Spórátlan, aerob baktériumok

Spórátlan, aerob baktériumok Ecetsav baktériumok Pseudomonas csoport Micrococcus Mycobacterium Acetobacter (CO2) Gluconobacter (ecetsav) Pseudomonas Xanthomonas Alcaligenes Alteromonas Flavobacterium Chromobacterium Acinetobacter Neisseria Moraxella Brucella Psychrobacter Elpusztításukhoz pasztőrözés elegendő Ecetsav bacik: Alkoholos italok romlásának leggyakoribb okozói. Elkülönítés alapja Pseudomonas csoport: szinte a természetben előforduló összes vegyületet képesek lebontani. Széndioxiddá történő teljes oxidáció jellemzi, légzési láncában jelen van a citokróm-C, amelyet az oxidázpróbával lehet kimutatni. Alcaligenes: lúgos reakciót képeznek, tej nyúlósodása Flavo, Chromo: színes festékanyag képzés. Növények, húsok romlását okozhatják Fla. proteus sörgyártásban gyakori romlást okozó Neisseria: főleg a nyálkahártyák parazitái: Nei. meningitis az agyhártyagyulladás, míg a Nei. gonorrhoeae nemi betegség kórokozója.

Pseudomonas és Xanthomonas Gram – Szaprofiták Előfordulás: talaj, víz, főleg növények Pszichrotróf  hűtve tárolt élelmiszerek romlása Pseudomonas fluorescens Csillós pálca Kataláz + Sárgászöld festékanyag, amely UV fényben fluoreszkál tejszínben, vajban avasodást okozhat Pseudomonas fragi tejszínben, vajban avasodást okozhat, a zsírt hidrolizálja túróban gyümölcs szagot, továbbá avas vagy keserű ízanyagokat képez és az alvadékrögöket fehér, filmszerű réteggel vonja be.

Pseudomonas és Xanthomonas Pseudomonas putrefaciens Egyes élelmiszerekben sajtos, gyakran kifejezetten rothadt ízhibát okoz Előfordul talajban, vízben, vajban és egyéb tejtermékekben. Pseudomonas aeruginosa Húsféléket és zöldségeket szennyez Alkalmi patogén Xanthomonas-ok Sárga színű, vízoldhatatlan festékanyagot termel Xanthomonas campestris: az élelmiszeripari adalékanyagként használatos xantán ipari előállítására használják fel.

BRUCELLA NEMZETTSÉG

BRUCELLA NEMZETSÉG Előfordulás: - obligát parazita  fertőzött szervezetben - Magyarország brucellózistól mentes Morfológia: - 0,5-2 m coccoid pálcika - csilló, burok, spóra nincs Festődés: - Gram- - Köster-féle differenciáló festés (viszonylagos savállóság) - összetett festési eljárás (fukszin, metilénkék) - brucellák pirosak, minden más kék - fagocitáló sejtekben intracellulárisan találhatók Tenyésztés: - igényes: - CO2, Glükóz, B-vitaminok: tiamin, nikotinsavamid, pantoténsav, biotin (élesztőkivonat), vér - Topt= 37 ºC - szelektív tenyésztés: polimixin, bacitracin, klórhexidin, etilviola

BRUCELLA NEMZETSÉG Biokémia: - obligát aerob, kataláz+, oxidáz+ (kiv. Br. neotomae, Br. ovis) - nitrátredukció Antigénszerkezet: - szoros antigénrokonságban egymással és a francisellákkal Ellenállóképesség: - közepes Patogenitás: - obligát patogén

BRUCELLA FAJOK ÉS GAZDÁIK KÖZTI KAPCSOLAT Szájon át, bőrseben keresztül és nemi érintkezés útján ov—juh, bos-szarvasmarha, cap-kecske fertőződés: p.o., p.c., genitálisan - vérfertőzés, gyulladásos elhalásos gócok - placentitis, foetopatogen hatás  utolsó harmadban vetélés - hím állatokban heregyulladás - Sertésekben - csigolyatályog  keresztbénulás

BRUCELLA NEMZETSÉG Húshigiéniai szempontok: - kiegészítő bakteriológiai vizsgálat  vérfertőzés gyanúja, gyulladásos-elhalásos gócok Elbírálás: 1. Fogyasztásra alkalmatlan - vérfertőzés - Br. melitensis 2. Fogyasztásra feltételesen alkalmas - kiv. elváltozott szervek, tőgy, here

