Oktatási reformok tapasztalatai Pest megyei Tanévnyitó Tanácskozás 2006. Augusztus 31. Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM Fiatalok Lendületben Program •Időtartam: •Célja: –Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási.
Advertisements

A társadalmi felzárkóztatás és az életen át tartó tanulás (LLL)
A tanári munka értékelése
„Ezt egy életen át kell játszani”
A hátrányos helyzet kezelésének középiskolai modellkísérletei Vályi Péter Szakképző Iskola és Kollégium Tamási június 4.
VII. NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS augusztus A pedagógus kollektíva az iskolában, az iskolafejlesztés személyi feltételei dr. Várnai Andrásné.
Az EU támogatáspolitikája és az oktatásfejlesztés Halász Gábor tudományos tanácsadó Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Verseny és/vagy együttműködés 3I Akadémia 2006 – Versenyben az iskolák szeptember 19. Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet FIGYELEM: A BEÉPÍTETT.
Értékelés a pedagógiában
A kompetencia-alapú oktatás bevezetése a kistokaji ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Biztos alap, biztos jövő.
Magyar Pedagógiai Társaság Somogy Megyei Tagozata november 21. Kis Jenőné dr. Kenesei Éva megyei elnök.
Kulcskompetenciák Európai Bizottság 2005
Az ökoiskola kritériumrendszer megújítása Magyarországi Ökoiskolák VII. Országos Találkozója Budapest 2009 OKM OFI Szontagh Pál.
Mérés, értékelés és minőségbiztosítás a közoktatásban
Reformok és változások a közoktatásban Szentendre November 13. Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet.
A vezetőtanáron „innen és túl” Szivák Judit ELTE PPK
Készítette Kovács Nándor KONRACB.PTE
A közoktatás fejlesztési tervei az Új Széchenyi Terv keretein belül Az Európai Unió 2010 nyarán indította útjára az Európa 2020 Stratégiát, amely.
Didaktika 2. Tanügyi és iskolai szabályozás
Tanulás, kommunikáció, nevelés Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottság IV. Országos Neveléstudományi KonferenciaMagyar Tudományos Akadémia 2004.
orszagtanulmanyok/spanyolorsz ag-leader-megvalositasa/
Az oktatás az EU-ban Lisszaboni statégia: Célmeghatározás –mit –mikorra –ki által –milyen minőségben Az eszközök között kiemelt helyen az egész életen.
KOMPETENCIA- KOMPETENCIA- ALAPÚ OKTATÁS.
Javaslatok a magyar közoktatás megújítására Eltérő álláspont a Zöld könyvről.
REFORMÉRTÉKŰ LÉPÉSEK A SZAKKÉPZÉS TERÉN MAGYAR SZAKKÉPZÉSI TÁRSASÁG május 30.
Iskolahálózatok itthon és külföldön Pénziránytű műhelymunka MNB, november 10.
TÁMOP / „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban ” A Magyar Képesítési Keretrendszer fejlesztése 5. pillér – MKKR és a közoktatás.
Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium
MTA Regionális Kutatások Központja Szirmai Viktória A következő évek főbb kutatási irányai Javaslatok november 25.
HÁLÓZATI TANULÁS Megújuló pedagógia: hálózati együttműködés Észak-Magyarországon TÁMOP nyitókonferencia EGER, szeptember 3.
A közoktatás „dobbantási” esélye Dobbantó Programindító Konferencia Setényi János 2008 Budapest.
SZTE BTK Spanyoltanár MA
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT 1 A KOMPETENCIA ALAPÚ PEDAGÓGUSKÉPZÉS ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK (HEFOP PROJEKT) EREDMÉNYEI.
