Állatokkal való bánásmód és kezelési formák Varga Gabriella Sebészeti Műtéttani Intézet 2013
Az ember, mint környezeti tényező Leegyszerűsödött viszony a környezethez Az emberhez a legerőszakosabb környezeti tényező Időjárás Napsütés Mozgás Élelem Párválasztás
Laboratóriumi környezeti tényezők Nyugtalanító tényezők: Az állatok áthelyezése másik szobába A takarmány formájának változtatása Az állatok átcsoportosítása Naponként ketreccsere Ivóvíz szájon át történő szondázása Állatszállítás: két hét normalizálódáshoz (majmok esetében két hónap) …stb… KORTIKOSZTEROIDOK
Akklimatizálás, adaptálás Az állat szervezetének alkalmazkodása a megváltozott klimatikus tényezőkhöz Adaptálás: A kísérleti körülményekhez való alkalmazkodás kényszere
ADAPTÁLÁS, AKKLIMATIZÁLÁS STRESSZOR FAJ ADAPTÁLÁS, AKKLIMATIZÁLÁS ÁTCSOPORTOSÍTÁS kortikoszteron-szint mellékvese tömeg egér patkány 8 nap 10 TAKARMÁNYVÁLTÁS tak. Keményítő májkoleszterin mellékpajzsmirigy tömege savas víz itatása 7 nap 60 70 30 SZÁLLÍTÁS élőtömeg-gyarapodás plazma-tesztoszteron szexuális illatanyagok leukocitaszám sertés 4 nap 14 HŐMÉRSÉKLET G-6-P vvt-ben takarmány kihasználás béta-globulin 30 nap 20 FÉNYRITMUS végbélhőmérséklet szexuális ciklus mozgásaktivitás majom 21
Laboratorizálás, kezezés, kondicionálás Az állatoknak nemzedékeken át laboratóriumi körülményekhez való szoktatása, ahol: Ketrec határolja az életteret Ellenség elől nem kell menekülni Táplálékot, ivóvizet nem kell keresni Nincs párharc Sajátos zajok, állatcsoportok INGERSZEGÉNY KÖRNYEZET
Laboratorizálás, kezezés, kondicionálás Kezezés (handling): Simogatás, vakargatás, környezetgazdagító játékok Cél: Szelidítés Természetes félelem csökkentése Állatok megjelölése, számozása Csoportosítás, az állatok fogdosása Mintavétel, súlymérés, vérvétel Az állatok rögzítése Az állatok szelidítése, kézhez szoktatása
Az állatok kézbevétele Cél: Biztonságba érezze magát Ne tudjon harapni Figyelembe kell venni: ellenállás, engedékenység; izom feszülés – lazaság De! begyakorolt mozdulatok szükségesek Fontos: Mindig a megszokott személy tartsa, illetve vezesse föl az állatot
Laboratorizálás, kezezés, kondicionálás Konkrét kísérlethez szoktatás Megfelelő állat kiválasztása (méret, kor , ivar) Reakció szerinti válogatás Adaptálás a kísérleti technikához Kísérletre előkészítés tanulás, edzés, műtéti előkészítés Cél: Kisebb variancia
Fajok közötti és fajon belüli hatások Fajon belüli kommunikáció: 40 000 és 80 000/sec (rágcsálók) Szagtér, hangtér, mikrobatér Minden fajt külön helyiségben kell elhelyezni Lee-Boot-hatás Whitten-hatás Bruce-hatás
Kronobiológia Ultradiális ritmus: Cirkadiális: Cirkannuáls: 1-20 órás; órákon belüli ritmus Cirkadiális: ~ 24 órás, egy napon belüli periódus Cirkannuáls: ~ egy éves periódus DE! Évszakos változás
Kronobiológia Rágcsálók: Szürkületi állatok Mozgásaktivitás este, hajnalban A kísérletező a pihenő időszakban zavarja meg Alkalmazkodás az emberi ritmushoz: 3-6 hét
