A differenciált fejlesztés pszichológiája A gyermeki személyiség fejlődése és a különbözőség

Különbözünk, ugye hihető?

„Nagyon csekély különbség van két ember között, de ez a kis különbség igen jelentős" (William James)

"Annak, ha egy ember nem tart lépést társaival, az lehet az oka, hogy más ritmust hall. Hagyni kell, hadd lépjen arra a zenére, amit ő hall, bármilyen lassú és távoli is a dallam…". (Henry David Thoreau)

Mi a fejlődés? development, entwicklung, kibontakozás változás – nem minden v. tekinthető fejlődésnek a mennyiségi gyarapodás minőségileg újat eredményez: egyszerűtől a bonyolult fele a differenciálatlantól a differenciált fele az integráción keresztül állandóság és változás

A fejlődés dimenziói és ellentmondásai univerzalitás megfordíthatóság minőségi változás determinizmus célirányosság folyamatosság területáltalános kulturalitás egyirányúság mennyiségi változás szabad akarat nincs cél szakaszosság területspecifikus

Területáltalános versus területspecifikus van-e egyetlen mechanizmus, amely képes magyarázni a megismerés különböző területeinek fejlődését? terület: egy adott ismeretanyagot meghatározó reprezentáció sorozat (nyelv, számosság, mentális reprezentáció, fizika, társas világ)

Területáltalános fejlődés a fejlődés TÁ változásokat jelent a reprezentációs struktúrában az egyedfejlődésben később megjelenő képesség a korábbira épül az újszülöttet kaotikus adathalmaz bombázza, mert… nincs (szinte) semmilyen veleszületett tudás vagy struktúra, esetleg reflexes tudás. pl. Piaget univerzális konstruktivizmus

Területspecifikus fejlődés a reprezentációk változása egy-egy területen belül következik be az egymásra épülés egy területen belül igaz az újszülött jó kezdeti adottságokkal születik TS innát tudás az információ feldolgozása, tárolása TS, meghatározott input alapján. pl. egyik típusa: Fodor modularizmusa

Érvek és ellenérvek TS TÁ 18 hónapos kor körül minden területen változás 3,5-4 éves korban szintén frontális sérülések kezdeti előny – jó adaptáció TSnak tűnő sérülések, ép és sérült területek; pl. autizmus, Williams-szindróma felnőtt agysérülések; pl. afázia, prozopagnózia

A más, a normális és az abnormális fogalma A másság fogalma a normativitás fogalmával együtt létezik. Lényege a polgári értékrendnek megfelelő többségi értékek védelme. A norma a statisztikai norma, a statisztikai szórás pedig a másság. Ez magyarázza a másságot, de legitimálja a tömeguralmat is a kisebbség felett. A másság transzponálható bármely alacsony státusú társadalmi csoportra, de egyben oka is az alacsony státusnak (fogyatékosok, kisebbségek).

A más, a normális és az abnormális fogalma A másság debilizáló jellegű: a felnőttséggel szemben a hiánylény gyermek kategóriájába utal. A másság atavisztikus jellegű: az evolúciós létra alacsonyabb fokára helyez. A másságot a társadalmi tudatban kezelni kell, de nem megszüntetni, mert ez esetben eltűnne normálisságunk mércéje.

Normalitás-abnormalitás megkülönböztetése (4d) Eltérés a statisztikai átlagtól (deviance) Eltérés a társadalmi normáktól (danger) Nem megfelelő alkalmazkodás (disfunctionality) Rossz közérzet (distress)

A normális és abnormális meghatározása Eltérés a statisztikai átlagtól: az abnormális az átlagtól (norma) való eltérést jelenti: testmagasság, testsúly, intelligencia statisztikai gyakoriság: az abnormális a statisztikailag „ritka”, vagyis az átlagtól eltérő !!! a rendkívüli boldogság vagy kimagasló értelem abnormális?

Az átlag és a szórás jellemzői Normális eloszlás esetén: N(,) az átlag 1 szórásnyi környezetébe esik az esetek 68%-a, az átlag 2 szórásnyi környezetébe esik az esetek 95%-a, az átlag 3 szórásnyi környezetébe esik az esetek 99,8%-a 0.68 0.95 0.998 3 2  /2  +/2 + +2 +3 0.16 0.15 0.38 0.15 0.16

A normális és abnormális meghatározása Eltérés a társadalmi normáktól: A normát a társadalom szabályozza A normától számottevően eltérő viselkedés abnormális Az abnormális viselkedés általában statisztikailag is ritkább Probléma, hogy nagyok a kulturális különbségek: „teljesen normális vagyok, a hangok is ezt súgják a fejemben”…ez van ahol nem vicces Probléma, hogy a társadalmi elfogadottság időről időre is változik: pl. nudizmus megítélése

A normális és abnormális meghatározása Nem megfelelő alkalmazkodás a lényeges az, hogy a viselkedés hogyan befolyásolja az egyén és a társadalmi csoport közérzetét a viselkedés akkor abnormális, ha maladaptív, tehát alkalmazkodási zavarhoz vezet: pl. kórosan sovány lány megtagadja az étkezést, állását elveszítő alkoholista az alkalmazkodási zavar az egyéni életben, de társadalmi szinten is okozhat bonyodalmat

A normális és abnormális meghatározása Rossz közérzet Az abnormalitás nem a viselkedésen, hanem a szubjektív közérzeten keresztül ragadható meg: pl. a szorongó személy nyomorultul érzi magát Probléma, hogy a viselkedés teljesen normálisnak tűnhet a külső megfigyelő számára

Miben nyilvánulnak meg az abnormális (esetleg patológiás) tünetek? 1. kritériumcsoport Testi vagy funkciózavar Magatartási tünet Szubjektív élmény (szenvedés) Ezek kombinációja 2. kritériumcsoport A helyzethez nem illik Túl gyakran jelenik meg Túl ritkán, vagy egyáltalán nem jelenik meg

Mi a normális? Hatékony valóságészlelés Önismeret A viselkedés akaratlagos szabályozásának képessége Önértékelés és elfogadás Érzelmi kapcsolatok kialakításának képessége Alkotóképesség

Fully functioning person (Rogers) A hiánytalanul működő személy ismérvei: - a tapasztalatok iránti nyitottság - elhárítás nélküli érzékelés - az új tapasztalatok tudatosíthatósága - az érzések pontos megnevezése és értelmezése - a sajátmagáról nyert tudás az énképbe illeszthető, amely ezáltal folyamatosan változik, gazdagodik. - az értékelések és a kontroll helye az énben van - a személyes és a másoktól nyert értékelések egybeesnek - feltétel nélküli önbecsülés és a lehető legnagyobb harmónia másokkal, melynek alapja a kölcsönös tisztelet és megbecsülés

A különbözőség forrásai a normalitás mentén Biológiai, pszichológiai és társadalmi jellegűek Nembeli különbségek Általános értelmi képesség Szocioökonómiai státus Iskolák közötti különbségek

A különbözőség forrásai a pszichológiai zavarok mentén Az érzelmi élet zavarai: Szorongás és fóbiák Gyermekkori neurózisok Autizmus Hiperaktivitás és koncentrációzavar (ADHD) Gyermekkori depresszió

A különbözőség forrásai a pszichológiai zavarok mentén Funkciózavarok: A táplálkozás zavarai Enurézis, enkoprézis Alvászavarok Mozgászavarok Beszédzavarok Tanulászavarok

A különbözőség forrásai a pszichológiai zavarok mentén Szocializációs nehézségek Szerfogyasztás Agresszív viselkedés Antiszociális viselkedés Hosszas betegségből adódó alkalmazkodási nehézségek