BRUCELLA NEMZETSÉG Tejhigiéniai szempontok: - nem vemhes méh esetében a tőgy és a tőgy feletti nyirokcsomókban vannak - tejjel ürül, de érzékszervi elváltozást nem okoz - szárazonálláskor feldúsul - tejben 8-10 napig túlél  fertőzési forrás lehet - savanyodáskor 1-2 nap alatt elpusztul Elbírálás: - beteg és betegségre gyanús állat teje fogyasztásra és feldolgozásra alkalmatlan - fertőzött és fertőzésre gyanús állat teje hőkezelés után feldolgozható Közegészségügyi szempontok: - zoonózis (Br. melitensis, Br. abortus, Br. suis, Br. canis) - Máltai láz, Bang-kór - intermittáló láz - csigolyacsont-, izület- és ínhüvely-gyulladás - szem- és agyvelőgyulladás - here- és mellékhere-gyulladás Brucellózisban beteg az az állat, a) amelyen a betegség tünetei kifejezetten mutatkoznak, és amelynek szerveiben, vagy a magzatban és annak burkain a brucellózisra jellemző kórbonctani elváltozások állapíthatók meg, vagy b) amelynek váladékaiból, illetve a magzatburkából és/vagy magzatának szerveiből a brucella baktériumokat kimutatták. (2) Brucellózisban betegnek kell tekinteni azt a betegségre gyanús állatot is, amelyen az elvégzett immundiagnosztikai vagy bakteriológiai vizsgálat pozitív eredményre vezetett. (3) Betegségre gyanús az az állat, a) amelyen a betegség tünetei mutatkoznak, és a kiegészítő vizsgálatokkal a betegség brucellás eredetét még nem zárták ki; b) amely a betegség egyes tüneteit mutatja ugyan, de a testváladékaiban, a magzatburkon és a magzatban a brucellózisra jellemző elváltozásokat határozottan megállapítani és a kórokozóját kimutatni nem lehet. (4) Brucellózissal fertőzött az az állat, amelyen a betegségre gyanút keltő tünetek nem mutatkoznak, de az immundiagnosztikai (vér-, tej-, ondó-) vizsgálatok valamelyike pozitív eredményre vezetett. (5) Brucellózis fertőzöttségére gyanús - az esetleg elvégzett immundiagnosztikai vizsgálat negatív eredményére való tekintet nélkül - az az állat, a) amelyet brucellózisban beteg, betegégre gyanús vagy fertőzött állattal együtt tartottak, b) amely brucellózissal fertőzött vagy brucellózis szempontjából ismeretlen állományból származik. (6) Brucellózistól mentes az az állat, amely a betegségtől mentes állományból származik, ilyen környezetben nevelték fel, és ellése vagy a tenyészérettség elérése utáni immundiagnosztikai vizsgálatai is negatív eredményre vezettek. (7) Brucellózistól mentesnek kell tekinteni, azt a brucellózistól mentes kislétszámú állományból legkésőbb harminc napos koráig felvásárolt nőivarú szarvasmarhát is, amely a gyüjtő-telepen tenyészérett korában végzett vizsgálat alkalmával, valamennyi társával együtt negatív vérvizsgálati eredményt adott. Brucellózis (brucellosis) hevenyen induló, hullámzó lefolyású, kezdetben tífuszhoz hasonló brucellafertőzés Brugsch-szindróma az agyfüggelék elülső lebenyének megváltozott működése következtében jelentkező acromicria (kéz vagy láb abnormális kicsinysége) és endokrin zavarok

Micrococcus Gram+, gömb alakú sejtek, melyek párokat vagy csoportokat képeznek Elterjedten szaprofiták Főleg hús- és tejtermékekben fordul elő Élelmiszeiparban széles körben elterjedt: Ételkészítés környezetében Ételeket készítőkön

MYCOBACTERIUM NEMZETSÉG Előfordulás: szaprofita és fakultatív patogén - bárhol obligát patogén - a fertőzött szervezetben és környezetében. Morfológia: Pálcika, de ezen belül nagy a heterogenitás Cordképződés – mikroszkópos képen a baktériumok szorosan egymáshoz tapadó kötegek formájában látható Festődés: Gram+, a M. tuberculosis szakaszosan. Ziehl-Nelsen festés - sav- és alkoholálló baktériumok, patogének jobban patogének - püspöklila fakultatív patogének - rózsaszín fluoreszcens festés - szövetekből Tenyésztés: igénytelen baktériumok, Topt = 37-40 oC (patogének), obligát aerob

