A talajsavanyodás és kezelése Készítette: Jeles Mihály Zoltán, DS6TNJ Másodéves Környezetmérnök hallgató, BME-VBK

A talajsavanyodás a legkiterjedtebb degradációs folyamat hazánkban A talajsavanyodás a legkiterjedtebb degradációs folyamat hazánkban. Magyarországon a javításra szoruló mezőgazdasági terület mintegy 2,8 millió hektár, ezen belül a talajsavanyúság 2,2 millió hektárt érint. Magyarországon a talajok 43%-a gyengén savanyú,13%-a erősen savanyú, és ez a részarány folyamatos növekedést mutat. Nagyobb részben a Dunántúl nyugati és déli felében, az Északi-középhegységben, a Tisza és vízrendszeréhez tartozó folyók és a Rába folyóközi üledékkel feltöltött területein fordulnak elő.

Magyarország talajainak kémhatása

A talajsavanyodás káros hatásai A talajok kémhatásának jelentősége közvetlen és közvetett úton is megmutatkozik a mezőgazdaságban. A talajsavanyúság káros hatással van a tápanyagok felvehetőségére. A talaj bázikus kationokban (Ca,Mg,Na,K) és tápanyagban elszegényedik, a talajokból jelentős mennyiségű kalcium távozik,szélsőséges esetben a növények számára toxikus (alumínium, mangán, vas és nehézfémek) elemek mobilizálódnak. Romlik a talaj szerkezete. Hatással van a mikrobiológiai tevékenységre, a mikroorganizmusok faji összetételére. Befolyásolja a tápanyagok felvehetőségét, ezáltal a termésmennyiség és minőség alakulását. Ezen káros hatások miatt a talajsavanyodás csökkentése célszerű. A savanyú talajok javítására használt anyagoknak két igényt kell kielégíteniük: Kalciumot kell minél nagyobb mennyiségben tartalmazniuk Lúgosító hatást kell kifejteniük

A talajsavanyúság kialakulásának alapvető okai Éghajlati tényezők Talajképző kőzet A táj domborzati és hidrológiai viszonyai Biológiai hatások Emberi hatások: Ipari és környezeti hatások A betakarított termeléssel kivont kalcium hatása Műtrágyázás hatása

A talaj kémhatás szerinti besorolása

A mészindex szám A műtrágyák savanyító hatásának ellensúlyozására dolgozták ki az úgynevezett mészindex számot, amely megmutatja, hogy mennyi kalcium-karbonáttal lehet a kérdéses műtrágya savanyító hatását közömbösíteni. Néhány nitrogénműtrágya mészindexe: CaCO2 , kg/ha -100 -60 -80 -10 Ammónium-szulfát Ammóniumnitrát Karbamid Mészammonsalétrom (Pétisó)

Pétisó alkalmazása a talajsavanyodás ellen A savanyú talajok kémhatásának növelésére különböző talajjavítási eljárások és anyagok használhatóak (cukorgyári mésziszap, dolomitőrlemény), ezek beszerzése viszont nehézkes, kijuttatásuk többletköltségekkel jár. A másik lehetőség a talajjavítás mésztartalmú nitrogénműtrágyák használatával. A meszezéssel egyrészt kalciumionokat, másrészt alkalikusan ható vegyületeket (kalcium vagy magnézium sókat) juttatunk a talajba. Az első behatásra a talaj kalcium-koncentrációja,a másodikra a pH értéke emelkedik meg. A kalciumion-koncentráció gipsz vagy mészsalétrom (Pétisó) trágyázással növelhető, a pH érték pedig alkáli-karbonátokkal.

A mészsalétromnak a talajsavasodás gátlásának tekintetében nagy előnye van a töltelékanyagot nem tartalmazó ammóniumnitrát műtrágyákkal (pl: AN-34) szemben. A dolomit a keletkezett sav egy részét semlegesíti, miközben egyben oldhatóvá is válik. Ebben előny, hogy a dolomit helyileg is a keletkező sav közvetlen közelében van, illetve finom szemcsemérete gyors reakciót tesz lehetővé

A talajjavítás eredménye A talajjavítás hatása igen összetett. Javul a talaj szerkezete, csökken a talaj savanyúsága, nő a talaj nitrogén és foszforszolgáltató képessége, javul a kalciumellátottsága és mikroelem készletének felvehetősége. Csökken a vas, alumínium, mangán és a nehézfémek mennyisége és ezek toxikus hatása. Megváltozik a talajélet, változik a mikroorganizmusok, baktériumok faji összetétele, nő a nitrifikáció, a cellulózbontó fajok aránya. Ezáltal nagyobb termésmennyiséget és jobb termésminőséget lehet elérni.

Normál kémhatású talajon Napraforgó Savas talajon Normál kémhatású talajon