A Közösség költségvetése

Az EU költségvetésének sajátosságai Más nemzetközi szervezetek: Személyzeti és működési költségek EK: közös/közösségi politikák A gazdagabb tagállamoknak kedvez: Belső piac, verseny, adózás A szegényebb tagállamoknak kedvez: Mezőgazdasági, regionális, szociális Végleges transzferek! De az előnyök megoszlanak! Hogyan?

Követelmények a közös költségvetéssel szemben A közös politikák támogatása Az integrációból származó nyereségek és veszteségek kiegyenlítése A gazdasági és társadalmi kohézió elősegítése Megfelelő egyensúly a hozzájárulások és a kapott támogatások között minden tagállam esetében

A költségvetés(ek) fejlődése 1951, ESZAK: adminisztratív és operatív költségvetés 1957, EGK: egyetlen költségvetés 1957, EURATOM: adminisztratív + kutatási és beruházási költségvetés 1965, fúziós szerződés: az ESZAK és az EURATOM adminisztratív költségvetését egyesítik az EGK-éval 1970, költségvetési szerződés: az EURATOM kutatási és beruházási költségvetését szintén beolvasztják 2002-ig: az EK általános költségvetése + az ESZAK működési költségvetése Azóta: általános költségvetés

Érdemes tudni… Több éves pénzügyi kerettervek Éves költségvetések Kötelező és nem kötelező kiadások „Költségvetési hatóság” – Tanács + Parlament „Trialógus” – a Bizottság szerepe Intézményközi megállapodás A költségvetés összeállításának elvei Kötelező egyensúly, éves jelleg, egységesség, átfogó jelleg…

Az 1988. évi költségvetési reform Az I. Delors-csomag: Felső korlát a költségvetésre: az összevont GNP 1,20%-a (a VAT helyett) Az első többéves pénzügyi keretterv A VAT-alap korrekciója (a fogyasztás súlya eltérő az egyes tagállamokban) Megjelenik a „negyedik forrás” (GNP-elem) A brit költségvetési probléma megoldása A mezőgazdasági költségvetés növekedésének korlátozása (a GNP növekedésének 74%-a) Felső korlát a nem kötelező kiadások növekedésére

Az 1992. évi költségvetési reform A II. Delors-csomag (Edinburgh) Az 1993–1999-es időszakra A plafon a GNP 1,2%-áról 1,27%-ára nő fokozatosan A növekmény felhasználása: kohéziós politika Kohéziós Alap: 1993–1999: 15,1 Mrd € 1994–1999: VAT-ráta 1,4%  1% Az I. és a II. Delors-csomag a szegényebb tagállamoknak kedvezett

Az Agenda 2000 költségvetési rendelkezései 1997. július 16. (elfogadva: 1999. március) A mezőgazdasági és a strukturális politika részleges reformja A mezőgazdaságié csak minimális volt A keleti bővítés költségeinek számbavétele! Tervezett megoldás: a régi tagállamok esetében a kiadások befagyasztása A bővítést a gazdasági növekedés hozadékából fedezték volna 6 új taggal számoltak, végül 10 lett

Az Agenda 2000 költségvetési rendelkezései Maradtak a korábbi források, de arányuk változott Csökkent a VAT-forrás kulcsa Növekedett a GNI-forrás aránya Emelkedett a hagyományos saját források „beszedési költsége” (25%) A kiadási plafon megmaradt: GNP 1,27%-a (GNI 1,24%-a) Két új kategória: tagjelöltek + új tagállamok támogatása (nincs átjárás a régiekkel) A régieknél alacsonyabb mezőgazdasági és kohéziós támogatások az újaknak (6  10!)

A költségvetés bevételei Kezdetben: a tagállamok befizetései, bizonyos kritériumok alapján (pl. GNP) „Saját források”: Vámok Mezőgazdasági lefölözések/vámok + Cukorilletékek 1970: VAT-alapú befizetések (1%  1,4%  1%,  0,75%  0,50%  0,33%!), A VAT-alap: a GNP legfeljebb 50%-a GNI-elem („negyedik forrás”)  egységesen 0,73% Néhány kisebb további tétel Maximum: a tagállamok GNI-jének 1,24%-a (293 €/fő)

A költségvetés bevételeinek szerkezete 113 milliárd €

Ki kezeli a közös költségvetést?

A 2007–2013-as keretköltségvetés vitájának sajátos körülményei Az EU gazdaságának lassú növekedése Az EU-n belüli fejlettségi különbségek növekedése Az EU globális versenyképességének romlása A protekcionizmus erősödése (‘délocalisation’) Globális Kiegyenlítési Alap Az agrárpolitikáról 2002 októberében született megállapodás Új szomszédsági politika igénye Az EU végső (földrajzi) határainak tisztázatlansága (TR) Új bel- és igazságügyi kihívások

A költségvetés összege és aránya

A 2007–2013-as pénzügyi keretterv (milliárd €) 1. Sustainable growth 379 1a Competitiveness for sustainable growth 72 1b Cohesion for sustainable growth 307 2. Preservation and management of natural resources 371 Market related + direct payments 293 3. Citizenship, freedom, security and justice 10,2 3a Freedom, security and justice 6,6 3b Citizenship 3,6 4. EU as a global player 50 5. Administration 6. Compensations 0,8 Total commitments 862,3 As a percentage of GNI 1,045%

