Új befektetési instrumentumok, befektetési stratégiák Simon Péter OTP Alapkezelő Zrt.

Új eszközosztályok a pénztári portfoliókban Strukturált termékek a pénztári portfoliókban A „rejtett eszközök” által kínált lehetőségek Abszolút hozam stratégiák

Új eszközosztályok a pénztári portfoliókban A pénztári portfoliók jelenlegi összetétele Államkötvények, diszkont kincstárjegyek Bankbetét, folyószámla Vállalati kötvények, jelzáloglevelek Részvények Ingatlan

Új eszközosztályok a pénztári portfoliókban Portfolió optimalizáció Az optimalizáció célja a pénztárak hosszú távú befektetési céljainak figyelembe vételével a kockázatos eszközök optimális kombinációjának megtalálása, a pénztári portfoliók hatékonyságának növelése Az optimális portfolió: adott kockázat mellett a legmagasabb várható hozamot nyújtja Az optimalizációs folyamat lépései: az alkalmazni kívánt eszközosztályok meghatározása, az egyes eszközosztályok várható hozamának és kockázatának (szórásának) becslése, majd ezek felhasználásával az optimális portfolió kialakítása Az optimalizáció eredményeként jelentősen nő a pénztári portfoliók diverzifikáltsága, az új eszközosztályok bevonása hosszú távon kiszámíthatóbb hozamalakulást eredményez

Új eszközosztályok a pénztári portfoliókban Az optimalizáció során az alábbi főbb eszközosztályok pénztári portfoliókba történő bevonását vizsgáltuk: Árupiaci eszközök: az árupiaci kitettség megvalósítása a piaci indexek mozgását szorosan követő (béta), illetve az emelkedő árfolyamok által kínált lehetőségeket kihasználó, azonban a lejtmenetek kedvezőtlen hatásait tompító stratégiákon keresztül (változó béta, illetve alfa) lehetséges Külföldi ingatlanpiacok: szélesebb bázisú, illetve egyes földrajzi régiókra fókuszáló nemzetközi ingatlanpiaci indexekre épülő stratégiák, illetve befektetési alapok Külföldi állampapírok és vállalati kötvények: a magyar állampapírpiac sérülékenysége egyértelművé tette, hogy a külföldi állampapírok bevonása hozzáadott értéket teremthet, emellett a vállalati kötvények hozamprémiuma is értékteremtő lehet Fedezeti alapok (hedge fund): számos lehetőség kínálkozik a hedge fund kitettség megteremtésére: index alapú stratégiák, tőkevédett strukturált termékek, befektetési alapok Devizák: a devizapiacokon elérhető többlethozam (carry trade) kihasználása jól meghatározott kvantitatív stratégiát követő befektetéseken keresztül

Strukturált termékek a pénztári portfoliókban A jelenlegi szabályozás szerint mind a magán-, mind pedig az önkéntes nyugdíjpénztárak portfoliójuk 5%-át meg nem haladó mértékben fektethetnek származtatott ügyletekbe fektető alapok befektetési jegyeibe A nyugdíjpénztárak befektetési szempontjai: törekedniük kell a befektetett eszközök várható hozamának alacsony kockázat melletti maximalizálására emellett a tagok megtakarításait védő szigorú törvényi előírásoknak kell megfelelniük, illetve eszközstruktúrájukat összhangba kell hozniuk a szolgáltatást igénybe vevők felé történő várható kifizetésekkel A fenti szempontoknak a hazai pénztárak általában maximálisan konzervatív befektetési politika követésével igyekeznek megfelelni

Strukturált termékek a pénztári portfoliókban A struktúrából származó előnyök, érvek az intézményi befektetők számára: A származtatott befektetési alapok bevonása növeli a nyugdíjpénztári portfolió hatékonyságát, azaz a kockázat növekedése nélkül emelkedik a várható hozam Részesedés a magas várható hozamú mögöttes portfolió pozitív teljesítményéből Hatékony diverzifikációs eszköz, mivel mérsékelt kockázat mellett számos eszközosztály elérhető Csökkenti a portfolió volatilitását (kockázatát) az egyes eszköz-hozamok alacsonyabb szórásán keresztül Nagyobb ellenállás, alacsonyabb árfolyam csökkenési kockázat „katasztrófa-szcenáriók” esetén A befektetői igényekhez igazodó, „testre szabott” termékek kialakítása: megjelenési forma: a szabályozói környezethez igazodó futamidő: rugalmasan alakítható, 3 év felett tetszőleges mögöttes portfolió: egyedi igények alapján összeállított részvénykosár, nemzetközi részvényindexek, árupiaci indexek, befektetési alapok változatos kifizetési struktúrák: rendszeres hozamfizetés, rögzített minimális hozam, hozam-optimalizáció Hátrányok: Korlátozott likviditás (széles bid-ask spread, árjegyzők hiánya) miatt a lejárat előtti értékesítés nehézségekbe ütközhet Kifizetési struktúrák komplexitása Az opciós/swap partner nemfizetési kockázata

