Csongrád, 2008.05.23. DR PINNYEY SZILÁRD SZTE-MGK HÓDMEZŐVÁSÁRHELY VADEGÉSZSÉGTAN Csongrád, 2008.05.23. DR PINNYEY SZILÁRD SZTE-MGK HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 2005.10.19.

VADBETEGSÉGEK Vírusok Baktériumok Paraziták Gombák Mérgezések Daganatok Sérülések

VADBETEGSÉGEK Zoonozisok Bejelentési kötelezettség Közegészségügy Állategészségügy

Járványtani jelleg alapján: ZOONOZISOK Állatról emberre Járványtani jelleg alapján: ortho~: közvetve vagy közvetlenül, (gümőkór, tularaemia, veszettség) cyclo~: (ízeltlábú) vektor, (Lyme-borreliosis) meta~: sebfertőzés, (sertésorbánc) sapro~: közös a fertőzési forrás, nem „igazi” zoonozisok, (tetanus, botulizmus)

VÍRUSOS BETEGSÉGEK VESZETTSÉG (RABIES, LYSSA) BAROMFIPESTIS (Newcastle betegség) Ragadós száj és körömfájás

VESZETTSÉG (RABIES, LYSSA) bk FA zoo Rhabdoviridae, lyssavírus Heveny Halálos (ritka kivételtől eltekintve) Agy- és gerincvelő-gyulladás A vírus iránt az összes melegvérű állatfaj fogékony, bár nem azonos mértékben

VESZETTSÉG (RABIES, LYSSA) Az emlősök közül rendkívül fogékonyak a rókafajok, a prérifarkas, a macska, és a szarvasmarha Valamivel kevésbé fogékonyak a kutyák, juhok, kecskék és lovak A madarak jóval kevésbé fogékonyak az emlősöknél (beszámolók megváltozott viselkedésű, emberre támadó fácánokról, amelyekből kimutatható volt a vírus)

VESZETTSÉG bk FA zoo Rhabdoviridae, lyssavírus Települési / erdei / trópusi Róka / borz Nyál, harapás Klasszikus: Melankólikus magatartás változás Izgalmi támadás, bolyongás Bénulásos nyálfolyás Csendes

VESZETTSÉG Ősidők óta ismert Babilon i.e. 2300: első leírás Demokritosz i.e.500 és Arisztotelész i.e.400: kutyaharapással terjed 1881: Pasteur felfedezi a veszettség vírusát 1885: Pasteur vakcinát készít 1888: Hőgyes Endre tökéletesíti a vakcinát 1903: Negri kimutatja az idegsejt- zárványokat

VESZETTSÉG Előfordulás Világszerte, széles körben elterjedt Napjainkban a legsúlyosabb, járványos előfordulásával Afrikában, Ázsiában és Dél- Amerikában kell számolni jelen van Észak- Amerikában és Európában is mentes Ausztrália, Japán, Új-Zéland, Anglia és Írország

VESZETTSÉG URBÁNUS (városi, települési): ebek és a macskák SZILVATIKUS (erdei): vadon élő ragadozók (róka, borz, nyestkutya) DENEVÉR: vérszívó (vámpír) denevérek, újabban a rovarevő denevérek is (Európában elsősorban a hosszú szárnyú denevér)

A szilvatikus veszettség terjedése Európában

Az éves járványgörbe csúcsa az év első 3 hónapjára esik a hímek téli, párzáskori marakodása miatt. Nyáron mélypontra zuhan, majd ősszel a fiatal rókák szóródásával ismét emelkedni kezd

A vírus ellenállóképessége: VESZETTSÉG A vírus ellenállóképessége: Nem különösebben ellenálló Élet- és szaporodóképességét 45°C-on 1 óra alatt, 80 °C-on 2 perc alatt elveszíti A fertőtlenítőszerek szokásos töménységű oldatai elpusztítják Állati hullák központi idegrendszerében azonban hetekig, hónapokig fertőzőképes maradhat, a rothadás lassan pusztítja el veszettség jeleinek kialakulása előtt 5-7 nappal már a fertőzött állat nyálában jelen lehet a vírus lappangási idő: általában 2-8 hét

