A magyar népesség életminősége az ezredfordulón Szerkesztők: Kopp Mária, Kovács Mónika Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, OTKA Tudományos Iskola Semmelweis Kiadó, Budapest www.magtud.sote.hu 2006.március 20.

Az életminőség javítása a modern „jóléti” államok alapvető célkitűzése: Johnson elnök 1964-es elnöki kampánya: "Céljaink elérését nem mérhetjük bankszámlánk nagyságával, csak az emberek életminőségének javulásával." Nem közhely, az emberiség jövője szempontjából alapvető Az emberi társadalom saját evolúciós sikerének áldozatává vált A fejlődés célja nem a mindenáron való gazdasági növekedés, hanem az emberek jól-létének, életminőségének javítása

Az életminőség kutatás célja: „Kísérleti állattá" váltunk egy világméretű laboratóriumban, ahol a játékszabályokat a gazdasági, fogyasztást gerjesztő érdekek mozgatják és nem az ember alapvető érdekei- ez az emberiség pusztulásához vezethet (Római Klub előrejelzések) a fejlődés központjában a harmonikus, hosszú távú tervezésre, valódi kapcsolatokra képes emberi személyiség, tehát a pozitív életminőség kibontakoztatása kellene álljon Melyek ennek a feltételei?

Vizsgálataink célja: A teljes magyar népesség szociológiai, pszichológiai, egészséggel kapcsolatos életminőségének interdiszciplináris, egységes modellbe foglalt vizsgálata Régiók (megyék, kistérségek) szerint Társadalmi rétegek (gazdasági aktivitás, ágazat, munka jellege) szerint Az életminőséget meghatározó társadalmi, pszichológiai, életmód tényezők bemutatása

Miért különösen fontos az életminőség vizsgálata ma Magyarországon? Az 1960-as években jobbak voltak az egészségi mutatóink, mint Ausztriában Annak valószínűsége, hogy egy férfi túléli a 65. életévét Magyarországon ma csupán 64 %, az érettséginél kevesebb végzettségűek között 50 % alatt ez az arány Ausztriában 81,6 %, a nők esetében Magyarországon 83,5 %, Ausztriában 90,7 % Várható élettartam Magyarországon: Férfiak: 68,6 év Nők: 76,9 év Ausztriában: Férfiak: 76,4 (+7,8 év) Nők: 82,2 (+5,3 év) Csehországban: Férfiak 72,6 év (+ 4 év) Nők 79,0 év (+2,1 év) Az aktív korosztályban- 65 év alatt rendkívül rossz az élet minősége

Az egészségi állapot jó vagy kiváló értékeinek aránya az European Social Survey szerint: Svájc 85,0 % Írország 84,1 % Belgium 78,2 % Dánia 77,8 % Ausztria 77,1 % .. Spanyolország 64,4 % Franciaország 62,1 % Olaszország 64,2 % Németország 59,2 % Szlovénia 56,4 % Lengyelország 55,2 % Cseh Köztársaság 54,3 % Portugália 51,2 % Magyarország 45,4 %

Módszertan A Hungarostudy felmérések a magyar népességet életkor, nem, régiók és településnagyság szerint képviselték 18 év felett 1988: 20.902 személy 1995: 12.463 személy 2002: 12.640 személy Több mint 120 kérdéscsoport Szociális-gazdasági jellemzők, demográfiai, életmód, szociológiai, pszichológiai életminőség mutatók, Szükségletek, elégedettség, életesemények Egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzői

Az életminőség szociológiai jellemzői: Szubjektív jól-lét, elégedettség azonos módszerekkel elemzi az egyes társadalmi rétegek, régiók életminőségét, ennek összefüggéseit társadalmi-gazdasági tényezőkkel A jóllét legfontosabb előrejelzői: az élet értelmébe vetett hit, iskolázottság, hatékonyság, kompetencia, adaptív megbirkózás, társas támogatás

A WHO jól-lét átlagértéke a magyar megyékben: 1. ábra

Az egészségügyi ellátással való elégedettség: A teljes népesség 86 %-a elégedett a családorvosi ellátással, 71 %-a a járóbeteg szakellátással és 68 %-a a kórházi ellátással-legkevésbé Budapesten az életkor előrehaladásával fokozatosan, szignifikánsan emelkedik az elégedettek aránya. az egészségbiztosítás által nyújtott ellátással- 4,35 (1-5-ös skálán) a társadalombiztosítás által nyújtott nyugdíj ellátással- 4,27 (1-5-ös skálán)

Az életminőség pszichológiai alapja: Az emberek a boldogságot tartják legfontosabb értéknek: mi a boldogság? Aristoteles: az élet alapvető célja az „eudaimonia” a boldogság nem állapotot jelent, amit az ember birtokolhat, nem is élményt, hanem aktivitást. Az emberi létezés alapvető célja az emberi funkcióknak, az erkölcsnek, az erényeknek, belső aspirációknak a lehető legteljesebb gyakorlása Értelmes élet, az élet értelmének keresése, önelfogadás, életcélok, pozitív személyközi kapcsolatok, A hedonista, fogyasztói lelkiállapot nem jár jobb életminőséggel - állandó elégedetlenség, jobb nőre, fogyasztási cikkre cserélni a meguntat, külső aspirációk

Az „élet értelme” mint egészségvédő faktor A magas „élet értelme” értékkel rendelkező csoport 18.5-szer nagyobb valószínűséggel tartozik az átlag feletti WHO jólléttel jellemezhető csoportba, 48.18-szor az átlag feletti önhatékonyság értékkel-, 9.31-szer az átlag feletti együttműködés értékkel, 6.25-ször az átlag alatti ellenségesség értékkel 33.3-szor az átlag alatti depressziós értékkel-, jellemezhető csoportba.

