Bevezetés a gyermekrajz fejlődésének vizsgálatába Kárpáti Andrea karpatian@axelero.hu MIE Tanárképző Tanszék - ELTE TTK, Multimédiapedagógiai Központ

A GYERMEKI ÁBRÁZOLÓ KÉPESSÉG FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY MODELLJE LINEÁRIS MODELLEK Az ábrázoló képesség párhuzamos a mentális fejlődéssel – a gyermekrajz, mint intelligencia teszt (Piaget, Lowenfeld) A vizuális nyelvet a gyermek a „valóság” minél pontosabb leképezésére használja – behaviorista magyarázat, teljesítmény tesztek (Goodenough-Harris, Freeman) Az érzékelés és ábrázolás nem választható ketté: a világ holisztikus érzékelésének a kezdeti gyermekrajzok globális ábrázolásmódja felel meg – strukturális ekvivalensek feltárása (Arnheim, Golomb)

A GYERMEKI ÁBRÁZOLÓ KÉPESSÉG FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY MODELLJE „HULLÁMZÓ” MODELLEK Spirális fejlődés, visszacsatolásokkal – a kultúra meghatározó szerepe (B. és M. Wilson, H. és S. Kreitler) Az U-formájú görbe – a zseniális kisgyermekből a formális tréning hullámvölgyén át: Zseniális művész (Gardner, Winner) A gyermekrajz, alkotója érzelmi/pszichés állapotának tükre – művészetterápia, diagnosztika rajzzal (Koppitz, Langer)

RAJZFEJLŐDÉS - ELMÉLETEK 1. RUDOLF ARNHEIM: „ÖNTÖRVÉNYŰSÉGI” ELMÉLET (A vizuális élmény - Az alkotó látás pszichológiája. Gondolat, 1979) „A gyermekrajz figurája ugyanannyira „séma”, mint Rubens valamelyik alakja. Csak nem annyira differenciált.” (188. old.) * a gyermek vizuális fogalmakat jelenít meg * friss élmény nem szükséges és nem is használható * a törzsi művész is a modell vizuális struktúráit jeleníti meg  az ábrázolás minőségét „a rajzoló mércéi és képének feladata” határozza meg kísérletezés  a kielégítő képmás megtalálása, „egyenérték” * hatásészlelés és formaészlelés * „mozgásöröm” * térköz = szünet: a mozgás megszakítása (J. Goodnow: hangsor ábrázolása)

RAJZFEJLŐDÉS - ELMÉLETEK - 2 * elemek rajzolásának sorrendje  összetartozó dolgok időben egymás után, térben nem * „...az emberalak ábrázolása genetikusan fejlődik ki az ”ősi körből”, amely eredeti fokon az egész alakot képviseli.” (197. old.) kerekség = „dologság”, elkülönülés a háttértől * a differenciálódás törvénye: „minden alak annyira marad differenciálatlan, amennyire a rajzolónak a céltárgyról alkotott fogalma megengedi.” (203. old.)  összefüggés az intelligenciával: strukturális kritériumok

A GYERMEKI ÁBRÁZOLÓ KÉPESSÉG KÜLÖNÖS ÚTJAI 1. A vizuális nyelv jelei és szintaxisa a korai gyermek-korban rögzül és felnőttkorban is változatlan marad * „naív művészet” * cigány gyermekek rajzi fejlődése 2. Autisztikus gyermekek különleges rajzi tehetsége * a verbális és a vizuális közlésmód összefüggései * az intelligencia és a rajzi teljesítmény „fordított” összefüggései

Roma gyermekek festményei és szőttesei: példák a szubkultúrára jellemző egyéni színvilágra és motívumkincsre. Pongrácz Éva művész-tanár KREATEAM Stúdiójából, Pécs

A GYERMEKI ÁBRÁZOLÓ KÉPESSÉG KÜLÖNÖS ÚTJAI 3. A távol-keleti kultúrákban mások a fejlődési korszakok időhatárai * a másolás és a rajzi teljesítmény kapcsolata * nincs „rajzi törés” mozgás és ábrázolás integrációja 4. Művészek egészen különböző rajzi fejlődése rokon stílusokat eredményezhet

