Művelődés-gazdaságtan
Kultúra definíciója Tágabb értelemben Szűkebb értelemben Egy adott emberi közösség sajátos, egyedi látásmódja, amely magában foglalja a társadalom szellemi és anyagi létkifejezését, magatartásmintáit és hitrendszerét. Szűkebb értelemben A művészetek köre, művelődés, ezek létrehozása, megőrzése, közvetítése és befogadása.
A kulturális javak sajátosságai Információs termékek Élmény / tapasztalati jószág jelleg Hasznosságérzet: függ a felhalmozott kulturális tőkétől Forrásai: Maga a fogyasztási folyamat Előzetes információszerzés és feldolgozás Iskolai és iskolán kívüli tanulás, képzés, önképzés Szenvedélyjószág jelleg Magán-, köz- és vegyesjavak Hová tartoznak a kulturális javak?
Elméletek a kultúra közösségi finanszírozásának szükségességről 1. A kultúra extern hatásai Externáliák: külső gazdasági hatások 2 típus: Negatív: a máshol megjelenő hatás negatív irányú kárt okoz Pl. környezetszennyezés, zaj, benzingőz Pozitív: a közösség összhasznát növelő hatás Pl. kultúra, képzés
Elméletek a kultúra közösségi finanszírozásának szükségességről 1. A kultúra extern hatásai Kulturált ember viselkedése, kreativitása Helyi-nemzeti identitás, presztízs Nemzeti örökség, szubkultúrák Fogyasztás, turizmus, üzleti élet fellendítése Humán tőke rekreációja Beépülés az oktatási folyamatba
Elméletek a kultúra közösségi finanszírozásának szükségességről 2. Érdemi ill. kívánatos javak elmélete Fogyasztásuk a jószág természeténél fogva kívánatos, ezért a fogyasztást külsőleg ösztönözni kell Módszerek: Fogyasztásra való kötelezés (pl. oktatás) Közvetett módon támogatás (pl. adók, támogatások) Ideiglenes jellegű kötelezés (pl. oktatás révén a megfelelő informáltság megszerzéséig tart)
Elméletek a kultúra közösségi finanszírozásának szükségességről 3. Kulturális javak = közjavak elmélete Kulturális javak látszatra magánjavak, valójában azonban közjószág jellegűek másolás szabad hozzáférés
Elméletek a kultúra közösségi finanszírozása mellett szóló érvek Opcionális kereslet Akik közvetlenül nem vásárolnak kulturális javakat, fenn akarják tartani a jogot a bármikori fogyasztásra → közvetett módon hozzájárulás a tevékenységek fennmaradásához → előnyökből ők is részesülnek A jövő generáció érdekei A jelenben élőknek a jövő generációjának érdekeit is szem előtt kell tartani → kulturális örökség fenntartása
Elméletek a kultúra közösségi finanszírozása mellett szóló érvek Nemzeti presztízs és öntudat Kulturális javak, események – külföldiek vonzása → ország jó hírneve Nemzeti – közösségi integráló erő Tovagyűrűző hatások Kultúra fogyasztása humántőkévé válik → munkaerő magasabb műveltsége, kreativitása → a gazdaság egésze profitál
Elméletek a kultúra közösségi finanszírozása mellett szóló érvek Kockázat és bizonytalanság Kísérletezés kockázata + tőkeigényessége → új belépők megjelenése a kulturális javak piacán Ízlésformálás Művészet feladata: az emberek ízlésének formálása, fejlesztése + új igények létrehozása Társadalmi érvek Igazságosság + egyenlőség → a társadalom tagjai egyaránt hozzáférhessenek