Az intézményvezetők szerepe az oktatási intézmények fejlesztésében
Szakmai tanulási utak Előadás S truktúrák és folyamatok szekció SZABÓNÉ DR. BERKI ÉVA szakképzési és felnőttképzési szakértő VII. Nevelésügyi Konferencia.
Falus Iván 7. Nevelésügyi Kongresszus Budapest Augusztus 26.
Mit gondolunk arról, mi a tanulás és hogyan szervezzük meg ?
Szervezeti viselkedés Bevezetés
A közoktatás alapkérdései Radó Péter Oktatáspolitikai Elemzések Központja (2008.)
Programzáró szakmai nap Szolnok, november 12. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár és Művelődési Intézet.
Az ember futhat, de nem menekülhet a megmérettetés elől. Az egyetlen gyerek se maradjon ki a mérésből jelszavát hangoztató korban az oktatásban dolgozóknak.
A jelenlegi válság és a reálszféra Chikán Attila egyetemi tanár, igazgató Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézet Versenyképesség Kutató.
A szakképzés helyzete Magyarországon
TIOK tapasztalatok a kompetencia fejlesztésről.
Válság és megújulás? Lehetőség vagy krízis?
A KEZDŐ KÉPZÉSI SZAKASZ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI ÉS LEHETŐSÉGEI Dr. Csonka Csabáné 2007.
 SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK VENDÉGEINKET  A TÁMOP Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben pályázat projektindító.
TÁMOP / „Karöltve” Integrációs közoktatási referencia intézmény kialakítása hálózati együttműködés keretében a Csertán Sándor Általános.
Az iskolai pedagógiai program átdolgozásának előkészítése Nevelési értekezlet 2007.szept.20.
Oktatásfejlesztés Dr. Schiffer Csilla.
Megközelítésmódok a tanári kompetenciák leírására
Innováció Intézményi fejlesztés Egyenlő hozzáférés
A szaktanácsadó segítő szerepe
Ha javítani szeretnénk az eredményeken
Az oktatási gyakorlat fejlesztése
Kutatás, fejlesztés és innováció az oktatásban: javaslat egy ágazati innovációs stratégiára Halász Gábor Innováció az oktatásban Szakmai konferencia.
A HEFOP PÁLYÁZAT EREDMÉNYEI A GYAKORLATI KÉPZÉSBEN.
Dr. Schiffer Csilla. Továbbképzés előnyös:  ha általános válaszok adhatók egy problémára,  ha lehetséges a gyakorlaton túli elméletalkotás, amely továbbképzéssel.
Pedagógus értékelési rendszer
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1051 Budapest, Dorottya u Az ökoiskolák előtt álló jelenlegi kihívások és a lehetséges válaszlehetőségek.
K OMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS. Háttér 2000 Lisszabon EU határozata 2004 Európai Bizottság dokumentuma Hazánkban: Nat Oktatási Minisztérium stratégiája Nemzeti.
„A tanácsadás emberi oldala” – az érzelmi kompetencia jelentősége a tanácsadásban – Dr. Szabó Szilvia (PhD.) főiskolai docens, ZSKF elnökségi tag, HSZOSZ.
1 SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL (SZÖM) 1 2 A SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL Komplex eszköz a teljes körű intézményi önértékeléshez, és ez által az.
ORSZÁGOS FELNŐTTKÉPZÉSI TANÉVNYITÓ KONFERENCIA
SZFP II. Mérés-értékelés Fejlesztési Szakterület
Miért szükségszerű a változás a természettudományok oktatásában?
Osztatlan tanárképzés kompetenciái
Magyarországi Ökoiskolák VII. Országos Találkozója
Benedek András, BME Felnőttképzés és iskola – a szakértői kompetenciafejlesztés lehetőségei december 1.
Előadás másolata:

Oktatási reformok tapasztalatai Pest megyei Tanévnyitó Tanácskozás Augusztus 31. Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet

Amiről szó lesz: Reformok és változások az oktatásban: hogyan gondolkodunk ma erről? Az elmúlt évek hazai reformjai és az oktatás fejlődésének mai globális tendenciái Mi várható az előttünk álló időszakban? Lesznek-e további reformok? Tudunk-e együtt élni a változásokkal?

Reformok és változások az oktatásban Hogyan viszonyulunk a változásokhoz? –1989: „Csak reformot ne…” –Lakossági vélemények: túl sok a változás, stabilitás kell –Politikai inga és a „reformfáradtság” –2006-os választások: a stabilitás vonzása Két nagy dilemma: –Lehetséges-e a stabilitás? –Tudunk-e együtt élni a folyamatos változással?

Lehetséges-e stabilitás? A tanulásról való tudásunk változása A társadalmi-gazdasági környezet változása –Demográfiai változásokDemográfiai változások –Átmenet a digitális és tudásgazdaságba A rendszer mai problémái –Eredménytelenség és rossz hatékonyságrossz hatékonyság –Méltányossági problémák A változást támogató EU pénzalapok: elszalaszthatatlan fejlesztési lehetőség

Az elmúlt évek legfontosabb hazai reformjai Tartalmi reform: kompetenciafejlesztés és programfejlesztés Mérési reform: minden iskolára és tanulóra kiterjedő mérés Vizsgareform: differenciált, standardizált és kompetenciát értékelő érettségi Oktatástechnológiai reform: IT fejlesztések Irányítási reform: kistérségi együttműködés Fejlesztési beavatkozások (pl. esélyegyenlőségi és nyelvtanulási programok)

A XXI. század elejének nagy reformirányai Egész életen át tartó tanulás –A fókusz az ellátó rendszerről a tanuló egyénre –A tanulás eredményes a fontos, nem az, hogy hol történik A tanulás eredményesebb megszervezése –Minden egyén számít – személyre szabott oktatás –Hatékony tanulásmenedzsment: formatív értékelés –Hangsúly a kompetenciák fejlesztésén Az oktatási rendszer eredményesebb kormányzása –Intézményi önállóság + visszajelzés + elszámoltatás –Intézményi intelligencia, szervezeti tanulás, vezetés fejlesztése

A „reform reformja” Középpontban maga a tanulásKözéppontban a szabályok, a struktúrák és a nagyrendszer Evolúciós folyamatok, ágensek viselkedésének befolyásolása Lineráris tervezés, hangsúly a reform aktív „bevezetésén” Többszintű gondolkodás (osztály, iskola, lokalitás, nemzeti rendszer) Egyszintű gondolkodás A mikroszintű változás a célMakroszintű változások (a mikroszint alig változik) „Puhább eszközök”: meggyőzés és az érdekeltség A változás kiváltója a jog Eltérő ütem: van aki előrébb, és van aki hátrébb tart Mindenki egyszerre lép A reform mai felfogása A korábbi reformparadigma

Mi várható/mire van szükség? Országos szint: folyamatos fejlesztő beavatkozások –Hatékonyság és eredményesség javítása –Kompetenciaorientált oktatás erősítése –Vezetés és szervezetfejlesztés –Természettudományos és technológiai oktatás erősítése –A legnagyobb változás: tanárképzésben –A tanári foglalkoztatás LLL stratégia és Nemzeti Fejlesztési Terv (EMEROP)

Mi várható/mire van szükség? Helyi-iskolai szint: önfejlesztés –Önértékelés és intézményi stratégia –Folyamatos önfejlesztés és intézményi minőségpolitika –A tanulási eredmények folyamatos elemzése: „kutató iskola” –Intézményi személyzeti politika (alkalmazás, értékelés, fejlesztés, elismerés) –Az iskolák tanuló szervezetté alakulása

Lehet-e együtt élni a folyamatos változással? A gazdaság világában ez természetessé vált (folyamatos technológiai és piaci változások) Esősorban ne a makrostruktúrák, hanem a munkaszervezetek és a munkavégzés változzanak! A változás számára kedvező légkör

Köszönöm a figyelmet!

Élveszületések KilépőkBelépők

Osztálylétszámok és tanár/diák arány (ISCED1, 2003) Ugyanakkora osztálylétszámot csaknem kétszer annyi tanárral érünk el!

A változás számára kedvező légkör Kísérletezés és tévedési lehetőségek: a reform mint tanuló rendszer A változásmenedzsment kiemelt vezetési feladattá válik Intenzív és folyamatos kommunikáció fenntartása Mentális feltételek (pl. elágazásokban és forgatókönyvekben gondolkodás) A változás mint lehetőség és örömforrás: a jobb állandó keresése Bizalomépítés