In situ aerob bioremediáció

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A szennyvíztisztítás biokinetikai problémái a gyakorlatban.
Advertisements

Lehetnek számunkra hasznosak a mikrobák?
Vízminőségi kármentesítési és kármegelőzési intézkedések Nagybocskón (Velikiy Bychkiv), a volt Erdőkombinát területén Ukrán – Magyar együttműködésben ( )
Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
Talajszennyező szénhidrogének bontása biokatalitikus technológiával
Környezeti kármentesítés a DUNAFERR Kokszolómű területén KIOP F /2/ Az Európai Unió által társfinanszírozott projekt. Környezetvédelmi.
Városi környezetvédelem
Környezeti kárelhárítás
Környezeti kárelhárítás
Környezettechnika Modellezés Biowin-nel Koncsos Tamás BME VKKT.
Vízminőségi jellemzők
AEROB KEVERŐS BIOREAKTOROK
A szénhidrogénnel szennyezett területek kármentesítésére kötelező határozatok szakmai megalapozásának tapasztalatai és nehézségei 1.) A felszín alatti.
Talaj 1. Földkéreg felső, termékeny rétege
Talaj Szerves szennyezései
KOMETABOLIZMUS. A fogalom tisztázása Régóta ismert tény, hogy a mikroorganizmusok képesek átalakítani szerves vegyületeket, de a termék felhalmozódik.
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek.
Kémiai és biotechnológiai alapkutatások vízzáró rétegek és talajvizek halogénezett szénhidrogén szennyezőinek eltávolítására (Triklóretilén,TCE) Megvalósítás:
Talaj.
FERTŐZÉS - KOCKÁZAT.
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
KÖRNYEZETVÉDELEM A HULLADÉK.
Levegőtisztaság-védelem 5. előadás
Gruiz, K.- Szennyezett területek kockázatának felmérése Gruiz Katalin Szennyezett területeken lejátszódó folyamatok és a környezeti kockázat Szennyezett.
Az anaerob rothasztók ellenőrzése és biokémiai jellemzése
Vízminőség- védelem. A VÍZ kémiai, fizikai, biológiai tulajdonságai alapján az élet, a társadalmi tevékenység számára nélkülözhetetlen, ezért a Földön.
Szennyvíztisztítás Melicz Zoltán Egyetemi adjunktus
TPH (Összes ásványi szénhidrogén) Fogalmak Vizsgálati lehetőségek
Felszín alatti vizek minősítése
KÖRNYEZETTECHNIKA.
TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
A talaj pórustere aggregátumokon belüli aggregátomok közötti hézagok hézagok összessége összeköttetésben vannak egymással mérete folytonosan változik.
AkkceleráltReduktívDEClorináció
ELŐNYÖK ÉS LIMITÁCIÓK MOLEKULÁRIS MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATI MÓDSZEREK ALKALMAZHATÓSÁGA A BIOREMEDIÁCIÓBAN Balázs Margit.
Készítette: Radácsi Dóra I8G64J
Szerves talajszennyező anyagok fázisok közötti megoszlása és biológiai hozzáférhetősége Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Kémiai.
Rizofiltráció (fitoremediációs technológia)
Fitoremediáció.
A talajsavanyodás és kezelése
Készítette: Benedek Judit Z9XG35
Kőolaj eredetű szennyezések eltávolítása talajból
Anaerob bioremediáció
Uránszennyezés a Mecsekben
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Házi Dolgozat Talajvédelem tantárgyból Készítette: Nagy Gábor GVF7EG VBK-KM II. évfolyam december.
IN SITU BIOPRECIPITÁCIÓ Összeállította: Sarlós Kata Zn és Co csapadékok immobilizálása természetes és mesterséges mátrixokban.
In situ talajmosás Benzol szennyezés a Dunaferr területén
Fitoremediáció alkalmazása illékony halogénezett szénhidrogénekkel szennyezett terület kezelésére Esettanulmány.
OECD GUIDELINE FOR THE TESTING OF CHEMICALS Soil Microorganisms: Carbon Transformation Test OECD ÚTMUTATÓ VEGYI ANYAGOK TESZTELÉSÉRE Talaj Mikroorganizmusok:
Szervetlen károsanyagokkal szennyezett talajok remediációs technológiái Az elektrokinetikus szeparáció Erős Máté QDR5MU.
REMEDIÁCIÓ Remediációs technológiák (osztályozás, csoportosítás)
Tervezési feladat Nanotechnológia tervezése és összehasonlító értékelése egy megadott szennyezett terület remediációjára Témavezetők: Molnár Mónika.
Levegőtisztaság védelme
Energia-visszaforgatás élelmiszeripari szennyvizekből
II. RÉSZ OLAJSZENNYEZÉSEK.
Bioremediáció Technológiai eljárás, mely biológiai rendszereket használ a környezet megtisztítására a (toxikus) hulladékoktól Fogalmak: biodegradáció,
Vízminőség-védelem Készítette: Kincses László. Milyen legyen az ivóvíz? Legyen a megfelelő… mennyiségben minőségben helyen Jogos minőségi elvárás még,
A hulladékok fajtái és jellemzői
Környezetvédelem.
A TISZA-TÓ VÍZGAZDÁLKODÁSÁNAK JELENE ÉS JÖVŐJE SPECIÁLIS TERÜLETI FÓRUM A TISZA-TÓ KÉMIAI VÍZMINŐSÉGE.
Talajszennyezések kárelhárítási módszerei
Agrár-környezetgazdálkodás Állattenyésztés környezeti hatásai.
30. Lecke Az anyagcsere általános jellemzői
Víztisztítás ökológiai szempontjai
A vízszennyezés minden, ami a vízminőséget kedvezőtlenül befolyásolja
Ökológiai szempontok a szennyvíztisztításban
ASPERGILLUS FLAVUS ÉS FUSARIUM SPP. ELŐFORDULÁSA HAZAI KERESKEDELMI FORGALOMBAN KAPHATÓ FŰSZERPAPRIKA MINTÁKBAN Készítette: Lehotkai Péter
Környezetvédelem a II/14. GL osztály részére
NAGY OXIGÉNIGÉNYŰ TOXIKUS SZENNYVIZEK
Előadás másolata:

In situ aerob bioremediáció Készítette: Cseri Olívia Környezetmérnök Bsc.

Talajszennyeződések kialakulásának okai Kőolajszármazékok, ipari vegyi anyagok nagy mennyiségben történő használata, környezetbe kerülése A talaj szennyezőanyagkötő képessége A talaj három fázisának sajátos kölcsönhatásai, a szennyezőanyag fázisok közötti megoszlása Éghajlati, domborzati paraméterek

Talajtulajdonságok, melyek befolyásolják a kőolajszármazékok talajban történő mozgását Humusztartalom, kémiai összetétel Textúra Hidraulikus vezetőképesség Nedvességtartalom Porozitás Térfogattömeg Kapillaritás Fajlagos felület

Aerob biológiai remediációs technológia (definíció) Mikroorganizmusok által katalizált oxidációs folyamat Szerves vegyületekből szervetlen állítódik elő - mineralizáció Előny: gyors és intenzív biológiai bontási folyamat, ha korlátlan az oxigén mennyiség Ha nincs elég oxigén, anaerob folyamatok, erjedés lép fel Ha a szennyezőanyag csak szénforrásul szolgál, és a vízben nincs elég biogén elem, a folyamat gyorsítható nitrogén, foszfor vagy mikroelemek biztosításával

Aerob oxidáción alapuló talaj bioremediáció (definíció) Mikroorganizmusok energiatermelése Szennyezőanyag=szubsztrát, oxidáció -energiatermelés Ezért az oxigénkoncentrációt magas szinten kell tartani: talajszellőztetés, talajvízbe injektálás, víz levegőztetés Alternatív megoldás: hidrogénperoxid, peroxidvegyületek szolgáltatják az oxigént, de vigyázni kell, mert ez mérgezően hat a talaj mikroorganizmusaira

In situ remediáció (definíció) A szennyezett környezeti elemek remediációjának az a módja, hogy a szennyezett fázis kezelését eredeti helyén, kitermelés nélkül oldja meg. Az in situ remediációs technológiát, a műveleteket, berendezéseket a szennyezett környezeti elembe/fázisba helyezi bele. Az alkalmazott művelet hatótávolsága jelenti a kezelt térfogatot, a „reaktor” határát. A technológia módszerei : biológiai, fizikai, kémiai, ökológiai, vagy ezek kombinációja. A technológia tervezéséhez a szennyezőanyag és a környezeti elem jellemzőinek ismeretén kívül technológiai kísérleti eredmények is szükségesek.