A pozitív életminőség nem jelenti a negatív érzelmek hiányát A pozitív érzelmi állapot nem azonos a negatív érzelmi állapot hiányával- mindkettő hiánya betegség a negatív érzelmi állapot beszűkíti a gondolkozást, csak az adott helyzet elkerülésére koncentrál- ezért könnyen manipulálható a pozitív érzelmek növelik az ember aktivitási repertoárját, érdeklődését, nyitottságát, a negatív érzelmekre is szükség van, de legalább 3:1 arányban több pozitív érzelmet kell átélnünk ahhoz, hogy életminőségünk pozitív legyen Kreativitás, életcélok, az unalom hiánya – önkárosító magatartásformák ellen véd, a játék fontossága

A depressziós tünetegyüttes (negatív hangulati állapot) átlagértéke a magyar megyékben:

A középkorú férfi halálozás és a depressziós tünetegyüttes megyei átlagértékei

Depresszió súlyossági csoportok

Az egészséggel kapcsolatos életminőség: Az orvoslás tárgya nem az emberi test, hanem az ember maga, az emberi "egész"-ség A megnövekedett életkor többféle krónikus megbetegedéssel jár együtt - ugyanakkor nem feltétlenül jelenti az életminőség rosszabbodását A személy hogyan értékeli és mennyire elégedett jelenlegi funkcióival (tevékenységeivel és életvezetésével), ahhoz viszonyítva, hogy mit tart lehetségesnek vagy ideálisnak. Azon fizikai és pszichológiai jellemzők összessége, amelyek meghatározzák, hogy a személy mennyire érzi képesnek magát és talál örömöt tevékenységeiben és életvezetésében. Fő dimenziók: munkaképesség, alkotóképesség, fájdalom hiánya, pszichés egyensúly - spiritualitás (WHO) Az egészségi állapot önbecslése a várható életévek legjobb előrejelzője követéses vizsgálatok szerint

Egészségi állapot önbecslése:

Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell Híd a társadalom és természettudományok között – életminőségünk milyen mechanizmusokon keresztül befolyásolja egészségi állapotunkat? Idegélettani vonatkozások- depresszió, társas lét, személyiség, alvás bioetikai nézőpontból- a boldogság fogalma, a kezelések „haszna” laikus magyarázatok népegészségügyi menedzsment szempontjai az életminőség mérési módszerei

Az életminőség szociális, demográfiai meghatározói Nemi, életkor, társadalmi-gazdasági helyzet szerinti és területi jellemzők – a legiskolázatlanabb rétegekben 45 év alatt az életminőség romlás az egészségromlás előrejelzője Fiatalok életminősége, a család meghatározó szerepe Középkorúak életminősége- az inaktivitás a legfontosabb kockázat Időskor, „sikeres öregedés” feltételei

Pozitív illetve negatív magatartásformák, életmód és életminőség élet értelme, mint a pozitív életminőség legfontosabb meghatározója vallásgyakorlás ill. a vallás fontosságának szerepe a sport, mint az életminőség javításának fontos eszköze önkárosító magatartásformák: öngyilkosság magatartás háttere, az életminőség javításának nem adaptív kísérletei, illegális szerfogyasztás, az alkohol, mint kapudrog, dohányzás, pszichoszociális háttértér, nemi különbségek, elhízás hatása, nemi különbségek

Élethelyzetek és életminőség: a támogató család, mint a pozitív életminőség alapja, a fogyasztói társadalom családellenességének háttere, házasság, házastársi stressz, válás, a szülők válásának hatása a gyermek életminőségére, gyermekvállalás és életminőség, a művi abortuszok háttere, aktivitás, munka és életminőség, az egészségügyben dolgozók életminősége, fokozott veszélyeztetettsége

Tervezett és tényleges gyerekek száma a 42 évesnél fiatalabb nők körében, végzettség szerint (tanulók nélkül)

Életesemények és életminőség, leszakadó rétegek Gyász hatása és feldolgozása Munkanélküliség, mint veszteség gettószerű elkülönültslégben élő fiatal roma nők gyermekvállalása rokkantnyugdíjasok, fogyatékkal élők életminősége- lehet bizonyos mutatók szerint jobb- élet értelme, életcélok nyelv és életminőség- az eldurvulás nyelvi megjelenése

A Hungarostudy 2002 felmérés kérdőívei Pszichológiai és szociológiai kérdőívek az életminőség fizikai dimenzióinak mérése, a legfontosabb háttértényezők vizsgálati módszerei, életmód kérdőívek Irodalomjegyzék minden témához! Krónikus betegek életminősége- Kovács Mónika