Térhatás Valamennyi állatnak gondoskodni kell fajának, fajtájának megfelelő elhelyezéséről, mozgásának minimális szabadságáról… Ketrec, stb…. „minden állatnak annyi ketrec alapterületre van szüksége, amennyi a kiterített bőrének felülete” A testfelület a testsúly 0,75-ik hatványával arányos: A=10*s0,75*n0,85 A = alapterület; s= élősúly (kg); n = létszám (db)
Faj Alapterület (cm2) Ketrec magasság (cm) Kísérletben Tenyészetben Egér 180 200 12 Patkány 350 800 14 Tengeri malac 600 1 200 18 Nyúl 2 kg 2 000 3 500 30 4 kg 3 000 4 500 40 Macska 1-3 kg 5 800 50 * 4-5 kg 6 000 Kutya 6-10 kg 7 000 * 10-20 kg 12 000 20-30 kg 17 000 Törpe sertés 5-15 kg Ketrecben 10-50 kg kutricában 20 000
Fájdalom és szenvedés A fájdalom és a fájdalom tünetcsoport diszkomfort, szenvedés, nélkülözés, károsodás a természetben egyfajta biológiai alkalmazkodás elemei fő funkciójuk, hogy figyelmeztessék az élőlényt a bekövetkező vagy meglévő veszélyre (ártalomra, betegségre, kárt okozó helyzetre), lehetővé téve a körülmény vagy helyzet, esemény elkerülését. Diszkomfort, szenvedés, nélkülözés állatoknál bizonytalan fogalmak mérésük nemigen valósítható meg, csak a normálistól eltérő viselkedésmintákból következtethetünk rájuk Hosszan tartó vagy intenzív kényelmetlenség érzet következménye aggodalom, rettegés vagy depresszió (passzivitás, apátia) lehet. Utóbbi jellemzi a betegséget és krónikus fájdalmat is.
A fájdalom felismerése és kezelése Az állatokon végzett kísérletek, beavatkozások némelyike szükségképpen fájdalmat (diszkomfortot, nélkülözést, szenvedést) idéz elő, melynek élettani következményei vannak és torzulnak a kísérleti adatok. A fájdalmat, nélkülözést mind erkölcsi, mind tudományos okokból minimálisra kell csökkenteni, vagy meg kell szüntetni ! Figyelembe kell venni, hogy az érzéstelenítő eljárások is számos élettani működést módosítanak, miáltal ezek is torzíthatják a kísérleti eredményeket !
10.cikk : „ Egy állatot különösen nem lehet egynél többször olyan kísérleteknél használni, melyek erős fájdalmat, gyötrelmet vagy szenvedést okoznak "
A fájdalom felismerése A fájdalomingerre adott válasz, az állatok reakciója fajonként, fajtánként, egyedenként és életkor szerint is eltérő lehet. 1. A fájdalom objektív tünetei elsődleges fájdalom : pupillatágulat pulzusszám emelkedés légzésszám emelkedés vizelet- és bélsárürítés hirtelen hangadás másodlagos fájdalom : katekolamin vérszint emelkedés rendellenes immunműködés
A fájdalom felismerése 2. Magatartásminták elsődleges fájdalom: pszichomotoros nyugtalanság védekezés, agresszivitás visszahúzódás másodlagos fájdalom: mozgás jellegének módosulása: lassú, óvatos járkálás viselkedés módosulása - depresszió: nyugodt hely keresése elnyomott testhelyzet apátia, étvágytalanság Ezek a magatartásminták nehezebben felismerhetők mint az objektív fájdalomválaszok és inkább krónikus fájdalomra jellemzőek.
