Geológiai folyamatok

Vulkáni tevékenység A vulkáni tevékenység és a hozzá kapcsolódó jelenségek vizsgálatával a vulkanológia foglalkozik. A vulkánok vagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a magma, az asztenoszféra (a Föld felső köpenyének alsó, képlékeny, közvetlenül a litoszféra alatt található része) izzó kőzetolvadéka, a felszínre jut. A magma felszíni tevékenysége a vulkanizmus. Ebből keletkeznek világszerte a vulkáni kúpok, vulkáni hegységek. Vulkanizmusról csak akkor beszélünk, ha a magma eléri a Föld felszínét (ilyenkor láva lesz belőle). Olyankor, amikor a magma a mélységben megreked, és ott kristályosodik kőzetté, a folyamat neve magmatizmus. A vulkáni kitörések osztályozhatók a kiszórt piroklaszt térfogata és a felszínre jutó anyag összetétele szerint.

Vulkán általános felépítése Jelmagyarázat:   1. Magmakamra   2. Fedőrétegek   3. Vulkáni csatorna   4. Alap   5. Szill   6. Oldalcsatorna   7. Hamurétegek   8. Lejtő   9. Lávarétegek 10. Torok 11. Parazitakráter 12. Lávaár 13. Főkürtő 14. Kráter 15. Hamufelhő Kép: http://upload.wikimedia.org

Augustine alaszkai aktív vulkán 2006 január 12-én Vulkánok A vulkáni kráter a felszínnek az a tölcsér alakú mélyedése a kürtő felszíni végénél, amelyen a törmelékanyag és a láva a felszínre jut. Alakja, átmérője és mélysége változó. Vulkáni kráter (USA Sunset Crater) A vulkánokat négy kategóriába sorolják: működő, szunnyadó, potenciálisan aktív illetve kialudt. A vulkáni kitörés a mélységi eredetű termékek felszínre kerülése és mozgása. A kitörések között a magma közelségét gőzök, gázok, forró vizek feltörése mellett olykor földrengések jelzik. Augustine alaszkai aktív vulkán 2006 január 12-én A vulkanizmus legfőbb terméke a láva, tehát a felszínre került, jórészt gáztalanodott magma. A lávafolyások (vagy lávaömlések) a piroklaszt-árak mellett a vulkáni működés jellegzetes formái. A láva a vulkáni kúp lejtőin, mélyedéseiben szétfolyik. Földünkön – az óceánközépi hátságok hasadékvölgyeit leszámítva – a láva jelenleg elsősorban a Hawaii-szigeteken, Izlandon és az Etnán gyakori lávafolyások formájában. Felszíni lávafolyás (pahoehoe-láva)

Üledékes kőzetek kialakulása Üledékes kőzetek bármely más kőzettípusból keletkezhetnek, a külső erők hatására. Az üledékes kőzetek keletkezésének négy fő szakaszát lehet megkülönböztetni: - A kőzetek mállása - A törmelék és mállási termékek szállítása - Az anyag lerakódása - Kőzetté válás

Üledékes kőzetek keletkezésének fő szakaszai Mállás A Föld felszínén, vagy annak közelében lejátszódó mechanikai (fizikai), kémiai és biológiai folyamatok hatására a földkéreg kőzeteinek felszínén illetve legfelső néhány méter vastagságú részén végbemenő átalakulás a mállás. A mállás összetett folyamat, amelyen belül három részfolyamatot szoktak elkülöníteni: fizikai mállás (aprózódás): a kőzetek fellazítását, szétesését, felaprózódását létrehozó folyamat, amelyben a kőzetek ásványos és kémiai összetétele gyakorlatilag nem változik meg. kémiai mállás: hatására a kőzetek illetve a kőzetalkotó ásványok teljesen átalakulnak, új ásványok és kőzetek képződhetnek. biológiai mállás: azoknak a hatásoknak az összessége, amelyeket az élőlények fejtenek ki a kőzetekre. A mikroorganizmusok, növények, gombák, állatok megtelepednek a kőzeteken, málladékon és tovább alakítják azokat.

