beruházott nyereség adómentesítése a vásárolt személygépkocsik, valamint az üzemanyag költségének hozzáadott értékadójának (TVA) visszaigénylését tiltó rendelkezések visszavonása; a hozzáadott értékadó (TVA) rendszerének szabályozása az európai uniós projektek megvalósítása esetében (a hozzáadott értékadót a munkálatok átvétele után fizetni).

Gazdasági válság = EU előtt álló legnagyobb kihívás?  Az európai gazdaságok különböző sebességgel lábalnak ki a válságból, ami: megnehezíti az Európai Központi Bank feladataink teljesítését Az ún. „többsebességű” Európát kézzelfogható gazdasági realitássá is válthatja.  Felszínre kerültek az ellentétek a tagállamok és az Unió érdekei között.  Az EU integráció hagyományos motorjai – Franciaország, Németország - szinkronban mozogva saját nemzeti érdekeikre helyezték a hangsúlyt - sikeresen.

Válság = veszély + lehetőség  A válság új lehetőségeket hoz létre a gazdaságban.  A Kis- és Közepes vállalkozások használhatják ki leginkább a lehetőségeket. DE  a kormány aktív intézkedésekkel kell támogassa őket.

Válság = veszély + lehetőség  Lehetőség a vállalkozóknak.  Lehetőség a versenyképesség növelésére.  A válságból való kilábalás motorja a külkereskedelem lehet.  Románia legalább két évharmados késésben van a többi Uniós országhoz képest.  Nálunk a munkanélküliség még növekedni fog.

Végül elmondhatjuk:  A kormány nem volt képes a válságot mint lehetőséget kihasználni.  A kormány nem segítette a vállalkozásokat abban, hogy a válságot lehetőségként használják fel.  A vállalkozóknak jobban oda kell figyelniük az Európai Unióra.  A munkáltatók összehangoltan kell fellépjenek olyan kormányzati intézkedéseket szorgalmazva, amelyek elősegítik a krízisben rejlő lehetőségek kihasználását.

Köszönöm figyelmüket !