MYCOBACTERIUM NEMZETSÉG Biokémia: obligát aerob, kataláz+, nitrátredukció, pigmenttermelés Antigénszerkezet: Sejtfalában számos antigénhatású anyag található: glikolipid, lipoproteid szoros antigénrokonság – elkülönítésük: immun-elektroforézissel A szintetikus levestáptalajokban elszaporított mycobacteriumok szürlete: tuberkulin - emlőstuberkulin, madártuberkulin Tuberkulin tisztításával nyerik a PPD-t (purified protein derivate), amelyben allergén hatású polipeptidek vannak, és bőrbe oltva ott lokális allergiás reakciót váltanak ki. Ellenállóképesség: igen nagy, nem spórás baktériumok között a legellenállóbbak hagyományos pasztőrözési eljárások nem mentesítik a tejet Beszáradást jól tűrik, hónapokig életképesek maradnak. 80 °C-os hőkezelés 20 perc alatt pusztítja el, így csak az ultrapasztőrözés mentesíti a tejet.

MYCOBACTERIUM NEMZETSÉG Patogenitás: (csoportosításuk ez alapján történik) patogén mycobacteriumok M. tuberculosis, M. bovis, M. avium – ember és háziállatok gümőkórja M. paratuberculosis – kérődzők paratuberculosis M. leprae – emberi lepra fakultatív patogének és szaprofiták - Runyon-séma Növekedési ütem és pigmenttermelés alapján. I.Fotokromogén fajok: tenyésztési idejük 2-4 hét, megvilágítás hatására sárga pigmenteket képeznek II.Szkotokromogén fajok: tenyésztési idejük 2-4 hét, Sötétben is képesek a sárgától a narancsvörösig terjedõ pigmenteket képezni III.Nem kromogén fajok: tenyésztési idejük 1-4 hét, pigmentet nem termelnek IV. Gyorsan növekvõ fajok: tenyésztési idejük egy héten belül van

Gümőkór (Tuberculosis, TBC) Kóroktana: +++: erősen fogékony, generalizált gümőkór ++: gyengén fogékony +: lokális reakció : nem fogékony

Gümőkór Kórfejlődés: - formái: - tuberculum-képződéssel járó - túlnyomórészt exsudatív forma - túlnyomórészt proliferatív forma - fertőződés:- p.o. (szájon át), aerogén úton

pimer komplexus a bemeneti kapuban Gümőkór lefolyása 1. Primer szakasz pimer komplexus a bemeneti kapuban - tökéletes (az elváltozás a bemeneti kapu szöveteiben és a regionális nyirokcsomókban is kialakul) - tökéletlen (csak a regionális nyirokcsomókban)    limfogén    hematogén tökéletes gyógyulás inaktív nyugalmi korai generalizáció állapot - ha gyors, heveny miliáris  gümőkór  - ha lassú, conglomeratum    elhullás fellángolás = exacerbatio  2. Posztprimer szakasz  felülfertőződés  - idült szervi gümőkór 3. Letörési szakasz - késői generalizáció, elterjedés az egész szervezetben, elhullás

Gümőkór megítélése Húshigiéniai szempontok: A betegség ellen nem gyógykezelünk, hanem mentesítünk. Tuberkulin pozitív egyedeket kényszervágóhídon kell levágni és ott kiegészítő bakterológiai vizsgálathoz mintát venni. Tejhigiéniai szempontok: A tejbe kerülhet gümőbaktérium a vérből, a fertőzött tőgy szöveteiből, a fertőzött környezetből és a tejjel foglalkozó emberektől. A gümőkorban beteg tehén rendszeresen üríti a kórokozót, különösen nagy számban tőgygömőkor esetén. Ekkor a termelt tej mennyisége csökken, vizes, áttetsző állományú, majd a folyamat előrehaladtával sárgás színű és gennyes állományú lesz. Közegészségügyi szempontok: Korábban a humán gümőkor 10-40%-át a M. bovis okozta. Főleg azok az emberek tartoztak a veszélyeztetett csoportba, akik fertőzött szarvasmarha-állományban dolgoztak. Ma már a negatív szarvasmarha-állományokban fokozottabb figyelmet érdemel az embertől eredő szarvasmarha-fertőzés.

Egyéb, mycobacteriumok által okozott kórképek Sertések atípusos mycobacteriumok okozta lymphadenitise - tartáshigiéniai problémák - klinikai tünetekben nem nyilvánul meg - húsvizsgálatkor derül rá fény Szarvasmarhák paratuberculosisa A kórokozó hasonló a gümőbaktériumhoz, a betegség viszont nem - M. paratuberculosis - makrofágokban intracellulárisan fészkekbe rendezõdve látható - obligát patogén – szm, juh - világszerte elõforduló - fertõzõdés: p.o. vagy diaplacentárisan - lappangási ideje rendkívül hosszú, évekig is elhúzódhat - idült proliferatív csípõ- és vastagbélgyulladás