Talaj Nitrogén-Transzformációs teszt OECD 216 szabvány alapján

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Advertisements

Nitrogén vizes környezetben
2010. július 8. Sopron Hidrológiai Társaság
A földgáz és a kőolaj.
A TAKARMÁNYOZÁSTAN ELŐADÁSOK TEMATIKÁJA a ménesgazda szak I
Készítette: Gyűrűsi Attila. Az OECD 428-as irányelv alapján információt nyerhetünk a vizsgálandó anyagok felszívódására kimetszett bőrmintán.
PTE PMMK Környezetmérnöki Szak (BSC)
Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
KOMPLEX CUKORRENDSZEREK
Gyógyszeripari vízkezelő rendszerek
A takarmányok összetétele
Felszíni víz monitoring
Felszíni és felszín alatti víz monitoring
Szabad aminosavak termelésének kimutatása a talajmikroorganizmusok tenyészetében.
A talaj összes nitrogén tartalmának meghatározása
A talaj mikrobiális biomassza meghatározása fumigációs módszerekkel.
MŰSZERES ANALÍZIS ( a jelképzés és jelfeldolgozás tudománya)
MŰSZERES ANALÍZIS ( a jelképzés és jelfeldologozás tudománya)
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek.
AZ ÉGHAJLATTAN FOGALMA, TÁRGYA, MÓDSZEREI
STATISZTIKA II. 5. Előadás Dr. Balogh Péter egyetemi adjunktus Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék.
Dr. Szalka Éva, Ph.D.1 Statisztika II. VII.. Dr. Szalka Éva, Ph.D.2 Mintavétel Mintavétel célja: következtetést levonni a –sokaságra vonatkozóan Mintavétel.
A talajok mechanikai tulajdonságai III.
A vízszennyezés mérése, értékelése
Ragasztás és felületkezelés
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
KÖRNYEZETVÉDELEM VÍZVÉDELEM.
A takarmányok összetétele
A takarmányok összetétele
AZ ÉLETTANI PARAMÉTEREK MINŐSÉGELLENŐRZÉSE
Bányácski Sándor mezőgazdasági mérnök szak IV. évfolyam
ÖSSZEFOGLALÓ ELŐADÁS Dr Füst György.
Egy folyékony mintában valamilyen baktérium koncentrációját szélesztést követően agarlemezes telepszámlálással határozzuk meg. Tízes alapú hígítási sort.
Az angolperje cink- és kadmiumfelvételének vizsgálata kistenyészedényes kísérletben Szabó Szilárd – Hangyel László – Ágoston Csaba Debreceni Egyetem Tájvédelmi.
Andráskó Melinda, Huszár László, Korpás Gábor, Környei József
A szennyvíztisztítás hulladékai
TPH (Összes ásványi szénhidrogén) Fogalmak Vizsgálati lehetőségek
Környezeti monitoring Feladat: Vízminőségi adatsor elemzése, terhelés (anyagáram) számítása Beadás: szorgalmi időszak vége (dec. 11.), KD: dec. 21.
ADSZORPCIÓ.
Vegyi anyagok hatása talaj szénanyagcseréjére Forrás: OECD 217 Varga Judit.
Talajmikroorganizmusok vizsgálata: széntranszformációs teszt OECD 217
Talajsterilezés Herman Edit. Sterilitás definíciója Külső behatás következtében kialakuló olyan állapot, amiben a vizsgált terület teljesen mikroba-mentes.
Fitoremediáció.
Kőolaj eredetű szennyezések eltávolítása talajból
Arginin ammonifikáció Készítette: Vas Nóra. Arginin ammonifikáció Ammonifikáció mérésére szolgáló labor kisérlet Ammonifikáció fontossága:  Ökoszisztémák.
Nitrifikáció vizsgálata talajban
Lipáz enzimaktivtás mérése
Collembola szaporodásának vizsgálata vegyi anyaggal szennyezett talajokon.
FDA hidrolízis aktivitási teszt
Mintavétel talajból, talajminták tárolása
Készítette: Cserdi Péter Környezetmérnök szakos hallgató Szerves foszfor extrakciója talajból.
In situ talajmosás Benzol szennyezés a Dunaferr területén
Nitrogén mineralizáció
Készítette: Sovány Márta
ATP (Adenozin-trifoszfát) meghatározása talajban - kénsavas, foszfátos extrakciós eljárással Tóth Anna Szilvia.
OECD GUIDELINE FOR THE TESTING OF CHEMICALS Soil Microorganisms: Carbon Transformation Test OECD ÚTMUTATÓ VEGYI ANYAGOK TESZTELÉSÉRE Talaj Mikroorganizmusok:
Pernye Energia és környezet keletkezése, tulajdonságai,
Vízminősítés és terhelés számítás feladat
1 Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Komposztáló tervezése
Ivóvizünk forrása a Tisza
A Földtudományi kutatás-fejlesztési alprogram
© 2008 PJ-MA SOIL MECHANICS Talajazonosítás Dr. Varga Gabriella.
Szitálás. A művelet jellege: mechanikai művelet A művelet célja: * frakcionálás (művelet eredményének ellenőrzése, a művelet szabályozása) * szemcseméret.
Lobbanáspontok Definíció : – A lobbanáspont az a legalacsonyabb hőmérséklet, 760 mm Hg nyomásra korrigálva, amelyen gyújtóforrás alkalmazása az anyagminta.
A szennyvíztisztítás hulladékai
1. ábra A 3A9EC szerkezeti képlete
Méréstechnika 1/15. ML osztály részére 2017.
Mintavétel talajból, talajminták tárolása
Méréstechnika 1/15. ML osztály részére 2017.
Előadás másolata:

Talaj Nitrogén-Transzformációs teszt OECD 216 szabvány alapján Készítette: Szatmári Katalin Környezetmérnök Msc szak Környezettoxikológia,2010.

Tartalom A teszt lényege A vizsgált anyagok Az alkalmazott készülékek OECD 216 Tartalom A teszt lényege A vizsgált anyagok Az alkalmazott készülékek A kiválasztott talajok minőségi követelményei az előzetes vizsgálatok alapján Mintavétel A talajminták szállítása és tárolás A talajminták előkészítése A vizsgált vegyi anyag adagolása a talajhoz Vizsgálandó vegyi anyag koncentrációi A teszt kivitelezése A vizsgálati adatok megjelenítése A vizsgálati jegyzőkönyv tartalma

OECD 216 A teszt lényege A szén és a N2 transzformációja minden termékeny talajban végbemegy. Habár az ezekért felelős mikrobiális közösségek talajonkánt eltérnek, a transzformációs útvonalak alapvetően megegyeznek. A teszt célja: a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági vegyi anyagok hosszú távú hatásának meghatározása a talaj felső, aerob rétegében élő mikroorganizmusok nitrogén transzformációjának aktivitására egyszeri expozíció esetén. A vizsgálat elsősorban az Európai és Földközi-tengeri Növényvédelmi Szervezet ajánlásai alapján készült. A talajminták gyűjtése, kezelése és tárolása az ISO ajánlásai alapján történik. Nitrogén transzformáció: A nitrogén tartalmú szerves vegyületek alapvető mikrobiológiai mineralizációja az ammonifikáció és a nitrifikáció folyamatán keresztül, amely egy szervetlen végtermék: a nitrát kialakulásához vezet. A nitrifikációért elsősorban a felső képen látható nitrosomonas és az alsón látható nitrobacter felelős. http://www.mokkka.hu/drupal/node/2465 (nitrobacter) http://www.agaclar.net/forum/showthread.php?p=693747 (nitrosomonas)

OECD 216 A vizsgált anyagok Olyan vegyi anyagok, amelyek elérhetik a talajt, ilyenek: Mezőgazdasági vegyi anyagok (általában ismert a talajba juttatott mennyiségük): Műtrágyák Növényvédő szerek, stb. Nem mezőgazdasági eredetű vegyi anyagok (nem ismert a mennyiségük a talajban) http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1999/9943/ddt/egynobel.htm (növényvédőszer) http://gazdakor.szie.hu/hirek/visszaeso_mutragya_felhasznalas (műtrágya)

Az alkalmazott készülékek OECD 216 Az alkalmazott készülékek Az alkalmazott berendezés követelményei: Anyaguk: kémiailag inert Gázcsere lehetővé tétele- anaerob folyamatok elkerülése (pl.:perforált polietilén fólia fedél alkalmazásával) Víz veszteség minimálisra csökkentése Illékonya anyag vizsgálata → gáztömör tartályok Méret: a talajokból készített szuszpenzió a tartály felét töltse ki Illékony anyagok: a tartály negyedét töltsék ki Laboratóriumi felszerelések: Homogenizáló berendezés: mechanikai rázógép vagy ezzel egyenértékű berendezés; Centrifuga (3000g) vagy szűrőberendezés (nitrát-mentes szűrőpapírral) Nitrát meghatározáshoz fotométer Követelmény: megfelelő érzékenység és reprodukálhatóság http://www.csertex.hu/muszerek/laboratoriumi-kismuszerek/asztali-centrifuga-vortex.html (centrifuga) http://senselektro.hu/index.php?/IKA-r%C3%A1z%C3%B3g%C3%A9p/IKA-KS-130-control-r%C3%A1z%C3%B3g%C3%A9p.html (rázógép)