Besorolás Biológia remediációs technológiai csoport Aerob biodegradáción alapuló technológia Szennyezőanyag szempontjából mobilizálás jellemzi Kivitelezés szerint in situ remediációs technológia Fázis amelyre alkalmazható:telítetlen (teljes) talaj

Szennyezőanyag, amelyre alkalmazható Benzol és alkilbenzolok (BTEX) , technológia által kezelt szennyezőanyag jellemzése: max. kezdeti konc.:1430mg/kg, max. végkonc.: 1,4mg/kg Kőolajszármazékok (TPH) - egyéb kőolaj származék (ásványolajok) , technológia által kezelt szennyezőanyag jellemzése: max. kezdeti konc.: 1800mg/kg, max. végkonc.: 85mg/kg

Alkalmazhatósági korlátok Figyelembe kell venni: bizonyos hőmérsékleten a bontás csökken, vagy megáll a mikroszervezetek szennyezőanyag-tűrő képességét (a szennyező anyagok bizonyos koncentráció felett gátolhatják a mikroszervezetek szaporodását, vagy elpusztíthatják őket) a biodegradációs módszerek alkalmazása előtt a szabad fázisban lévő szennyező anyagokat el kell távolítani a mikroszervezetek szennyezőanyag-bontási képességét (kevert szennyezés esetén képesek-e valamennyi szennyezőanyagot lebontani) a patogén, vagy fakultatív patogén mikroszervezetek helyben, vagy tartályokban jelen lehetnek

Kockázatok Környezetre, levegőre, talajra, felszíni, és talajvizekre nézve az alkalmazott berendezések és a szükséges energia, a technológiában használt adalékanyagok, a technológiában használt mikroorganizmusok, a degradáció (biodegradáció) során keletkező toxikus (közti)termékek, a degradáció során megnövekedett hozzáférhetőség, vízoldhatóság, a szennyezőanyagok és metabolitok megváltozott terjedése és hatása

Kockázatok: Humán egészségkockázat: a kikerülő vegyi anyagok toxikus, karcinogén, mutagén, teratogén hatásai és az expozíciós utak (belégzés, bőrkontakt, emésztőrendszeren keresztül) alapján. In situ technológia esetében: az összetételben, tápanyag-ellátottságban, mikroflórában megváltozott terület a metabolitok, szennyezőanyag- és adalékanyag maradékok kockázata a remediált terület használattól függő kockázatai (ökológiai és humán egészségkockázat). Humán egészségkockázat:

SWOT - analízis Erősség: in situ biotechnológia, olcsó, ökohatékony Gyengeség: gyakori ellenőrzés, kötött talaj esetén az átlevegőztetés korlátolt, időigényes lehet Lehetőségek: levegőinjektálás helyett talajszellőztetés -> olcsóbb Veszélyek: heterogenitások

Konkrét megvalósítás Wierden, Hollandia A beavatkozás oka: határérték feletti szennyezettség Szennyezést okozó (forrás) :egy régebbi benzinkút Alkalmazás fázisa: demonstráció Alkalmazás időpontja: 2000-2003 A hely mérete: 0.24 ha Remediálandó fázisok: talaj- és felszíni víz

Bioremediációs technikák tervezése Talaj ill. talajvíz mintavétel a szennyezett területről A minták teljes biológiai és kémiai analízise- szennyezettségi és vízkémiai paraméterek, a degradációban résztvevő mikroorganizmusok specifikus kimutatása (DNS-, RNS-izolálás,PCR), az autochton baktérium közösség degradációs képességének vizsgálata, pl.katabolikus gének molekuláris analízisével ( PCR) Mikrokozmosz kísérlet adalékanyagok hozzáadásával Mintavétel A minták analízise és tesztelése Javaslat adalékanyag alkalmazásra Az in situ beavatkozás nyomon követése biológiai és kémiai paraméterek monitorozásával

Hínár és nádvágó, bioremediáció

Olajszennyezés sorsa felszíni vízben