IN SITU BIOPRECIPITÁCIÓ Összeállította: Sarlós Kata Zn és Co csapadékok immobilizálása természetes és mesterséges mátrixokban.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Nitrogén vizes környezetben
Advertisements

A évi jártassági vizsgálati program rövid ismertetése & évi összefoglaló A évi jártassági vizsgálati program rövid ismertetése & 2011.
A LÉGKÖRI NYOMANYAGOK FORRÁSAI ÉS NYELŐI
A PGAA ALKALMAZHATÓSÁGA ÜVEGEK ARCHEOMETRIAI VIZSGÁLATÁRA Kasztovszky Zs. 1, J. Kunicki-Goldfinger 2, P. Dzierżanowski 3, G. Nawrolska 4, P. Wawrzyniak.
Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
1872 : 1. nemzeti park megalakítása Yellowstone
Talajszennyező szénhidrogének bontása biokatalitikus technológiával
6. osztály Mgr. Gyurász Szilvia Balassi Bálint MTNYAI Ipolynyék
Környezeti kármentesítés a DUNAFERR Kokszolómű területén KIOP F /2/ Az Európai Unió által társfinanszírozott projekt. Környezetvédelmi.
Kén vizes környezetben Dr. Fórizs István. Kén izotópok 32 S=95,1% 33 S=0,74% 34 S=4,2% 36 S=0,016% Általában:  34 S szulfidok <  34 S szulfátok.
Környezettechnika Modellezés Biowin-nel Koncsos Tamás BME VKKT.
Innovatív szennyvíztechnológiai módszerek a felszíni vizekbe kerülő prioritás szennyezőanyag terheléseinek csökkentésére Dr. Fleit Ernő, egyetemi docens.
Vízminőségi jellemzők
Közúti közlekedés, talajvédelem és vízvédelem Moyzes Antal 2010
Antibiotikumok kimutatása a talajból
Szennyezettség kimutatásának módszerei
Anorganikus komponensek
Fitoremediáció Élő gépek.
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek.
Redoxi-reakciók, elektrokémia Vizes elektrolitok
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
KÖRNYEZETVÉDELEM VÍZVÉDELEM.
2010. május 6. Kertész Károly http/ 1 Emissziómérések-4 Szakaszos mintavételek.
Az üvegházhatás és a savas esők
Az elemek lehetséges oxidációs számai
Egy folyékony mintában valamilyen baktérium koncentrációját szélesztést követően agarlemezes telepszámlálással határozzuk meg. Tízes alapú hígítási sort.
A növények táplálkozása
A KDT-KTVF TEVÉKENYSÉGE A GÁTSZAKADÁS UTÁN :
Szennyvíztisztítás Melicz Zoltán Egyetemi adjunktus
Felszín alatti vizek minősítése
Réges régen, egy távoli galaxisban... A LÉGKÖR EREDETE.
AkkceleráltReduktívDEClorináció
ELŐNYÖK ÉS LIMITÁCIÓK MOLEKULÁRIS MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATI MÓDSZEREK ALKALMAZHATÓSÁGA A BIOREMEDIÁCIÓBAN Balázs Margit.
Készítette: Radácsi Dóra I8G64J
Szerves talajszennyező anyagok fázisok közötti megoszlása és biológiai hozzáférhetősége Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Kémiai.
Rizofiltráció (fitoremediációs technológia)
Fitoremediáció.
Készítette: Benedek Judit Z9XG35
Ásványokhoz és kőzetekhez köthető környezeti károk.
Kőolaj eredetű szennyezések eltávolítása talajból
Anaerob bioremediáció
Hulladéklerakók izolálása. Házi dolgozat Készítette: Bognár Emese Mária BME – VBK Környezetmérnöki szak II. Év (2009/10.) Neptun kód: E8L87S.
Uránszennyezés a Mecsekben
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Házi Dolgozat Talajvédelem tantárgyból Készítette: Nagy Gábor GVF7EG VBK-KM II. évfolyam december.
Hulladékkezelés Immobilizációval Horpácsi Zoltán DUK0G3.
In situ aerob bioremediáció
Talajremediáció in situ parázsló égéssel In situ smouldering A nem-vizes fázisú folyékony szerves anyaggal szennyezett talajok remediációja Összeállította:
In situ talajmosás Benzol szennyezés a Dunaferr területén
Fitoremediáció alkalmazása illékony halogénezett szénhidrogénekkel szennyezett terület kezelésére Esettanulmány.
Nitrogén mineralizáció
OECD GUIDELINE FOR THE TESTING OF CHEMICALS Soil Microorganisms: Carbon Transformation Test OECD ÚTMUTATÓ VEGYI ANYAGOK TESZTELÉSÉRE Talaj Mikroorganizmusok:
Szervetlen károsanyagokkal szennyezett talajok remediációs technológiái Az elektrokinetikus szeparáció Erős Máté QDR5MU.
REMEDIÁCIÓ Remediációs technológiák (osztályozás, csoportosítás)
Tervezési feladat Nanotechnológia tervezése és összehasonlító értékelése egy megadott szennyezett terület remediációjára Témavezetők: Molnár Mónika.
Vízminőség védelem A víz az ember számára: táplálkozás, higiénia, egészségügy, közlekedés, termelés A vízben található idegen anyagok - oldott gázok -
Vízszennyezés.
IV. RÉSZ NITRÁT MENTESÍTÉS, BIOGÁZ TERMELÉS.
II. RÉSZ OLAJSZENNYEZÉSEK.
Anaerob szervesanyag bontás
Bioremediáció Technológiai eljárás, mely biológiai rendszereket használ a környezet megtisztítására a (toxikus) hulladékoktól Fogalmak: biodegradáció,
(Ős)környezet rekonstrukciós lehetőségek Dél-Budapesten Háros-szigetCsepel-sziget Bogsch Ildikó.
A Duna partján történt események röviden! Pillman Nikolett Schäffer Ivett.
Vízminőség-védelem Készítette: Kincses László. Milyen legyen az ivóvíz? Legyen a megfelelő… mennyiségben minőségben helyen Jogos minőségi elvárás még,
A savas eső következményei
Környezetvédelem.
Talajminták vizsgált paraméterei Durva homok ( 2,0 - 0,2 mm) Finom homok ( 0,2 –0,02 mm ) Por ( 0,02 – 0,002 mm ) Kolloid agyag ( 0,002 mm alatt ) Fizikai.
Készítette: Üsth Ella Mónika
Környezetvédelem a II/14. GL osztály részére
Előadás másolata:

IN SITU BIOPRECIPITÁCIÓ Összeállította: Sarlós Kata Zn és Co csapadékok immobilizálása természetes és mesterséges mátrixokban

Fogalmak:  ISBP: in situ bioprecipitáció  Precipitáció: kicsapódás, alkotórész eltávolítása  In situ: módszer, amivel a szennyezett talaj, felszín alatti víz, talajgáz, felszíni víz és üledék kezelését eredeti helyén, kitermelés nélkül oldják meg  SRB: szulfát redukáló baktérium  Immobolizáció: mozgás, mozgékonyság megszüntetése

Szennyező anyagok: A talajok nehézfémekkel való szennyezettsége korunk nagy problémája főként antropogén hatásoknak köszönhető szennyezőanyagok az esővízzel könnyen kimosódhatnak, beszennyezik a talajvizet is Főként a közlekedés révén kerülnek a talajba: Pb, Cu, Cr, Ni, Zn, Cd, Co, Hg, As, Ag, Be A hagyományos módszerek, mint a szivattyúzás, és különféle kezelések gyakorlatilag haszontalanok olyan nagy területeken, ahol hatalmas mennyiségű talajvizet kell szivattyúzni, illetve kezelni Ref.: Stability of Zn and Co precipitates immobolizied by in situ bioprecipitation (ISBP) process in natural and artifical matrices, Satyawali et al.