OECD 216 A teszteléshez felhasznált talaj minőségi követelményei az előzetes vizsgálatok alapján Homoktartalom: nem kevesebb, mint 50%, és nem nagyobb mint 75%; PH: 5,5-7,5; A szerves szén tartalom: 0,5-1,5%; A biomassza szerves anyag tartalmának minimum a talaj szerves szén tartalmának 1%-át kell kitennie

Mintavétel Teszt-talaj mintavételi terület: OECD 216 Mintavétel Teszt-talaj mintavételi terület: Alkalmas legyen a hosszú távú használatra (pl.: legelők, szántóföldek évelő gabonanövényekkel) A vizsgálatot megelőzően egy évig nem kezelhető a talaj növényvédő szerekkel; fél évig trágyával sem A mintavétel alatt, ill. azt követően 30 napig nem száradhat ki a terület, ill. nem történhet fakitermelés, Mintavétel mélysége: Szántott talaj: a felszín alatt 20 cm-rel Nem szántott talaj (pl.: legelő): a felszín alatt több, mint 20 cm-rel (pl.: 25cm) Minta mennyisége függ: Párhuzamosok, mintavételek, részminták számától

A vizsgálandó talaj szállítása és tárolása OECD 216 A vizsgálandó talaj szállítása és tárolása Talaj szállítása: olyan konténerek felhasználásával és olyan hőmérsékleti viszonyok szükségesek, amelyek garantálják, hogy az eredeti talajtulajdonságok jelentősen nem változnak. A vizsgálatokat friss talajokból ajánlott elvégezni, ha ez nem lehetséges→ Tárolás: Sötétben, 4 ± 2 ° C-on legfeljebb három hónapig Aerob körülmények biztosítása Amennyiben a mintavételi terület az év 3 hónapjában fagyott állapotban van, a tárolás 6 hónapon keresztül (-18)-(-22)⁰C-on történhet.

A vizsgálandó talaj előkészítése OECD 216 A vizsgálandó talaj előkészítése Pre-inkubáció: tárolt talaj esetén 2-28 nap Fizikai előkészítés: Kézzel a nagyobb tárgyak eltávolítása (kövek növényi részek, stb.) Nedves szitálás: ~2 mm átmérőjű szemcsék Nedvességtartalom beállítása desztillált/ioncserélt vízzel a talaj víztartó kapacitásának 40-60% közötti értékre Szerves szubsztrát adagolása: C/N arány: 12/1, vagy 16/1 http://bolthely.hu/elektroweb/lista/4a772cca916db&lepes=1&rend=ar&irany=no (szita)

A vizsgált vegyi anyag TALAJHOZ adagolása OECD 216 A vizsgált vegyi anyag TALAJHOZ adagolása A vegyi anyagot hordozóra viszik fel: Víz: vízben oldható anyag esetén inert szilárd anyag, pl.: finom szemcsés kvarchomok Szemcseméret: 0,1-0,5 mm Vegyi anyag oldása, vagy szuszpendálása megfelelő folyadékban Az oldat vagy szuszpenzió felvitele a szemcsékre A folyadék elpárologtatása Optimális eloszlás: 10 g homok/ kg talaj (száraz tömeg) Kontroll talaj: a vizsgált vegyi anyag nélkül, azonos mennyiségű vízzel, vagy homokkal kezelik, mint a vegyi anyaggal szennyezett talajt. Illékony vegyi anyag vizsgálata: anyagveszteség minimálisra csökkentése, homogén eloszlás biztosítása pl. több, különböző helyen történő beinjektálással

Vizsgálandó vegyi anyag koncentrációi OECD 216 Vizsgálandó vegyi anyag koncentrációi Mezőgazdasági vegyi anyag: Azok az anyagok is, melyeknek a talajban kialakuló mennyisége előre jelezhető Minimum 2 koncentráció mellett kell mérni: Kisebb koncentráció: az az érték, amely várhatóan kialakul a talajban Nagyobb koncentráció: a kisebb többszöröse (5-szöröse kb.) Ha több alkalommal kerül a szennyezés a talajba: a PEC értékét szorozni kell a szennyezés talajba jutásának számával, a maximális alkalmazott koncentráció azonban nem érheti el az egyszer maximális talajba jutott szennyeződés koncentrációjának a 10-szeresét. Nem mezőgazdasági eredetű vegyi anyag: Minimum 5 koncentrációt kell egy mintában vizsgálni, majd ezek alapján meg kell állapítani az ECx értékeket.

