A MEGISMERÉS Az ember kíváncsisága természetes tulajdonság Az emberek törekszenek a körülöttük lévő világ általánosabb megértésére, meg akarják ismerni az őket körülvevő valóságot

A MEGISMERÉS Tapasztalati valóság Saját közvetlen tapasztalatunkból tudjuk Konszenzuális valóság azért tekintjük valóságosnak, mert azt mondták róla, s mindenki egyetért abban, hogy valóságosak Amit tudunk, annak nagyobbik része társadalmi megállapodás elfogadásából származik, semmint saját tapasztalatunkból.

MINDENNAPI megismerés TUDOMÁNYOS megismerés Gyakoriak a hibákVédelem a hibák ellen Spontán, pontatlan megfigyelés Tudatos, tervezett tevékenység Korlátozott (néhány) megfigyelés, (túl)általánosítás A vizsgálat megismétlése (Az eredmény ellenőrzése) Szelektív észlelés csak az elképzeléseink szerinti tényeket vesszük figyelembe, illetve figyelmen kívül hagyjuk a másféle tapasztalatokat A kutatás következetes végigvitele, többoldalú megfigyeléssorozat alapján vonja le a következtetést

MINDENNAPI megismerés TUDOMÁNYOS megismerés Gyakori az ellentmondások figyelmen kívül hagyása, illogikus gondolkodás Logikus érvelés, tudatosság, a tudományos közvélemény kontrollja (a tudomány nyilvánossága) A megismerés idő előtti lezárása A kutatás folyamata állandóan megújul Misztifikáció Bizonyos dolgok megérthetetlenek az ember számára Potenciálisan minden megismerhető Elfogultság a megértésbenObjektivitásra törekvés, interszubjektivitás

Tudományterületek -MTA MTA felosztás szerint: 1. Társadalomtudományi (Humán) 2. Élettelen természettudományi 3. Élettudományi tudományterületek A tudományterület elnevezést az évi 86. törvény rögzíti is!

Tudományterületeken belül: tudományágak Pl. az élettudományok területén az agrártudomány v. orvostudomány egy-egy tudományág, ezen belül jelennek meg a diszciplínák, v. szaktudományok (állattenyésztés, stb., ill. sebészet, stb.) Pl. a társadalomtudományok területén: történeti tudományok, mint tudományág, ezen belül szaktudományok: irodalomtörténet, régészet, történettudomány INTERDISZCIPLINÁRIS KUTATÁSOK!

Különbség a tudományterületek között A természettudományi kutatásban megfigyelhető, mérhető természeti jelenségekről szerzünk információkat és tesszük közzé azokat. A humán tudományokban többnyire már írásban rögzített információkat dolgozunk fel. (Források)

A tudományos kutatás típusai 1.1 Primer Új információt létrehozó, tényfeltáró kutatás 1.2 Szekunder Meglévő információkat felhasználó kutatás Dokumentál, rendszerez, összehasonlít

A tudományos kutatás típusai 2.1 Alapkutatás közvetlen gyakorlati cél nélkül célja egy probléma megismerése 2.2 Alkalmazott kutatás Konkrét gyakorlati problémára keres választ (gyakoribb)

A tudományos kutatás típusai - módszer 3.1 Kvantitatív (~mennyiségi) Megszámlálható, mérhetővé tett adatok „kemény” módszerek 3.2 Kvalitatív(~minőségi) „puha” módszerek

A tudományos kutatás típusai - célok 4.1 Felderítő jellegű A jelenségről nincs kellő előzetes tulajdonságunk Kutatás előkészítése Probléma megfogalmazása Hipotézis felállítása 4.2 Leíró jellegű A vizsgált jelenség/csoport legfontosabb jellemzői 4.3 Magyarázó jellegű Ok-okozati viszonyt is fel akarunk tárni

A tudományos kutatás típusai - idődimenzió 5.1 Keresztmetszeti Egy adatfelvétel, nincs rendszeres ismétlés hátrány.: nincs tendencia, időbeliség 5.2 Longitudinális Időben egymást követő Ismétlődő – rendszeresen ismétlődő Átfedésmentes – átfedéses (részleges átfedés, panelvizsgálat)