Ernst Herbert GOMBRICH: Művészet és illúzió. Corvina, 1983

Fiú rajzával: G.F. CAROTTO /1480-1546/

HERBERT READ NYOLC KATEGÓRIÁJA A GYERMEK RAJZOK EMPÍRIKUS OSZTÁLYOZÁSÁHOZ ORGANIKUS – a tárgy megjelenését optikai hűséggel követ BELEÉRZŐ – „lírai”, „impresszionisztikus” RITMIKUS – organikus vagy lírai motívumokkal STRUKTURÁLT – geometriai alapformákra redukált HAPTIKUS-kinesztetikus élmények, érzelemgazdag FELSOROLÓ – „mérnöki, nem művészi realizmus” DEKORATÍV – színpompás síkformák díszítmény jellegű ritmikus együttese IMAGINATÍV – „romantikus” és „irodalmi”

Kisgyermekek rajzainak jellemzői 1 - 5. év MOZGÁSÖRÖM, feszültség-levezetés ASSZOCIATÍV, ÖNKÉNYESEN VÁLTOZÓ JELENTÉS SZINKRETIKUS SZEMLÉLET: a képzet, a belső séma hozzátapad a tárgyhoz; EGY és SOK, RÉSZ és EGÉSZ , azonos / különböző elkülönítése - DIFFERENCIÁLÓDÓ ábrázolás

FIRKA: motorikus, lengő, gomolyag, végül zárt: emocionális tartalom és jelentés nélkül, csak elhatárolja a formát. Előbb a kör, ív, függőleges és ferde, mint a négyzet, egyenes, vízszintes IDEOVIZUÁLIS kép: amit tud, azt rajzolja ALAPSZÍNEK kedveltségi sorrendje: piros, kék, fehér, sárga, fekete - érzelmi kötődés; telítettség, tisztaság szerepe IRÁNYOK véletlenszerűek, RÉSZEK nem kapcs. össze JUXTAPOZÍCIÓ: „szétdobált” rajz, nincs szemléletes rend TRANSPARENCIA = átlátszóság, nem látszó dolgok ábr.

MANDALÁK (R. Kellogg)

KELLOGG: Placement Patterns

(ARNHEIM)

VIKTOR LÖVENFELD: Creative and Mental Growth FIRKAKORSZAK: 2-4 év A gyermek megtanul bánni a nyomhagyó eszközzel és a vonalhúzás műveletének élményéért (ez a „funkcióöröm”) elkezd rajzolni. Összefüggéstelen firkáit megnevezi, de ezek az asszociatív, önkényes, változó elnevezése még nem kapcsolódnak a rajz tartalmához. Véletlen firkanyomatát is értelmezi, alakot lát belé. Szimmetrikus szemléletéből következően az alakok, formák részeit egészként értelmezi és elkülönülten rajzolja le – ezt nevezik szintetizálási képtelenségnek. Az aránytalanság, az érintkezés és a bennefoglalás adekvát ábrázolására nem képes. Felnőtt világ szemléletes rendje hiányzik

VIKTOR LÖVENFELD: A gyermeki ábrázolás fejlődésének korszakai PRESEMATIKUS KORSZAK: ( 4 - 7 év) az első ábrázolási próbálkozások. - transzparencia: a dolgok és élőlények külső burkán átlátszó belső világ - a szubjektív, érzelmi alapú arányok és színezés - a kiterített, egy kompozícióban több nézőpontot érvényesítő vagy sávosan egymás fölé sorolt terek ábrázolásának korszaka. - az időben egymást követő eseményeket gyakran szalagszerűen egymás után sorolva jeleníti meg. - ideovizuális azaz képzeletvezérlésű ábrázolás: a gyermek nem a látványt, hanem a tárgyról alkotott elképzeléseit és tudását adja vissza. (Ezen alapulnak a rajzos intelligencia tesztek.)

Claude Picasso Pablo Picasso Felix Klee Paul Klee

VIKTOR LÖVENFELD: A gyermeki ábrázolás fejlődésének korszakai SEMATIKUS KORSZAK (7 - 9 év) - egyéni motívum készlet és kompozíciós repertoár kialakítása - az élményekhez tapadó asszociációk sürítésével változatos ábrázolásmódok, szürrealisztikus forma- és színvilág jár együtt - a felnőtt szemlélő számára ez a „gyermekművészet” (child art) kitüntetett kora.