VESZETTSÉG A kórokozót a fertőzött állatok testváladékai terjesztik A nyál szerepe elsődleges Elsősorban a húsevők harapásával terjed Egyéb testváladékok szerepe a kórokozó terjesztésében kevésbé jelentős Ismeretes a veszett denevérek vizeletéből a barlangok levegőjébe került vírusok belégzése útján történt fertőződés is

VESZETTSÉG A veszettség rókában igen heveny Elhagyják lakóhelyüket, erős kóborlási kényszer,25-50 km távolságra is elvándorolhat, ilyenkor kerülnek lakott területek közelébe, állattartó telepekre, udvarokba (napjainkban a háziállatok között diagnosztizált veszettségi esetek minden esetben rókakontaktusra vezethetők vissza) A veszett rókák természetes félelemérzésüket elveszítve, feltűnően szelídnek, jámbornak tűnnek, de pillanatok alatt agresszívvé válhatnak

VESZETTSÉG Az agresszivitást váratlan inger (hang-,fény- vagy taktilis inger) kiválthatja Egy-egy fertőzési gócban - beavatkozás nélkül - 6-8 hónap elteltével jelentősen csökken a veszettség (a rókák többsége elpusztul) Újabb fellobbanás 3-5 év múlva várható

VESZETTSÉG Az utóbbi időben tapasztalható a rókák bizonyos "urbanizálódása" a sűrűn lakott területeken (szeméttelepek, kukák), mivel ott bőséges táplálékforráshoz jutnak Megszokták az ember közelségét, és esetenként nappal is láthatóak. A főváros erdő szegélyezte peremvidékein hovatovább etetik őket az ott lakók A megváltozott viselkedésű róka mindig veszélyt jelent az állatok és az ember számára Hazánkban a veszettségi esetek száma az utóbbi évtizedekben ezer körül alakult, többségében rókaesetekről van szó Figyelemre méltó, hogy az összes veszettségi esetből a rókák részaránya folyamatosan csökken

VESZETTSÉG A kutyák veszettség elleni védőoltása KÖTELEZŐ! 1. A kölyökkutyák első veszettség elleni védőoltását 4 hónapos korukig BE KELL ADNI! 2. Az első oltást követően 6 hónapon belül a veszettség elleni oltást meg kell ismételni! Az első két veszettség elleni oltás csak monovalens (csak veszettség elleni védőoltást tartalmazó) oltóanyaggal (vakcinával) végezhető. Ún. "kombinált" oltással nem! 3. A 2. oltást követően a veszettség elleni védőoltást évente (365 napon belül) meg kell ismételni, azaz minden évben be kell adatni. Az emlékeztető oltás már adható egyéb betegségek elleni védőoltással együtt is ("veszettséges kombinált oltás").

VESZETTSÉG Szájkörnyéki sérülések, letört fogak Idegen tárgyak a gyomorban Agyvelő Negri-féle testek vakcinázás

BAROMFIPESTIS bk FA Paramyxo Világszerte (kiv.: Ausztrália, Új-Zéland) Tyúkfélék, főleg fácán, vízi szárnyasok terjesztők Izolálták a vírust verébből, galambból, seregélyből, papagájból, vándorló madarakból Heveny járványok Általános lázas tünetek Az idegrendszer gyulladása

BAROMFIPESTIS Láz, gubbasztás, híg, zöldes, esetenként véres hasmenés Fejremegés, nyakcsavargatás, görcsök, bénulások Tojáshozam csökken Légcsőgyull. és tüdőgyull., Mirigyes gyomor vérzések

Fertőződés (rendszerint szerológiai áthangolódás, tünetek nélkül): BAROMFIPESTIS Ember Ritka Heveny kötőhártya-gyulladás, szemhéjödéma, Enyhe láz, levertség Fertőződés (rendszerint szerológiai áthangolódás, tünetek nélkül): Hullák boncolása Hús feldolgozása

Ragadós száj és körömfájás hasított körmű állatok, a szarvasmarha, a juh, a kecske, a sertés és a vadon élő kérődzők járványos, heveny lefolyású lázas tünetek mellett hólyagok keletkeznek a beteg állat: szájnyálkahártyáján nyelvén a lábvégein a csecsbimbóin