A tudományos kutatás típusai 6.1 Deduktív Általános törvényt, elméletet a konkrét esetre alkalmaz. Általános elvekből, törvényszerűségekből indulunk ki a feltételezések megfogalmazásakor A feltételezések igazolásához is általános elveket, tapasztalatokat használunk, esetleg nemzetközi vizsgálati eredményeket, vagy más tudományok megállapításait alkalmazzuk 6.2 Induktív

A tudományos kutatás típusai 6.1 Deduktív 6.2 Induktív Egyes részletektől az általános elvek felé, a tényektől az elmélet felé halad. A megfigyelt adatokból kiindulva olyan általánosítást fogalmaz meg, amely megmagyarázza a megfigyelt objektumok közötti összefüggéseket. Feltételezéseink tapasztalatainkból erednek Az igazolás (a kutatás lefolytatása) is tapasztalati úton történhet Konkrét tények megismerésével, a valóságból gyűjtött adatok elemzésével jutunk az általános összefüggésekhez

Wallace – „a tudomány kereke” a dedukció és az indukció véget nem érő váltakozása Hipotézisek Megfigyelések Empirikus általánosítások Elméletek

A kutatás folyamata A probléma meghatározása A kutatás előzményeinek feltárása Hipotézisek megfogalmazása A kutatási módszerek kiválasztása Konceptualizálás Operacionalizálás Adatgyűjtés, adatgenerálás Elemzés Eredmények közzététele

A probléma meghatározása a mindennapi praxis (egy munkacsoport teljesítménycsökkenésének okai) elméleti tételek (egy adott módszer hatékonyságvizsgálata) a szakirodalom által nyitva hagyott kérdés alkalmazott kutatás (adott megrendelő igényei szerint) a kutató egyéni érdeklődése külső kényszer (pl. diplomadolgozat írásakor)

A kutatás előzményeinek feltárása Korábbi kutatások és a témához kapcsolódó szakirodalom (bibliográfia) megismerése Miért van erre szükség?

A kutatás előzményeinek feltárása A téma alapos megismerése miatt (minél több szakirodalom alapos elemzése) Hogy ne ismételjünk meg olyan kutatást, amelyet már elvégeztek mások Ugyanakkor megismerjünk olyan kutatási módszereket, melyek már beváltak A hipotézis megfogalmazása kapcsán

A kutatás előzményeinek feltárása a szakirodalom bázisai könyvtárak (általános, szakkönyvtár, tudományos intézetek könyvtárai, különgyűjtemények) levéltárak (helyi, regionális, országos, v. intézmények, szervezetek levéltárai, irattárai, pl. országgyűlés) Internet (kereső programok)

A kutatás előzményeinek feltárása a szakirodalom forrásai előzetes források elsődleges források másodlagos források

A kutatás előzményeinek feltárása: előzetes források katalógusok (betűrendes, szak-, folyóirat) ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás): 3 társ. tud, 37 nev./okt/képz., 378 felsőokt. referáló folyóiratok (annotációk =rövid ismertetés, tartalmi kivonat megjelent szakirodalomról, pl. Magyar Pedagógiai Irodalom, Kisebbségkutatás) Repertóriumok (adattár, tematikus/időrendi címjegyzék

A kutatás előzményeinek feltárása: elsődleges források Közvetlen beszámolók kutatások eredményeiről. Lehetnek: kutatási beszámolók tanulmányok monográfiák (= egy szűkebb témakört, jelenséget, fogalmat részletesen feldolgozó tudományos mű) disszertációk folyóiratcikkek

A kutatás előzményeinek feltárása: másodlagos források Az elsődleges források alapján készített összefoglalók → áttekintő kép az adott kutatási területről lexikonok, enciklopédiák tankönyvek, jegyzetek tanulmánykötetek, cikkek

A kutatás előzményeinek feltárása dokumentumtípusok Kutatási jegyzőkönyvek (vagyis a természeti, társadalmi, vagy épp piaci jelenségek – lehetőleg saját – megfigyelésének rögzítése Okiratok, és azok feltárása (a sumér ékírástól kezdve a történelmi okleveleken át a tegnapi könyvelési adatokig) Közzétett publikációk (a napi sajtótól kezdve elméleti könyvekig, tudományos dolgozatokig)