VIKTOR LÖVENFELD: A gyermeki ábrázolás fejlődésének korszakai Csoport-korszak vagy szemléleti realizmus kora: (9 - 12 év) - a vizuális nyelv háttérbe szorul a verbális közléssel szemben - az eddig látványos fejlődés megtorpan, de ez nem „rajzi törés” hanem nyelvváltás - a ~ motívumvilágára a kortársak vannak a legnagyobb hatással. Erősen megnő a realista ábrázolás, a technikák és konvenciók megismerésének igénye.

V. LÖVENFELD:A gyermeki ábrázolás fejlődésének korszakai 5. Kamaszkor – a két ábrázolási típus differenciálódása Optikus és vizuális típusú gyermekek Haptikus vagy motorikus típus a kamaszkori rajzi fejlődés két korszaka: Csoport korszak, vagy szemléleti realizmus kora (9-12 életév) Nem „rajzi törés”, hanem nyelvváltás: a gyermekrajz motívumvilágára a kortársak vannak a legnagyobb hatással Erősen megnő a realista ábrázolás Pszeudo-naturalista korszak (12-14 életév) A tér- és mozgásábrázolás jelentősen fjlődik, ám a rajz elveszti spontaneitását, sablonossá válik. Elégedetlenség, a képességek hiányának felismerése

Kutatási problémák A rajzfejlődés klasszikus modelljei: a kamaszkor, mint a vizuális képességek fejlődési mélypontja? A „kamasz-kép” technikája: a rajzi törés jelensége fejlődési, pedagógiai vagy oktatás-politikai probléma? A „kamasz-kép” esztétikumának megítélésében a gyermekrajz vagy a „nagyművészet” esztétikai elvei az irányadók?

A rajzfejlődés modelljei Lineáris Read, Lowenfeld, Arnheim, Goodenough fejlődési korszakok rajz és intelligencia Spirális Goodnow, Colomb, Freeman, Kellogg alapjelek, kombinációk „megszüntetve megőrzés” U alakú Gardner, „Project Zero” csoport kisgyermek-zseni  iskola  mélypont művész önképzése Poliszenzoriális Darras, Kindler kép+mozgás+szó+ zene+színjáték = mű multimediális kifejezés

A kamaszkor képi nyelvének jellemzői 1. A kamaszok vizuális képességei mérhető módon fejlődnek 12 és 18 éves kor között. 2. A térszemlélet kitüntetett fejlesztési időszaka a kamaszkor. 3. A kamaszok vizuális nyelve a környezet-alakításban, tárgyak, saját test megformá- lásában, díszítésében jelentkezik. A „rajzi törés” valójában nyelvváltás.

A térszemlélet fejlődése a kamaszkorban Legnagyobb a fejlődés minden komponensben a 8-11. osztály között - de csak, ha fejlesztés van Legfontosabb háttér-változó: a rajzi program Sikeres fejlesztő eljárások: plasztika, modellezés, tárgyalkotás = valós téri manipulációk és tervezés A biológiai nem hatása a teljesítményekre erős, a fiúk minden próbában jobbak, más fejlesztést igényelnek.

A képi szimbólum-alkotás „Vizuális napló” és projekt feladatok Témához választott technika, (multi)média Személyes üzenetek aktuális megformálása  leképezés + kifejezés, tervezés, tárgyalkotás Idézetek a „nagyművészetből” integrálva a saját jelképtárba Felnőtt tömegkultúra ironikusan „Rejtjelek” szöveges kiegészítéssel - Documenta X

A vizuális gondolkodás dokumentuma: a munkanapló és portfolió

A 10. kasseli DOKUMENTA kiállítás katalógusa a rendező, Catherine David portréjával

Gerhardt Richter: Installáció a müncheni Lenbachhausban Gerhardt Richter: Installáció a müncheni Lenbachhausban. 1989 Kiállítva a kasseli Dokumentán, 1997

Installációk a nyolcvanas évekből

Meret Oppenheim: Csésze (1936) J. Cornel: Medici hercegnő (1948)

Mauer Dóra: Kompozíció J. Kossuth: Felirat 1989 M. Abramovic: Ritmo O, 1974

Christo és Jeanne Claude: A becsomagolt Reichstag. (1995)

G. Penone: Installáció (1968) G. Baselitz: Zászló sassal. (1972)

A. Kiefer: Utak a bölcsességhez: a Teuton Csata (1978) S. Polke: Pár (1987)

Wahorn András: Óceán. 1988 Schaár Erzsébet: Utca. 1972

Basquiat, Andy Warhol, Francesco Clemente 1984-ben, New Yorkban Jean-Michel Basquiat, 1980