Ragadós száj és körömfájás Európában már csak kivételesen fordul elő Endémiás Afrikában, a Közel-Keleten és egész Ázsiában ahol felüti a fejét, még napjainkban is az egyik legnagyobb gazdasági kártétellel járó fertőző betegség részben a közvetlen károk miatt, részben a járványvédelmi intézkedések, továbbá a már meglévő betegség felszámolását illetően

Ragadós száj és körömfájás Picornaviridae család Aphtovirus genus tagja A vírusnak több típusa van, ezek csak saját típusuk ellen létesítenek immunitást Európában és Amerikában az O, A C A SAT–1, –2, –3 és az Asia–1 típus főként Afrikában és Ázsiában okoz járványokat.

Ragadós száj és körömfájás viszonylag ellenálló pH 6,5 alatt savérzékeny, (lúgra is érzékeny) 65 oC felett hamar elpusztul napfényes környezetben akár négy hétig is életben marad hígtrágyában 40 napig életképes szalmás trágya szakszerű kezelése során keletkező hő 2-3 nap alatt elpusztítja természetes körülmények között fogékonyak a kérődzők, beleértve a vadon élőket is, a sertés (a sün is) A 9. órától ürítheti a vírust

Ragadós száj és körömfájás A vírus ragályokozó-képessége igen nagy A fertőzés terjedhet a beteg vagy a betegség lappangási stádiumában levő, továbbá átvészelt, vírushordozó: állatokkal való érintkezéssel az ilyen állatokból származó nyers hússal tejjel, ondóval fertőzött takarmánnyal, alommal, trágyával mechanikus terjesztői lehetnek a betegség iránt nem fogékony állatok (pl. lovak), ragályfogó tárgyak és az ember is az állatok szájon át (takarmánnyal, ivóvízzel) és belélegzéssel fertőződhetnek a száj- és körömfájás vírusával a vírus a garat nyálkahártyájában elszaporodik, majd a vérárammal a test minden részébe eljut

Ragadós száj és körömfájás Vadon élő kérődző: lappangási idő 2-7 nap általános tünetek: láz bágyadtság étvágytalanság habos nyál csorog a száj kipirult nyálkahártyáján hólyagok alakulnak ki, egy-két nap elteltével fölfakadnak, helyükön felületes kimaródások láthatók; ezek hámosodása hamarosan megindul

Ragadós száj és körömfájás a nyelven keletkezett hólyagok összeolvadnak, ilyenkor a nyelv hámrétege kiterjedt területeken levonható hólyagok keletkezhetnek a csülkök közötti hasadék és a pártaszél bőrén is. Ha a gyulladás a csülökirhára is ráterjed, az állatok sántítanak a csecsbimbók hólyagjai 3-5 nap múlva repednek fel

Ragadós száj és körömfájás Vaddisznó: 2-7 nap lappangási idő után láz Étvágytalanság, szomjúság érzet fokozott A szájból nyál szivárog, csámcsognak 2-3. napon hólyagok a túrókarimán, a szájban, a lábvégeken Sántítás, a szarutok le is válhat A szopós malacok jellegzetes tünetek nélkül, szívizom-elfajulásban hirtelen hullanak el

Ragadós száj és körömfájás Az ember csak kismértékben fogékony Fertőződés: Közvetlen érintkezés Nyers tej Tünetek: Kézen és száj nyálkahártyán hólyagok Generalizált (egész testen hólyagok) ritka, csak gyemekeken

Influenza Influenza di freddo = a hideg befolyása Madarakban először Olaszo.-ban, 1878 Ember, ló, sertés, házi- és vadon élő madarak, bálna, fóka, nyérc Lázas, általános tünetek, légző- és emésztőszervi tünetek Heveny Pandemia (1918-19, spanyolnátha)

Madárinfluenza A házi-baromfi fajok, vadon élő, valamint az egzotikus, kedvtelésből tartott madárfajok gyakran tünetmentes máskor magas láz, nagyfokú elesettség, légúti, emésztőszervi, esetenként idegrendszeri tünetek