Üledékes kőzetek keletkezésének fő szakaszai Szállítás A mállási termékek egy része szállítás nélkül, a mállás helyszínén halmozódik fel, mint helyben maradt üledék. Nagyobbik részük viszont a jég, szél és víz segítségével hosszabb-rövidebb utat tesz meg. A víz által szállított törmeléket hordaléknak, a jég által szállított törmeléket morénának, a szél által szállítottat pedig eolikus üledéknek nevezzük. Az anyag lerakódása Az üledék felhalmozódása ún. üledékgyűjtő medencékben: óceánokban, tengerekben (geoszinklinárisok), valamint szárazföldi medencékben (tó, mocsár, folyómeder) történhet. Az üledékképződésnek tehát két nagy csoportja van, a tengeri és a szárazföldi. A vízben szállított és lerakott üledék jellegzetessége a rétegzettség, a levegőből a szárazföldre ülepedő anyagok nem rétegzettek. A tengeri üledék lerakódási helye alapján lehet: partszegélyi, sekély tengeri és mélytengeri. Kőzetté válás (diagenezis) A laza üledék bonyolult fizikai, kémiai folyamatok során válik kőzetté. A legfontosabb változások a megszilárdulás és az átkristályosodás, valamint a víztartalom csökkenése. Az üledék elsősorban a rétegterhelésből származó nyomás hatására tömörödik, térfogata és víztartalma csökken. Ezzel egy időben az üledék pórusaiban található kötőanyag (elsősorban CaCO3) hatására cementálódik.

Metamorfizmus, Metamorfózis A geológiában metamorfózisnak (metamorfizmusnak) nevezzük azt a földkéregben zajló folyamatot, amely során a kőzetek az eredeti kőzetképződési körülményektől eltérő fizikai (hőmérséklet, nyomás) és kémiai körülmények között, szilárd állapotban lejátszódó ásványtani és szerkezeti átalakuláson mennek át. A metamorf kőzetek kiindulási anyaga lehet magmás-, üledékes- vagy korábban már metamorfózison átesett kőzet. A metamorfózis típusok megkülönböztetése általában a kiterjedés, valamint a két fő fizikai körülmény, a nyomás és a hőmérséklet egymáshoz viszonyított mértéke szerint történik, azonban ezek mellett a metamorf kőzetképződésben a kémiailag aktív fluidumok (gőzök-gázok és oldatok) is jelentős szerepet játszhatnak. A metamorfózis három fő típusát különböztetjük meg: 1. dinamikus metamorfózis: törésvonalak és vetők mentén nagy nyomás hatására; 2. kontakt metamorfózis: kőzetátalakulás magas hőmérsékletű mélységi vulkanikus kőzettest környezetében; 3. regionális metamorfózis: nagy területen nagy hőmérséklet és nyomás hatására. A metamorfózis intenzitásának függvényében a metamorfózis négy fokozata ismert, melyek eredményeként metamorf kőzetek keletkeznek.: nagyon kisfokú metamorfózis (agyagpala, metabazalt), kisfokú metamorfózis (szerpentinit, kloritpala), közepes fokú metamorfózis (csillámpala, márvány), nagyfokú metamorfózis (eklogit, gneisz)

A metamorfózis három fő típusa A metamorfózis három fő típusát különböztetjük meg: 1. dinamikus metamorfózis: törésvonalak és vetők mentén nagy nyomás hatására; 2. kontakt metamorfózis: kőzetátalakulás magas hőmérsékletű mélységi vulkanikus kőzettest környezetében; 3. regionális metamorfózis: nagy területen nagy hőmérséklet és nyomás hatására. Metamorfózis kémiailag aktív fluidumok hatására Metamorfózis nyomás hatására Kontakt metamorfózis