A kutatás előzményeinek feltárása A katalógusokban kulcsszavak alapján kereshetünk Hasznos, ha jegyzetelünk, „cédulázunk” Legjobb, ha időben visszafelé haladva keresünk Hólabda módszer: hivatkozások alapján találunk további szakirodalmat, v. megjelent könyvek bibliográfiája alapján

A kutatás előzményeinek feltárása szakirodalom felhasználása Minden diszciplínára jellemző, hogy a szakirodalom tekintetében azonosan dolgozik A szaktudományok alapvetően dokumentumokat használnak fel, amelyekre majd a publikációkor hivatkozni kell.

A kutatás folyamata A probléma meghatározása A kutatás előzményeinek feltárása Hipotézisek megfogalmazása A kutatási módszerek kiválasztása Konceptualizálás Operacionalizálás Adatgyűjtés, adatgenerálás Elemzés Eredmények közzététele

Hipotézis A kutató által megfogalmazott önálló feltételezés, tudományos feltevés valamely probléma magyarázására. A probléma megoldásának lehetséges módja, a kutatás során feltett kérdés(ek)re adható lehetséges válasz. Az önálló feltételezés megfogalmazásának vannak előzményei, nem véletlenszerű felismeréseken alapul (a lánglelkű zsenik viszonylag ritkák!)

Hipotézis forrása Sejtés (az adott problémáról meglévő korábbi ismeretek alapján, előzetes tapasztalat – korábbi tudás) Más vizsgálatok eredményei (hasonló eredményeket várhatunk, párhuzamok v. épp ellentétek felállítása) Ismert elméletek alapján keresünk a problémára magyarázatot (következtetés) Esettanulmány elemzése

Hipotézis forrása Esettanulmány elemzése A tanulmányozandó probléma konkrét esetben való megnyilvánulásának bemutatása Csak egy-egy esetre, szituációra vonatkozik További vizsgálatok derítik ki, hogy a konkrét esetben melyek a törvényszerű, és melyek a véletlen, csak arra az esetre vonatkozó jelenségek

Hipotézis A jó hipotézis a kutatás sikerének egyik titka. A jól megfogalmazott hipotézis meghatározza az egész kutatást, a hibás hipotézis az egészet megkérdőjelezheti

Hipotézis - ideáltípus Egyszerűen, tömören, egyértelműen kell megfogalmazni, hogy a kapott eredményekről világosan kiderüljön, igazolják-e a feltételezést, vagy sem Adjon magyarázatot a problémára, és fogalmazza meg a megoldási javaslatokat is Legyen egyértelműen igazolható, vagy elvethető, tudjuk pontosan, hogy milyen eredményeket várunk. Ezek hiányában nem igazolódik a hipotézis Igazolása olyan módszereket igényeljen, melyek megvalósíthatók!

A kutatás folyamata A probléma meghatározása A kutatás előzményeinek feltárása Hipotézisek megfogalmazása A kutatási módszerek kiválasztása Konceptualizálás Operacionalizálás Adatgyűjtés, adatgenerálás Elemzés Eredmények közzététele

Kutatási módszerek kiválasztása A kutatás témájához kell módszert választani, mindig eseti döntés.

Kutatási módszerek kiválasztása Megfigyelés Megfigyelés Interjú Interjú Fókuszcsoport, Fókuszcsoport, Kísérlet, Kísérlet, Szociometria, Szociometria, Beavatkozás-mentes vizsgálat Beavatkozás-mentes vizsgálat Survey Survey

Konceptualizálás Az a mentális folyamat, melynek során pontatlan és homályos képzeteink pontosabban meghatározottá és precízebbé válnak. Pontosan meghatározzuk, egy-egy kifejezésen mit fogunk érteni a kutatás során.

Operacionalizálás Konkrét kutatási eljárások (műveletek) kialakítása, melyek eredményeképpen konkrét empirikus adatokhoz, megfigyelésekhez jutunk. Mérhető formába fogalmazzuk meg az elméleti hipotéziseket.