Madárinfluenza Ortomyxoviridae család tagja az influenzavírusok viszonylag csekély ellenálló képességűek 56 oC-on 30 perc alatt, beszáradva gyorsan elpusztulnak genetikailag labilis, változékony vírusok gyakori az antigén-szerkezeti változás, amely fokozatosan megy végbe (antigén-sodródás) ha két, antigén-szerkezetileg eltérő influenzavírus egyidejűleg fertőz egy sejtet, akkor új variánsok jelenhetnek meg (antigén-csuszamlás)

Madárinfluenza az influenzavírusok a vírus nukleoprotein szerológiai reakciói alapján A, B és C típusba sorolhatók A (legszélesebb körben, ember, ló, sertés, madár) B és C (csak ember) a burokban található hemagglutinin (H) és neuraminidáz (N) enzimek a szubtípusok elkülönítésében játszanak szerepet az RNS szegmentált változékonyság

Madárinfluenza madarakat megbetegítő influenza vírusok mutatják a legnagyobb változatosságot a vad- és a vándorló madarak is terjesztik a madarakból izolált madárinfluenza vírustörzseken valamennyi H és N variánst számtalan kombinációban ki lehetett mutatni

Madárinfluenza az influenza vírusok génátrendeződése a madarak szervezetében (a bélcsatorna hámsejtjeiben) megy végbe, és ezt követően terjed más fajokra (így az emberre is) az új szubtípusok főleg ott alakulnak ki, ahol nagy számban élnek együtt kacsák, sertések és velük szoros kapcsolatban álló emberek (honkongi influenza)

Madárinfluenza Hajlamosító tényezők szerepe: Nedves, hideg idő A gazdaszervezet megfázása Gyenge ellenálló képesség

Madárinfluenza bágyadtak, étvágytalanok hasmenés légzőszervi tünetek: orrfolyás kötőhártya-gyulladás tüsszögés, köhögés a szemgödör alatti üregek gyulladása esetenként kacsákon idegrendszeri tünetek is kialakulnak tojóállományokban csökken a tojáshozam.

Madárinfluenza Madarakban gyakori a tünetmentes hordozás Madarakban főleg az emésztőcsatorna hámjában szaporodik a vírus és a bélsárral nagy mennyiségben ürül Más állatokban, emberben a cseppfertőzés révén bejutott vírus a légutak hámjában szaporodik (nyh. gyull., ödéma, hámsejt leválás, fokozott nyálkakiválasztás Önmagában jobbára enyhe tünetek Szövődmények!!!

Madárinfluenza Az általános járványvédelmi rendszabályokat kell érvényesíteni a fertőzés tovaterjedésének megakadályozására A járványgóc felszámolásához szigorú fertőtlenítés és a fertőzött baromfiállományok felszámolása Minimálisra kell csökkenteni a baromfiállományok érintkezését a vadon élő és vándorló madarakkal, valamint a sertésekkel is A vakcinázás lehetősége, de a vírus antigén-szerkezeti változékonysága miatt csak részleges védelem Csak inaktivált vakcinák használhatók, mivel az élővírusos vakcinázás során felmerül a víruskombinálódás veszélye.

BAKTÉRIUMOS BETEGSÉGEK Sertésorbánc zoo Erysipelothrix rhusiopathiae Egész világon elterjedt, fő hordozója sertés, vaddisznó Viszonylag ellenálló (talajban, vízben, hígtrágyában hónapokig) Fakultatív patogén Hajlamosító tényezők Ellenállóképesség csökkenése Vaddisznóskertekben 3-4 hónapos kor fölött Járvány melegebb évszakokban

Sertésorbánc T.: Li.: 3-5 nap Láz Elesett, étvágytalan Gyors elhullás Hirtelen, sok elhullás Kb.: Bélkacsok között pókhálószerű fibrinszálak Máj megnagyobbodott, szemecskézett a felülete Lép duzzadt, lekerekedett szélű, sötétebb színű

Sertésorbánc Vadmadarakban! Fácán, víziszárnyasok, vadpulyka, szirti fogoly, papagáj Mo.: fácánokban szórványosan, esős, őszi időszakban Tünetek nem jellegzetesek,(láz, nehezített légzés, hasmenés) hirtelen pusztulás, néha sántaság előzi meg Lép jelentősen megnagyobbodott, máj merev, duzzadt, tűszúrásnyi vérzések lehetnek Idült esetben szívbelhártya-gyulladás

