Nógrád TISZK sajtótájékoztató 2009 december 14. A Nógrád TISZK fejlesztése

A tiszk hálózat helyzetképe Megalakult 92, eltérő méretű tiszk HEFOP és TÁMOP támogatással „bebetonozott” struktúra? (2+5 év) 2010: csökkenő szakképzési normatív támogatás RFKB: csökkenő beiskolázás, tiszkek közötti elosztás Az átmenet miatt csökkenő mértékű szakképzési hozzájárulás 2009: nincs decentralizált pályázat 2011: beiskolázási zuhanás a középfokon

A következmények 2010-re vészes finanszírozhatóság Közös működtetés nélkül növekvő fenntartói terhek Közös, hatékony irányítás nélkül a kis iskolák eltűnnek (se gyerek, se szakma…) Lemorzsolódók, szakképzés nélküliek száma nőni fog Vállalati kapcsolatok szerepe mindent eldönt (gyakorlati képzés, elhelyezkedés, támogatás, felnőttképzés)

A lehetőségek Jogalkotás: –normatív finanszírozás RFKB szabályozás szerint, –tiszk irányítási szerepének növelése, –tiszk funkciók finanszírozási elismerése (HH) –RFKB tervezés szakmai megerősítése Belső építkezés: –„Nagy” tiszk méretelőnyének kihasználása (megyei-városi lefedettség, széles kínálat, többpólusú koncentrált fejlesztés, közös üzemeltetés, felnőttképzés) –Hatékonyabb irányítás (fenntartói hatáskör-delegálás) –Iskolák egyedi szerepének kidolgozása az együttműködésben (középiskolai alapozás, helyi gyakorlati képzés és elhelyezkedés, felnőttképzés, közös szolgáltatásokban (HH) szerepvállalás)

A TÁMOP pályázat - alapvetés A TÁMOP pályázaton nyertes „TISZK”-ek a szakképzésfejlesztés szakmai műhelyei, „motorjai” kell legyenek! Az integráció nem cél, hanem eszköz a célok elérésében Valódi integráció (együttműködés) alakul vagy …. Nyertes–nyertes megközelítés

A TISZK munkaerő-piaci szerepe Célok:  A TISZK képessé váljon a változások folyamatos követésére és a munkaerő-piaci igények költség-hatékony kielégítésére  Korszerű elméleti és gyakorlati képzést, a csúcstechnológia ismeretét nyújtja a tanulóknak  Akkreditált felnőttképzési intézményként a munkaerő-piacról kiszorultak részére átképzéssel biztosítja a visszatérés lehetőségét, valamint a munkaadók illetve a foglalkoztatottak számára továbbképzési központként működik Ezzel megelőzi a pályakezdők munkanélküliségét, esélyt ad a hátrányos helyzetű számára a munka világában való érvényesülésre, biztosítja a munkavállalók munkaerő-piaci aktivitását.

A projekt fő tevékenységei 1. Szakmastruktúra fejlesztése, a rugalmas képzési szerkezet kialakítása –A gazdaság igényeihez rugalmasan igazodó, modularizált rendszer kialakítása, közös szakmacsoport- és szakmakínálat kialakítása, új tananyagok vásárlása, e-tananyagok beszerzése, kooperatív pedagógiák alkalmazása 2. Stratégiai, fejlesztési döntések összehangolása, szervezetfejlesztés –Regionális és kormányzati stratégiákkal összehangolt stratégiai döntések,közös erőforrás és tudásmenedzsment,a képzés gazdasági fenntarthatóságának növelése. 3. Közösségi szolgáltatások fejlesztése –A HH célcsoportok és a képzés munkaerőpiaci orientációja érdekében: Közös pályaválasztási és pályaorientációs rendszer kialakítása A gyakorlati képzés minőségi fejlesztése a teljes szakképzési vertikumban Rugalmas felnőttképzési rendszer kialakítása Munkavállalói kompetenciák fejl. 4. Humán erőforrás fejlesztés –A szakoktatók továbbképzése és szakmai tap.cseréje –Menedzsment vezetőképzés 5. Nyilvánosság biztosítása 6. Nyomonkövetési tevékenység

8 A projekt fejlesztési szerepei 1. A bizottságok: Intézményi képviselet Iskolai dokumentumok fejlesztése 2. A szakterületi felelős szakértők: TISZK képviselete külső szereplők felé Szakterületi munka összefogása 3. A külső szolgáltató: Helyzetfelmérés Minták, modellek, szoftverek szolgáltatása Közös adaptálás, fejlesztés moderálása Képzések szervezése