A fájdalom felismerése 3. Hanghatások elsődleges fájdalom: visítás, ordítás másodlagos (krónikus) fájdalom: nyögés, vonyítás Az elsődleges fájdalom hangjeleinek némelyike – egyes fajokban – a fajtársak „riadóztatására” szolgál. A tényleges fájdalom felismerését nehezítő jelenségek a fájdalom eltitkolása – egyes fajokban, ha annak kimutatása veszéllyel járhat (pl. rangsorharc). A kockázatok, szorongás emeli a fájdalomküszöböt (pl. fogorvosnál az ember). a fájdalom szociális könnyítése – pl. szociális egyetértés; kierőszakolása – kutya
Anyagok bejuttatásának módjai a szervezetbe Gyógyítás vagy kisérleti kezelés során szilárd, folyékony, vagy gáz halmazállapotú anyagok bejuttatása szükséges. 1. Enterális adagolás (emésztőcsőbe juttatás): per os (p.o.; szájon át) megetetéssel lenyeletéssel (erőszakkal) ivóvízzel gyomorszondán (kanülön) át megfelelő rögzítés után a gyomorba merev, vagy rugalmas katéterrel (szondával/kanüllel) per rectum (p.r.; végbélen át) intra intestinum (i.int.; vékonybélbe)
Anyagok bejuttatásának módjai a szervezetbe 2. Parenteralis adagolás ( az emésztőcső kikerülésével történő bejuttatás ) – döntően injekciós adagolás o percutan (pc; bőrön át / bőrbe dörzsölve) o intracutan (ic.; bőrbe) – kis mennyiségű folyadékot o subcutan (sc.; bőr alá) – nyaktő-martájék vagy ágyék bőre alá, nagyobb mennyiségű folyadékot o intramuscularis (im.; izomba) – ez a leggyakoribb beadási mód ; nagyobb izomtömegbe (nyak – combizmok). Néha fájdalmas. Vizes oldatok felszívódása gyors. o intravénás (iv.; vénába) – a keringés irányával megegyező irányban. Felületes ,nagyobb vénába ,amit előzőleg leszorítottunk.Utána tamponos leszorítás.
o intraperitonealis ( ip o intraperitonealis ( ip. ;hasüregbe ) – hasfalon át , hanyattfekvésben , ferdén fejjel lefelé ,köldök és gáttájék között ,linea albánál o epiduralis – gerinccsatornába
Leggyakoribb használható erek kutya: v.saphena parva r. dorsalis (csánk /külboka/ felett) v.cephalica antebrachii (alkaron) macska: v.saphena magna (sípcsont medialis oldalán) v.cephalica antebrachii nyúl: v. auricularis lateralis (fül szélén , bővérűségkeltés után) v. jugularis externa tengerimalac: v.saphena magna (comb belső oldalán) v.femoralis, v.jugularis externa, plexus retroorbitalis patkány, egér: v.coccygea lateralis (farok, tágítás után ) v.jugularis externa sertés: v.jugularis extera v.auricularis lateralis , v.coccigea lateralis
Az injekció beadás alapvető szempontjai hely előkészítése - /lemosás, szőrnyírás/, fertőtlenítés steril, gyári tű (egyszer használatos) alkalmazása megfelelő tűméret légbuborékok eltávolítása legalább szobahőmérsékletű anyag maximális ajánlott adag betartása
Anyagok bejuttatásának módjai a szervezetbe 3. Aerogén és különleges adagolás (eljárás) o intranasalis (i.nas.; orrüregbe) o intratrachealis (i.trach.; légcsőbe) o transzplantáció (pl. vértranszfúzió, embriótranszfer, bőrátültetés) o implantáció (fém vagy műanyag műtéti beültetése)
Az invazív beavatkozások ( injekciózás, vérvétel, műtétek ) alapvető követelményei 1. Lehetőség szerint fájdalommentesen – ha a fájdalom elkerülhető- akkor az kötelesség. A fájdalomokozást az állatnak megmagyarázni nem lehet. Aggodalom, veszélyérzet, szenvedés is kíséri az invazív beavatkozásokat, ezért a jutalmazás, dicséret fontos minden rendszeresen ismételt beavatkozás után. 2. Aszepszis betartása – azért ,hogy a vizsgálati minták ne fertőződjenek és azért is, hogy az állat ne fertőződjön; még akkor is, ha a kezelést követően életét veszti (ekkor megszokásból !) Az aszepszis betartását illetően nincs és nem is lehet különbség a konvencionális helyről és az SPF állatházakból származó állatok, vagy a különböző minősítésű laborok között a beavatkozások során.
alapvető elemei : - steril eszközök használata - kézfertőtlenítés – sebészi bemosakodás - műtéti ( behatolási ) terület előkészítése – tisztítás szőrnyírás (borotválás) bőr fertőtlenítése izolálás 3. Műtéti beavatkozások utáni ( postoperativ ) tennivalók : - a sebek védelme műanyag gallérral és/vagy kötéssel (esetleg más módon ) - a sebek ellenőrzése és kezelése naponta - varratszedés a 10-14. napon - a postoperativ fájdalmak csökkentése fájdalomcsillapítókkal ( buprenorphin, morphin, fluxinin, carprofen, stb.)
Köszönöm a figyelmet!