A Duna-régió fejlesztése Dávid János

Vízlépcsők a Dunán

Duna-Európa főutcája

A készülő Megyeri híd

Nemzetközi úthálózat

Áru szállítás

Az érintett kistérségek

Vándorlási egyenleg

sárga-= -4 – 5 Kék = 5 -

Foglalkoztatottság Piros: 52-53,9 Narancs: 54-60,05 V kék: 60,06-62,93 s.Kék: 53 fölött

Egy főre jutó belföldi jövedelem Budapest %-ban Zöld: 48 v. kék: 60 Narancs: 74 Piros: 86

Csatornázottság

Vizsgálatok Felszín alatti vizek védelme Vízminőség Árvízvédelem Védett területek, és nemzeti parkok –Duna-Ipoly –Kiskunság –Duna-Dráva Tájvédelmi körzetek –Szigetköz –Pannonhalmi –Gerecsei –Dél-Mezőföld Unió által védett területek: bió-rezervárumok, Natura.parkok Földhasználat, gazdálkodás-, veszélyeztetettség.

A Duna térség használata

Stratégia Biztonság: Természetvédelem, Energiaellátás, Katasztrófa megelőzés, Biztonságos-öko-élelmiszer term. Fenntartható gazdaságfejlődés : –hajóút, és közlekedési-szállítási eszközpark fejlesztése (kikötők, logisztikai központok, ) –Közlekedési kapcsolatok, átjárhatóság létrehozása –Környezetbarát, tudásigényes ipar fejlesztés –Helyi erőforrásokra épülő KKV-fejlesztés ( termelés, szolgáltatás, turizmus) Dunai-identitás és térségközi együttműködés –Társadalmi integráció, –Kutatás, oktatás, civil kapcsolatok, kulturális kapcsolatok, épített örökség megőrzése

A fejlesztés kulcsai Közös hosszú távú társadalmi érdekek felismerése A környezet tudatos szállítást megalapozó szabályozások megalkotása A gazdasági szereplők érdekeinek felkeltése ( szállítás, szállításhoz kapcsolódó termelési infrastruktúra kialakítása) A Dunamenti térségek (kistérségek) belső és kapcsolati potenciáljaira épülő öntevékeny fejlesztések akadályainak elhárítása, ösztönző programok kialakítása

Hogyan lehet hozzáfogni ?Mit tehet a területfejlesztő? Közfeladatok, közberuházások beazonosítása –Partvédelem, szennyezés elleni védelem, –Közlekedési kapcsolatok : utak, kikötők, hajózási útvonal alkalmassá tétele –Szabályozási akadályok helyett ösztönző szabályok kialakítása Önkormányzati feladatok beazonosítása –Belső úthálózat, területgazdálkodással megteremteni a Duna felé fordulás lehetőségeit(periférikus helyzet feloldása) –Helyi szabályozási korlátok feloldása

Mit tehet a területfejlesztő? Segít a kormányzati-, önkormányzati-, vállalkozó szereplők érdekeinek felkeltésében Segít a feladatok, illetve fejlesztési projektek megfogalmazásában Segít a lobbizásban a fejlesztések finanszírozására, illetve pénzügyi támogatására Megpróbálja szereplőket kreatív állapotba hozni.

A nem kormányzati szereplők Dunamenti termelő nagyvállalatok Vizi szállítmányozási nagy-, és közepes vállalkozások Kikötő tulajdonosok Dunai sporthoz kapcsolódó vállalkozások és egyesületek Dunamenti turisztikai vállalkozások Kerékpár- egyesületek Iskolák, szabadidős szervezetek Természetvédő egyesületek

Hogyan teszi ezt a területfejlesztő ? Beazonosítja a szereplőket Odamegy, segít megfogalmazni a lehetséges célokat, HASZNOKAT Összekapcsolja a megismert szereplőket, ha az együttműködésben „+” potenciált lát Egyeztető értekezleteket szervez, facilitál Szakszerű projekteket fogalmaz Közvetít a kompetens hatóságok felé