Sertésorbánc M:.: Gy.: Jó ellenállóképesség, jó kondíció Fácántelep sertés tartás közelében nem lehet Gy.: Penicillinek

Sertésorbánc Ember Rendszerint sebfertőzés (kéz) Foglalkozási betegség (hentes, halász, vadász, állatorvos, szakács és a preparátor!) Helyi fájdalmas, viszkető bőrgyulladás, ízületgyull., septikaemia, endocarditis

LÉPFENE bk FA zoo B. anthracis Spóraképzés Per os / aerogen Növényevők, mindenevők, húsevők Ritka Hatalmas fekete-vörös lép, rosszul alvadó fekete-vörös vér, véres-ödémás beivódások

LÉPFENE bk FA zoo B. anthracis Spóraképzés Per os / aerogen Növényevők, mindenevők, húsevők Ritka Hatalmas fekete-vörös lép, rosszul alvadó fekete-vörös vér, véres-ödémás beivódások

LÉPFENE bk FA zoo B. anthracis Spóraképzés Per os / aerogen Növényevők, mindenevők, húsevők Ritka Hatalmas fekete-vörös lép, rosszul alvadó fekete-vörös vér, véres-ödémás beivódások

Botulizmus (Tavi bénulás) XIX. sz. második felétől ismert Toxin kimutatás 1930 Cspadékos tél utáni aszályos nyár Mo.: július-augusztus Vízi madarak, fácán

Botulizmus Clostridium botulinum Spórás, G+ Anaerob, csak így szaporodik és termel toxint 7 neurotoxin Ember 1mikrogramm halálos Bomló szerves anyagon, sekély vizekben, Oxigén mentes helyeken, exotoxin vízben, iszapban Hullában elszaporodik a Cl. b. és a toxin, légyálcákban felhalmozodik (esetleg kannibalizmus)

Botulizmus T.: Petyhüdt bénulás, a mozgatóideg-végződések bénulása miatt Hátulsó végtagtól a fej irányában Kezdetben bizonytalan, imbolygó járás Később mozgásképtelenség, szárnyukra támaszkodnak, fejüket támasztják, elreejtik, fulladás Erős nyálfolyás Könnyezés, a pislogóhártya bénult Kloákából vízszerű folyadék

Botulizmus Kb.: Szívburokvizenyő Nagyvérköri pangás (bélnyh. kipirulása, bél ereinek kitágulása,

Botulizmus Gy., M.: Tóról lehajtani Mesterséges itatás Hullagyűjtés vakcinázás

GÜMŐKÓR bk FA zoo M. bovis, M tuberculosis, M. avium Kérődzők, ember, madár 1% alatti Zárttéri tartás Borz terjesztheti Főként a tüdőben, de májban, lépben, vesékben, nycs,-ban sárgásfehéres gümők

LÉPFENE bk FA zoo B. anthracis Spóraképzés Per os / aerogen Növényevők, mindenevők, húsevők Ritka Hatalmas fekete-vörös lép, rosszul alvadó fekete-vörös vér, véres-ödémás beivódások

Tularémia rágcsálókban és a mezei nyúlban jellemző ember is Francisella tularensis: tokos, csillótlan, rövid pálcaforma

Tularémia Terjed még a cukorrépa cukorgyári feldolgozása soránbelélegzéssel eü. dolgozók foglalkozási betegsége,a szembe fröccsenő vérrel, fertőzött hús fogyasztásával jellemző a szezonális jelentkezés: nyáron főként a kullancsok terjesztik, télen nyúlvadászat idején nő meg a fertőzések száma Férfiakban gyakoribb

Tularémia elhullott állatok tetemében, lenyúzott bőrökön hónapokig fertőzőképes maradhat részben a fertőzött állat vizeletével és egyéb testnedveivel részben vérszívó ízeltlábúak (kullancs, szúnyog, bolha) közvetítésével terjed A szájon vagy bőrön át behatoló baktérium előbb a nyirokcsomókban, majd a véráramban szaporodik.