A teszt kivitelezése-1 A vizsgálandó talajok elkészítése: OECD 216 A teszt kivitelezése-1 A vizsgálandó talajok elkészítése: Minden esetben 3 párhuzamos mérés kell Mezőgazdasági v. a.: a talajt 3 részre kell osztani: 1 kontroll, 2 szennyezett talaj Nem mezőgazdasági vegyi anyag: 6 részre kell osztani a talajt, ebből egy a kontroll. Homogenizálás során elkerülendő a talaj betömörödése Minták inkubálása Ömlesztve: összekeverik a megvett talajmintákat, ezután osztják különálló részmintákra. Egy sor egyedi, ugyanakkora rész- talajmintaként (illékony anyag esetén csak ilyen módon) Inkubálás: aerob körülmények között (megfelelő headspace)

A teszt kivitelezése-2 Vizsgálati körülmények: Vizsgálat időtartama: OECD 216 A teszt kivitelezése-2 Vizsgálati körülmények: A tesztet sötétben, szobahőmérsékleten(20 ± 2 ° C-on) kell elvégezni. A vizsgált talajok nedvességtartalmát a talaj víztartó kapacitásának 40-60%-án kell tartani. Vizsgálat időtartama: Minimum 28 nap Mezőgazd. v.a.: Ha a 28. napon a kontroll és a szennyezett talajokban a nitrát mennyisége több, mint 25%-kal eltér, addig kell folytatni a vizsgálatot, míg a különbség ezen érték alá nem csökken max. 100 napig). Nem mezőgazd. v.a.: 28 nap után a teszt véget ér, ekkor határozzák meg a vizsgált talajok nitrát tartalmát. http://www.körinfo.hu/drupal/keptar/3066 (Talajminták)

A teszt kivitelezése-3 Nitrát meghatározás ütemterve: OECD 216 A teszt kivitelezése-3 Nitrát meghatározás ütemterve: Mezőgazdasági vegyi anyag: 0, 7, 14, 28. napon analizálják a vizsgált talajokat. Elhúzódó vizsgálat esetén: további mérések végezhetőek a 28. napot követő maximum 14 napon keresztül. Nem mezőgazd. v. a.: Kezdeti NO3 koncentráció: a kontroll talajban a 0. napon mért koncentráció. Mérések: 0.; 28. napon, esetleg 1-1 közbenső mérés (pl.: a 7. napon)

A teszt kivitelezése-4 A nitrát meghatározásának menete: OECD 216 A teszt kivitelezése-4 A nitrát meghatározásának menete: A nitrát talajból történő kiextrahálása (pl.: 0,1 M kálium-klorid oldattal- 5ml oldat 1g talajhoz) Keveréket tartalmazó tartály maximum félig lehet tele. Extrahálás menete: Rázatás 60 percen keresztül n=150 fordulat / perc sebességgel A folyékony extraktum elválasztása centrifugálással, vagy szűréssel→a folyadék nitrát tartalmának a meghatározása A folyékony extraktum maximum 6 hónapig -20 ± 5°C hőmérsékleten tartható el.

A vizsgálati Adatok megjelenítése OECD 216 A vizsgálati Adatok megjelenítése Mezőgazdasági vegyi anyag.: Az vizsgált talajok összes párhuzamosaiban mért nitrát értékeket ki kell átlagolni, majd táblázatba kell foglalni (mértékegység: mg nitrát / kg száraz talaj / nap) A nitrogén transzformáció mértékét statisztikai módszerekkel kell pontosítani (pl. F-próba, 5%-os szignifikanciaszint) A kontroll talajoktól való eltérést százalékos formában kell megjeleníteni Nem mezőgazdasági vegyi anyag: A 28. napon mért nitrát mennyiségét össze kell hasonlítani a kontroll talajéval→gátlási %-ok A gátlási %-kat ábrázolni kell a vegyi anyag koncentrációk fv.-ben → koncentráció-hatás görbe EC50; EC25 EC10 értékek meghatározása statisztikai módszerekkel (megbízhatósági tartomány: p = 0,95)