Strukturált termékek a pénztári portfoliókban A következő ábra egy 6 év futamidejű, az európai részvénypiacok teljesítményéből részesedést biztosító strukturált termék pénztári portfolióban történő szerepeltetése által elért hatékonyságnövekedést szemlélteti: Forrás: OTP Alapkezelő A hatékony portfoliókat jelképező vonal feljebb tolódott Az éves hozam 0.5%-kal emelkedett változatlan volatilitás mellett

Strukturált termékek a pénztári portfoliókban A strukturált termékek az intézményi befektetők portfolióiban akár 40-80%-os részarányig növelnék a portfolió hatékonyságát. Benchmarking A nemzetközi gyakorlat szerint kötvénytípusú irányadó indexszel szemben célszerű mérni a strukturált termékek teljesítményét, mivel sok esetben rendszeres kötvényjellegű kifizetések jellemzik a struktúrákat a strukturált termék értékének változását döntő részben a tőkevédelmet biztosító kötvénypiaci befektetések értékének elmozdulása befolyásolja a mögöttes (részvény)portfolió teljesítményéből történő részesedés sok esetben nem lineáris, emiatt a részvénypiaci indexekhez történő teljesítménymérés nem célravezető

A „rejtett eszközök” által kínált lehetőségek A jelenlegi piaci környezetben a hektikusan mozgó árfolyamok miatt nő az árfolyamcsökkenés hatásainak mérséklése iránti befektetői igény A hagyományos „védelem” (put opciók vétele) megszerzése egyre költségesebb A „rejtett eszközök” az egyes eszközosztályok közötti korrelációra és osztályokon belüli volatilitásra épülő stratégiák , amelyek hatékony, alacsony költséggel járó fedezési és diverzifikációs lehetőséget kínálnak a meglévő eszközök (alapvetően a részvény portfolió) mellé A „rejtett eszközökre” épülő stratégiák alacsony korrelációt mutatnak a hagyományos eszközosztályokkal Volatilitás: az implied (opciós árakba beárazott) volatilitás és a mögöttes eszköz piaci árának változása a megfigyelések szerint ellentétes irányú, ebből következően hatékony fedezeti stratégiák valósíthatók meg volatililtás alapú stratégiák alkalmazásával Korreláció: historikus adatok alapján a részvénypiacok esésekor az egyes eszközosztályok közötti korreláció (együttmozgás) megnő, míg emelkedéskor csökken Egy lehetséges diverzifikációs stratégia: A piac irányától függetlenül a legjobban és legrosszabbul teljesítő befektetések közti különbségből profitálhat, azaz minél kisebb az egyes befektetések közti együttmozgás, annál magasabb hozam érhető el a stratégiával.

Abszolút hozam stratégiák Abszolút hozam alapok Különböző piaci indikátorok (hangulat, volatilitás, kockázatvállalási) alapján, aktívan kezelt alapok Az indikátorok jelzésétől függően 0-100% között ingadozó részvénypiaci kitettség Közepes erősségű korreláció a részvénypiaci indexekkel Részvény long / short stratégiák Hozama nem korrelált a részvénypiaci hozamokkal A részvénypiaci mozgások irányától függetlenül elérhető hozamok Tisztán kvantitatív elvek, előre meghatározott, átlátható stratégia alapján kezelt struktúrák – pl. egy nagyobb részvénykosár (pl. S&P 500 index) elemeinek kvantitatív (pl. értékeltség, jövedelmezőség, kockázat, stb.) szempontok szerinti sorba rendezése, majd a „felső” 10% részvényeiben long, míg a legrosszabb 10%-ban short pozíciók felvétele. Arbitrázs-stratégiák, portfoliók Részvényarbitrázs: ide sorolhatók a fent részletezett long / short stratégiák Volatilitás arbitrázs: az implied (beárazott) volatilitás és a realizált (ténlyleges) volatilitás közötti különbség kihasználása Deviza-keresztárfolyamra épülő arbitrázs: a devizák eltérő kamatszintje által kínált jövedelemszerzési lehetőségek kihasználása Árupiaci-arbitrázs: az árupiaci eszközök pillanatnyi és határidős árfolyamai különbségére épülő stratégiák (pl. megveszi a pillanatnyi árhoz képest legmagasabb diszkontot illetve legalacsonyabb prémiumot tartalmazó határidős kontraktust; eladja fedezeti céllal a legközelebbi kontraktust).