Tularémia Li.: 2-3 nap (több hónap is lehet) Félheveny/idült A mezei nyúl ellenállóbb, mint a kisrágcsálók Bágyadtság, láz, nehezített légzés Hónalji nycs.-k megnagyobbodása Bizonytalan járás, hasmenés Lesoványodva hullanak el

Tularémia Megnagyobbodott lép és nycs.-k Kölesnyi, egyenetlen szélű sárgás-szürke gósok a májban, lépben, vesében, tüdő csúcslebenyében Elhalhat a méhnyh. és a hereszövet Egyoldali vesemedence-gyulladás Vizelettel is ürít!!

Tularémia gennyes nyirokcsomó-gyulladás, láz hidegrázás, végtag- és hátfájás, fejfájás hányás kipirul az arc, begyullad a kötőhártya száraz a nyelv ha a kórokozó a bőrön át hatol be,hólyag,majd fekély keletkezik (a szem,a szájpadlás,a garat és a torok fekélyei rendkívül fájdalmasak) ha táplálékkal jutott a szervezetbe köhögés, hasfájás, hasmenés, továbbá máj- és lépmegnagyobbodás, és súlyos esetben mellhártyagyulladás is fellép

Tularémia Rágcsálóírtás Tilos a hús elfogyasztása

PARAZITÓZISOK KÜLSŐ ÉLŐSKÖDŐK Bolhák, kullancsok, tetvek Fertőző betegségek terjesztése Rühatkák, Sarcoptes fajok Szőrhullás, vér és savó kilépés, pörkök, bőrmegvastagodás, viszketés Fogyaszható, ha nincs lesoványodás

BŐRBAGÓCSOK Vargalegyek lárvái (Hypoderma fajok) Bőrre rakja a petéket Őz 98%, gímszarvas 93% Háti, ágyéki tájékon légzőnyílások, kidudorodások Nagyfokú fertőzöttség esetén nem ajánlott a hús fogyasztása

ORR-GARAT BAGÓCSOK Őzbagócs, szarvasbagócs, gímszarvasbagócs Lárváikat az orrnyílásba „spriccelik” Kellemetlen, fejüket, orrukat rázzák, dörzsölik, prüszkölnek, köhögnek Szélsőséges esetben a légutak eltömődése miatt fulladás Ha nincs lesoványodás fogyasztható

BELSŐ ÉLŐSKÖDŐK Mételyek Májmétely Lándzsásmétely Amerikai májmétely Kér., vaddisznó, mezei és üregi nyúl Májban vérzéses járatok, traumás májgyulladás, ödémák, tompa fényű szőrzet, az agancs fejlődése lassul Ha nincs lesoványodás fogyasztható

Tüdőférgek Dyctiocaulus, Protostrongylus, Metastrongylus fajok Őz, szarvas, mezei és üregi nyúl Nagy tüdőférgek (4-10 cm) Légcső, nagy hörgők Kis tüdőférgek (1-3 cm) Hörgőcskék, a tüdő szövete Ha nincs lesoványodás fogyasztható

Kokcidiózis Eimeriák Üregi nyúl Madarak (fácán) Májkokcidiózis Eperek károsodása, kicsi, szürkés-fehér, sajtos (gennyszerű) csomócskák a májon Bélkokcidiózis Bélgyulladás, hasmenés, felfúvódás Madarak (fácán) Ha nincs lesoványodás fogyasztható

Szinte minden állatfajban Ha kevés, fogyasztható Orsóférgesség Szinte minden állatfajban Ha kevés, fogyasztható Ha sok, fogyasztásra alkalmatlan, az általános tünetek miatt Lesoványodás, lemaradás, bélgyulladás, hasmenés, szőrzet tompa fényű

Galandférgesség - Borsóka Kifejlett galandféreg, gazdában Kutya, macska, róka Lárva (hólyagféreg), köztigazdában Számos állatfaj, ember is Hiánytalan eltávolításuk után fogyasztásra alkalmas

Hordozók: húsevők, mindenevők, rágcsálók, EMBER Trichinella vizsgálat Trichinellózis Trichinella spiralis Ivarérett, bélcsatorna Lárva, harántcsíkolt izomzat Hordozók: húsevők, mindenevők, rágcsálók, EMBER Trichinella vizsgálat Fogyasztásra alkalmatlan