Budapest, december 6.1/12 A kistérségi rendszerépítés helyi tervezésének és módszertani támogatásának új hangsúlyai Dr. Németh Jenő IDEA Kistérségi Munkacsoport vezető 30/
Budapest, december 6. 2/12 A kistérség: egyeztető, közvetítő szint a települések valamint a települések és a makro térségek között. olyan területi egység, amelyben az országos, regionális koncepciók és a helyi célok hatékonyan programokká fogalmazhatók; integrált tervezési, cselekvési és fejlesztési tér a települések olyan társult együttese, amely mérethatékonysági keretet biztosít közszolgáltatási, gazdasági és társadalomfejlesztő önszerveződés alakítható ki. 1. A kistérségi együttműködés elvi keretei
Budapest, december 6. 3/12 a térség jövőbeni közös cselekvési irányának és feltételeinek meghatározása, rendszerbe foglalása; a kistérség jövőjének tudatos formálása a szakértők, a helyi szereplők segítségével a komplex szemléletű tervezés kiterjed a fejlesztési, üzemeltetési, közszolgálati és államigazgatási funkciókra is; a tervezés kiindulópontja a térség állapota és a kívánt célok összevetése a lehetőségekkel. 2. A kistérségi tervezés: alapja az eredményes együttműködésnek
Budapest, december 6. 4/12 döntően az alapfokú feladatellátó képesség rendszerének kialakítása; a versenyképesség, mérethatékonyság, szakmaiság és eredményesség biztosítása; térségi érdekharmonizáció megteremtése; a résztvevő települések jövőképének megfogalmazása a térségben; a lakossági identitás és közbizalom erősítése. 3. A kistérségi, településügyi feladatrendszer közös tervezésének és ellátásának szempontjai
Budapest, december 6. 5/12 új, együttműködő kistérségi struktúrák jöttek létre; értékelhető tapasztalatok vannak (pozitív, negatív); megváltoztak a rendszerépítés feltételei (gazdasági, szabályozási, politikai); a területi irányítás hatása kevésbé kiszámítható; a központi szakmai irányítás még bizonytalan. 4. A kistérségi rendszer kiépítésének körülményei megváltoztak
Budapest, december 6. 6/12 a módszertani felkészítési, szabályozási szerep felértékelődött; az új, kistérségi típusú intézményrendszer építés támogatása szükségszerűvé vált; jobban kell támaszkodni a modell értékű megoldásokra; új típusú szakmai monitoring rendszert kell kidolgozni (központi, területi, kistérségi szinten) Meg kell változtatni a központi, területi módszertani, kapcsolattartási formákat
Budapest, december 6. 7/12 a közigazgatási hivatalok ellenőrző, szervező, módszertani szerepét az új követelményeknek megfelelően meg kell határozni; egyértelmű szakmai segítés szükséges a területi szervek részéről; ki kell alakítani a szakmai támogatás információs rendszerét; tisztázni kell a székhely-települések intézményeinek helyét, szerepét, a kistérségi rendszer építésében Nagyobb szakmai követelményt kell támasztani a területi szervek felé
Budapest, december 6. 8/12 a forrásszerzés, a forráskoordináció szempontjából; a bekövetkezett változások iránya, intézményekre gyakorolt hatása szempontjából; a helyi célok és működési formák kapcsolódása szempontjából. a helyi terveket újra kell értékelni (célok realitása). 6. A kistérségekben jobb szakmaisággal szükséges vizsgálni az országos, regionális programok, tervek kistérségi hatásait
Budapest, december 6. 9/12 szakmaiság, eredményesség, lakossági érzékenység, mint vizsgálati, adaptációs követelmény; gyakorlatias, maradandó kistérségi intézményi, együttműködési struktúrák kialakítása; kistérségi belső struktúrák vizsgálata (kistérség, mikro-térség, település); többfunkciós integrált szolgáltató központok létrehozása; 7. Országos és regionális programokban megjelölt kistérségi fejlesztési, működési irányok, szemlélet adaptációja 1./2
Budapest, december 6. 10/12 felkészült munkaszervezetek, szakértői hálózatok megteremtése; korszerű településüzemeltetési, környezet- fenntartási működési formák megteremtése; összehangolt tevékenység a településfejlesztés, -rendezés és a település üzemeltetés területén; a kistérségi rendszer építés két irányú: központi irányítás által befolyásolt illetve, önszervezésre alapozott. 7. Országos és regionális programokban megjelölt kistérségi fejlesztési, működési irányok, szemlélet adaptációja 2./2
Budapest, december 6. 11/12 az új irányok megértése, ezáltal a helyi adaptációs képesség és feltételrendszer megteremtése; új információs és kommunikációs rendszerépítés; új típusú kistérségi komplex tervezés: vezetési felelősség és együttműködési magatartás erősítése a tervezésben; a helyi szereplőket érintő kapcsolatrendszer újragondolása; a jelenleginél korszerűbb helyi szabályozási környezet megteremtése. A JÖVŐ ALAPJA A SZAKMAISÁGRA ALAPOZOTT REALITÁS 8. Az államreform hatása a kistérségekre
Budapest, december 6.12/12 Köszönöm a figyelmet! A kistérségi rendszerépítés helyi tervezésének és módszertani támogatásának új hangsúlyai Dr. Németh Jenő IDEA Kistérségi Munkacsoport vezető 30/