Szárazföldi növény teszt: csírázás és csíra növekedés teszt OECD 208 Készítette: Wágner Dorottya

A teszt alapjai A teszt a megfelelő anyaggal kezelt talajba ültetett magok kicsírázását és a csíra növekedését vizsgálja mindig kontroll csíráztatás mellett A vizsgált anyagot vagy a talajhoz keverjük, vagy a talaj felszínén szétoszlatjuk A méréseket edényekben végezzük, melyeket csíráztatást elősegítő körülmények közé helyezünk A mérés célja kettős lehet: Határérték meghatározása Dózis-válasz görbe meghatározása

A teszt érvényessége Az alábbiaknak kell teljesülnie, hogy a teszt érvényes legyen: Minimum 70%-a a magoknak kicsírázott A csírákon ne legyen látható fototoxikus elváltozás Egy adott fajhoz tartozó csírák növekedése és morfológiája normális eloszlást mutasson A kontroll csíráknak az átlagos túlélése minimum 90% legyen A környezeti körülmények egyezzenek meg és a csíráztatás közege ugyanannyi és ugyanolyan minőségű talajt és vizsgálandó anyagot tartalmazzon

A módszer leírása I. A mérés közege: Természetes talaj forma (homokos agyag, agyagos homok, ami 1,5 % szerves szén tartalmú) Kereskedelmi forgalomban lévő talajkeverék vagy szintetikus talaj keverék Meg kell adni az összeállított talaj fajtáját, állagát, pH-ját, szerves szén tartalmát, só tartalmát és vezetőképességét A természetes talajoknál probléma lehet a fizikai és kémiai és mikrobiális eltérés A szintetikus talajkeverékhez használható kvarchomok és üveggyöngyök

A módszer leírása II. A tesztfaj kiválasztásának szempontjai: Olyan faj legyen, amelynek egyformák a magjai, könnyen elérhetőek, megbízhatóan és egyenletesen csíráznak és a csíra növekedése is megegyező Laboratóriumban is megfelelően fejlődjön és ugyanúgy reagáljon a külső hatásokra, mint a természetben Már alkalmazták tesztek során és azt kapták, hogy széles körben érzékeny a hatásokra Az érvényességi kritériumokat teljesíti Tesztfaj lehet, például napraforgó, répa, cukorrépa, uborka, paradicsom, rizs, búza, kukorica, mák, stb.

A módszer leírása III. A vizsgált anyag talajba keverése: A vízoldható komponenseket vízben oldva adják a talajmintához A nem vízoldható anyagokat illékony oldószerben (aceton, etanol) oldjuk és a mintához keverjük, ebből aztán az oldószert levegőztetéssel eltávolíthatjuk A szilárd, oldhatatlan anyagokat a száraz talajjal egy megfelelő keverő eszközzel homogenizáljuk A vizsgált anyag felszínre juttatása: Permetezéssel juttatjuk a felszínre az anyagot, ügyelve az egyenletes oszlatásra Olyan eszközt kell használni, ami pontosan ugyanannyi anyagot juttat a felületre, így reprodukálhatóvá téve a mérést

A mérés folyamata I. A teszt összeállítása: A tesztfaj magjait elültetjük egy edénybe, a maximális mag szám 3-10 db lehet 100 cm2-ként a mérés hosszától és a növény, illetve edény méretétől függően A kontroll csoportot is összeállítjuk, ami minden tényezőjében megegyezik a mérendővel, egyedül a vizsgált anyagot nem adjuk hozzá

A mérés folyamata II. A mérés körülményei: A csíráztatást szabályozható kamrákban, fitotronban vagy üvegházban kell végezni Rendszeresen mérni kell a hőmérsékletet, a páratartalmat, a szén-dioxid koncentrációt, a fény tulajdonságait és periódusait, az öntözést, stb. és ezeket fel kell jegyezni Üvegházban végzett méréseknél az alábbi értékek a megfelelők: hőmérséklet 22 °C ± 10°C, páratartalom 70% ± 25%, fotoperiódus minimum 16 óra fény Pórusmentes műanyag edényben dolgozunk, alá tálcát rakunk Talaj tápanyagokat adhatunk a rendszerhez, az öntözést alulról oldjuk meg

A mérés folyamata III. A tesztelés módjai: Egy koncentráció mérése A megfelelő koncentráció meghatározásához sok tényezőt kell figyelembe venni, mint a fizikai-kémiai tulajdonságait az anyagnak, például növényvédőszer esetén a maximális koncentrációt vagy az alkalmazott koncentrációt vizsgáljuk Tartomány kereső mérés A dózis-válasz görbe felvételéhez egy adott koncentráció tartományban vizsgáljuk vegyület hatását. Ilyen esetben nagy koncentráció tartományt ölel fel a teszt (pl. 10x-es hígítással haladva 5 tagú hígítási sorral dolgozunk) Többszörös koncentráció/arány Dózis – válasz összefüggés meghatározása, ECx (hatásos koncentráció), ERx (hatásos használati arány) meghatározása Minimum 5 mérési pont szükséges és a kontroll mérés

A mérés folyamata IV. Megfigyelések: A megfigyeléseket 14-20 napon keresztül végezzük, miután a kontrol magok 50%-a kicsírázott, napi megfigyelések szükségesek A látható fototoxcitást és a mortalitást vizsgáljuk A mérés végén a csírázás és a túlélő növények számát százalékosan kell közölni a káros elváltozásokkal együtt A túlélő növényeket átlagos száraz tömegük alapján mérjük (a növényt a talaj felszínénél elvágjuk és tömegállandóságig szárítjuk 60°C-on), ezenkívül a szárak magasságát is mérhetjük

Eredmények és értékelés Egyfajta koncentráció/arány teszt Kiértékelése statisztikai módszerrel történik Többszörös koncentráció/arány teszt A csíra tömegének és magasságának növekedéséhez meghatározhatjuk az ECx és ERx értékeket A regressziónak R2 0,7 felett kell lennie az érzékeny növényeknél

Jegyzőkönyv Tartalmazza az eredményeket, a pontos körülményeket, az eredmények kiértékelését, a következtetések levonását és összefoglalást és kivonatot is Az alábbiakat kell részletesen kifejteni: Teszt anyag (fő tulajdonságai, hatása a környezetben) Teszt faj (rendszertani besorolás, a mag tárolása, kezelése) Teszt körülmények (folyamat leírása, pontos összetétele a talajmintának, alkalmazott eszközök, a teszt anyag alkalmazásának módja, magok száma, időtartam) Eredmények (adatok táblázatosan, a kontroll csoporthoz vonatkoztatva a csírázás és a növekedés mértéke, biomassza mérés, látható elváltozások leírása és száma) A módszerben leírtaktól bármilyen eltérés vagy meglepő esemény rögzítése

Forrás OECD 208: Terrestrial Plant Test: Seedling Emergence and Seedling Growth Test- http://www.oecd- ilibrary.org/docserver/download/fulltext/9720801e .pdf?expires=1301579418&id=0000&accname=fre eContent&checksum=A75084A698310BAE1B771 44CBF163D85