ISBP  In situ, vagyis helyben alkalmazott talajkezelési technológia, mely a talajban lévő nehézfémek biológiai hozzáférhetőségét szünteti meg, kicsapatással  Lényege: egy módosított szénforrást (elektron donor) adnak a szennyezett közeghez a fémkicsapás elérése érdekében. A kezelendő szennyező fém szulfid formában immobilis, oldhatatlan, biológiailag felvehetetlen. A szulfidot szulfátlégző baktériumok (SRB) állítják elő, ezzel megváltoztatják a fémek kémiai formáját.  Előnye: kitermelés, szállítás nem történik, nem okoz további környezeti és egészségi károkat, nagymértékben csökken a kockázata  szennyezés-mentesítéshez nincs szükség további területre  nincs tároló igény (a kitermelt talajnak)  a kezelt talaj az eredeti helyén marad  nem igényli újabb vegyi anyagok használatát  kedvezőbb a költségek vonatkozásában  alkalmazhatóságának feltételei: jó áteresztőképességű talaj, a szennyezőanyag homogén eloszlása a kezelt közegben

SRB: Olyan anaerob baktérium, mely az energiáját szerves vegyületek (vagy hidrogén) oxidálásával nyeri, miközben a szulfátokat szulfidokká alakítja – egyfajta értelemben szulfátot „lélegzik”, légzési láncukban a szulfátiont hasznosítják elektronfelvevőként, az egyik legősibb baktérium faj, már 3 milliárd éve is létezett, fontos szerepük van a kén körforgalmában. Az ilyen mikroorganizmusok tizennégy nemzetségét különíthetjük el (köztük ősbaktériumokat is ). Mind gazdaságilag (a fémek korróziója, kőolajipar, szennyvíztisztítás stb.), mind ökológiailag fontosak ezek a szilfátredukáló baktériumok. Ha megfelelő elektron donorral találkozik, a szulfátokat szulfidokká alakítja, amik ezzel egyidejűleg kicsapják a nehézfémeket és meg is kötik őket : immobilizáció Ref.: – sulpahte reducing bacteria;

Stabilitás vizsgálata: Az ISBP hatékonyság attól függ, mennyire képes hosszú távon a fém csapadékokat stabilizálni a folyamat lezajlása után. Co És Zn csapadékok stabilitását vizsgálták laboratóriumi körülmények között különféle mátrixokban: 1. mesterséges mátrix: homok, 200 mg/l Zn és mesterséges talajvíz (laktát) 2. természetes mátrix: talajvíz, víztartó anyagok és eltérő mennyiségű szennyező anyagok (Co és Zn) Vizsgálat: kémiai analízis, sorozatos extrakciók, redox kezelés, eltérő légköri körülmények mellett, elektronmikroszkóp, biológiai hozzáférhetőség aerob körülmények mellett

Alkalmazhatóság Eredmények: stabil Zn és Co csapadékok Miután laboratóriumi körülmények közt optimálták a vizsgálatot, terepen is kipróbálták, félüzemi méretben. A tesztek sikeresnek bizonyultak: a talajvízben lévő fémek mennyiségét 1 mg/l alá csökkentették. Ref.: Stability of Zn and Co precipitates immobolizied by in situ bioprecipitation (ISBP) process in natural and artifical matrices, Satyawali et al.

Szabadföldi vizsgálatok :  Helyszín: Belgium, Antwerpen  Vizsgált minták:  a fő szennyezőanyag a Co: 3,1–400 mg/l és S  a talaj kéntartalma: 300 mg/l  mikrokozmosz: 40 g talaj 200 ml talajvízben, 250 ml-es edényekben  kontrol minták: abiotikus (0,715% formaldehiddel); szénforrás nélküli természetes  szubsztrátok: laktát és tejsavó

Ref.: IN SITU PRECIPITATION FOR REMEDIATION OF HEAVY METAL CONTAMINATED GROUNDWATER AT A NON FERROUS INDUSTRIAL SITE, Vanbroekhoven et al., IMWA Symposium 2007: Water in Mining Environments, R. Cidu & F. Frau (Eds), 27th - 31st May 2007, Cagliari, Italy Bal oldalon a kén, jobb oldalon a kobalt koncentráció alakulása a szubsztrátok beinjektálása után a laboratóriumi kísérletben