A költségvetési keretterv fejezetei (2007–2013 összesen) 1. Fenntartható növekedés 382,139 1.a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért 74,098 TEN (közlekedés és energia) 7,203 Marco Polo II 0,400 Galileo 0,900 Atomerőmű-rekonstrukció 1,328 Oktatás 6,752 Kutatás 48,081 CIP (Versenyképességi és Innovációs Keretprogram) 3,284 Szociálpolitika 0,658 Egyéb 5,493

A költségvetési keretterv fejezetei (2007–2013 összesen) 1.b. Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért 308,041 Strukturális alapok 246,523 Kohéziós Alap 61,518 2. Természeti erőforrásokkal való gazdálkodás 371,344 Agrárpolitikai piaci támogatások és közvetlen kifizetések 293,105 Vidékfejlesztés 69,750 Európai Halászati Alap 3,849 Egyéb halászati programok 2,300 Life+ 1,861 Egyéb 0,479

A költségvetési keretterv fejezetei (2007–2013 összesen) 3. Uniós polgárság, szabadság, biztonság és jogszerűség 10,770 3.a. Szabadság, biztonság, jogszerűség 6,630 3.b. Uniós polgárság 4,140 4. Az EU mint globális partner 49,463 Előcsatlakozási Eszköz 10,213 Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz 10,587 Fejlesztési Együttműködési és Gazdasági Együttműködési Eszköz 15,103 Stabilitási Eszköz 2,531 Közös kül- és biztonságpolitika 1,244 Hitelgarancia-nyújtási Alap Egyéb 8,046

A költségvetési keretterv fejezetei (2007–2013 összesen) 5. Adminisztráció 49,800 Kompenzáció 0,800 Összes kötelezettségvállalási előirányzat 864,316 Összes kifizetési előirányzat 820,780 Kötelezettségvállalási előirányzat a GNI %-ában 1,048 Kifizetési előirányzat a GNI %-ában 1,00 Mozgástér (%) 0,24 Saját források felső határa a GNI %-ában 1,24

Kiadási fejezetek a költségvetésben Megnevezés 2007   Mrd € 1. Fenntartható fejlődés (versenyképesség és kohézió) 44,1 2. A természeti erőforrások megóvása és a velük való gazdálkodás 54,9 3. Uniós polgárság, szabadság, biztonság és jogszerűség 1,0 4. Az EU mint globális partner 7,3 5. Adminisztráció 6,8 6. Kompenzációk (BG és RO) 0,4 Összes kiadás 114,6

Intézmények kiadásai millió €, 2008 Parlament: 1 453 Tanács: 595 Bizottság: 2 842 Bíróság: 294 Számvevőszék: 132 5316

A költségvetési eljárás

A tagállamok befizetései (2007) Belgium 4 474,03 Luxemburg 256,30 Bulgária 320,74 Magyarország 922,36 Csehország 1 208,64 Málta 57,10 Dánia 2 327,87 Hollandia 6 338,73 Németország 22 288,73 Ausztria 2 371,17 Észtország 137,64 Lengyelország 2 727,49 Görögország 2 089,58 Portugália 1 540,83 Spanyolország 10 753,60 Románia 1 060,23 Franciaország 18 200,78 Szlovénia 318,74 Írország 1 664,33 Szlovákia 457,64 Olaszország 14 493,67 Finnország 1 647,13 Ciprus 177,52 Svédország 2 999,50 Lettország 187,19 Egyesült Királyság 14 124,32 Litvánia 268,87 Összesen 113 415

A tagállamok befizetései és részesedése, mió €, 2005 4 024 5 451 LU 227 1 100 CZ 990 1 075 HU 833 1 356 DK 1 989 1 552 MT 50 134 DE 20 136 12 283 NL 5 947 2 092 EE 100 249 AT 2 144 1 785 EL 1 802 5 596 PL 2 327 4 029 ES 9 475 14 822 PT 1 527 3 880 FR 16 854 13 617 SI 275 366 IE 1 443 2 493 SL 359 609 IT 13 547 10 693 SF 1 465 1 350 CY 150 215 SE 2 654 1 562 LV 130 385 UK 12 157 8 667 LT 207 666 Össz. 100 811 96 030

Magyarország hosszú távú költségvetési érdekei Aktív részvétel a költségvetés alakításában Megfelelő partnereket is kell találni hozzá! A közös költségvetést a közös politikák igénye határozza meg Alulról fölfelé építkezés A saját források új rendszerének – konszenzuson alapuló – megteremtése Régi és új politikák viszonya vitatott A felzárkóztatás nekünk fontos A lisszaboni politikák viszont perspektivikusak

A jövő – egy „EU-adó” bevezetése? (Tervezetek – gondolatkísérletek) Valódi áfaforrás EU-szinten EU-szintű társasági nyereségadó EU-szintű energiaadó EU-szintű jövedéki adó A seigniorage-bevételek megadóztatása EU-szintű kommunikációs adó közúti és légi közlekedés, távközlés EU-szintű személyi jövedelemadó A pénzügyi tranzakciók megadóztatása A légi közlekedés megadóztatása (klímaadó)