A vizsgálati jegyzőkönyv tartalma-1 OECD 216 A vizsgálati jegyzőkönyv tartalma-1 Földrajzi hivatkozás a terepre vonatkozólag (szélesség, hosszúság); A terep korábbi története (pl.: növényzet, műtrágyával, vagy növényvédő szerekkel történő kezelések, balesetekből keletkező szennyezések-haváriák, stb.) A területhasználat jellege (pl. termőföld, erdő, stb); Mintavételi mélység (cm); Homok / iszap / agyagtartalom (% szárazanyag); PH (vízben); A szerves szén tartalom (% szárazanyag); Nitrogéntartalom (% szárazanyag); Kezdeti nitrát koncentráció (mg nitrát / kg száraz tömeg) A talaj kation cserélő kapacitása (mmol / kg); mikrobiális biomassza mennyisége a teljes szén tartalomhoz viszonyítva Az egyes paraméterek meghatározására szolgáló módzserekre vonatkozó hivatkozások A talajminták gyűjtésével és tárolásásval kapcsolatos összes információ A talaj előzetes inkubációjára vonatkozó részletek, ha vannak ilyenek

A vizsgálati jegyzőkönyv tartalma-2 OECD 216 A vizsgálati jegyzőkönyv tartalma-2 A vizsgált anyag Fizikai jellege és, adott esetben, a fizikai-kémiai tulajdonságai; Kémiai jellege, adott esetben a szerkezeti képlete, tisztasága (pl. a növényvédő szerekben az aktív összetevők aránya %), nitrogéntartalom Hordozó A hordozó forrása Összetétel (pl. lucernaliszt, lucerna-, zöld fű liszt) Szén, nitrogén tartalom (% szárazanyag) Szemcseátmérő Vizsgálati körülmények A talaj szerves szubsztráttal történő kiegészítésére vonatkozó részletek A vegyi anyag vizsgált koncentrációinak száma; adott esetben a kiválasztott koncentrációk indoklása Az anyag talajra vonatkozó vizsgálatának részletei Inkubációs hőmérséklet; A talaj nedvességtartalma a vizsgálat elején, és a vizsgálat alatt; A talaj inkubálásának módja (pl. ömlesztett formában vagy egyedi részminták sorozataként) Párhuzamosok száma Mintavételek időpontjai A nitrát talajból történő kiextrahálásának módja

A vizsgálati jegyzőkönyv tartalma-3 OECD 216 A vizsgálati jegyzőkönyv tartalma-3 Eredmények Analitikai módszer, és a nitrát elemzésére használt berendezés Az adatok táblázatba foglalása, beleértve az egyedi, és az átlagértékeket is A párhuzamosok eltérései a kontroll és a kezelt talajokban is Ha szükségesek, a számításokhoz használt korrekciók magyarázata A nitrát mennyiségének százalékos eltérése a különböző időpontban történő mintavételek esetén Az EC50 értékek 90%-os konfidencia szinttel, egyéb ECx értékek (pl. EC25 vagy EC10) a konfidencia intervallumokkal, és a dózis-hatás görbe Az eredmények statisztikai módosításai Minden információ és megfigyelés, ami segítséget nyújthat az eredmények értékeléséhez.

http://titania. sourceoecd http://titania.sourceoecd.org/vl=1505241/cl=35/nw=1/rpsv/cw/vhosts/oecdj... http://soilsensation.net/features.htmlN2 ciklus) (Nitrogén ciklus kép) http://www.mokkka.hu/drupal/node/2465 (nitrobacter kép) http://www.agaclar.net/forum/showthread.php?p=693747 (nitrosomonas kép) http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1999/9943/ddt/egynobel.htm (növényvédőszeres kép) http://gazdakor.szie.hu/hirek/visszaeso_mutragya_felhasznalas (műtrágya kép) http://www.csertex.hu/muszerek/laboratoriumi-kismuszerek/asztali-centrifuga-vortex.html (centrifuga kép) http://senselektro.hu/index.php?/IKA-r%C3%A1z%C3%B3g%C3%A9p/IKA-KS-130-control-r%C3%A1z%C3%B3g%C3%A9p.html (rázógép kép) http://bolthely.hu/elektroweb/lista/4a772cca916db&lepes=1&rend=ar&irany=no (szita kép) http://www.körinfo.hu/drupal/keptar/3066 (Talajmintákat mutató kép)