GYOMIRTÓSZEREK KIJUTTATÁSÁNAK IDŐPONTJAI

PPI (preplant incorporated) - vetés, palántázás előtt talajba dolgozva Miért kell bedolgozni: illékony, meleg, napos időben gyorsan gázosodik, fényre bomlik – 0,5-1 (2) órán belül Hatása: csapadéktól függetlenül, de ne szellőzzön ki a talajból Bedolgozás: 7-12 (15) cm mélyre, eszköze: tárcsa, kombinátor 2x, talajmaró, sebesség 8-12 km/h, egyenletesen, ne lassítson, ne álljon meg Talaj: laza vagy középkötött, aprómorzsás Hatásspektrum: magról kelő egyszikűek, részleges hatás a kétszikűek ellen is (benefin). Nem hatnak: Keresztesek, Fészkesek, Burgonyafélék, Mályvafélék család növényeire. Kiegészítő kezelés mindig kell! Sekély talajlazítás, pre vagy poszt permetezés, vagy kombináció kipermetezése Permetlémennyiség: javasolt 150-300 l/ha, csak elosztó szerepe van. Palántázásnál száraz időben előnyösebb a ppi, mint a pre Nedves talajon gyorsabban párolog, a bedolgozás is rosszabb, 5-10 % gyomborítás még elviselhető, de növekedése a bedolgozást zavarhatja Szélerősség kezeléskor: 2 m/sec (bármely permetezéskor)

PRE (preemergens) - vetés után, kelés előtt, ill PRE (preemergens) - vetés után, kelés előtt, ill. palántázás előtt kijuttatva Hatásához kell: 15-25 (30) mm bemosó csapadék vagy öntözés (két héten belül, min. 5 mm egyszerre), a gyomok csírázási mélységéig, aprómorzsás talaj Kivétel: oxifluorfen, bifenox: filmszerű réteget alkot, a rajta átnövő gyom felveszi – a napraforgót a magsapka védi Fitotoxikus hatás: zápor, egyenlőtlen öntözés, szél, erózió, tiltott bedolgozás Bedolgozás: esetenként 1-4 cm-re lehetséges száraz időben (Dual, Devrinol) Dózis: a talaj szervesanyag-és agyagtartalmától függő (megkötik), agyagásványok közül a montmorillonit köt meg a legtöbbet a hatóanyagból Hatóanyag felvétele: csak gyökéren át, vagy gyökéren és levélen egyaránt Tartamhatás: 1-2 hónaptól 1 év vagy több, utóhatás: gabona – klórszulfuron (Glean), triaszulfuron (Logran), imazetapir (Pivot) – pillangósok, atrazin – kukorica, 1,5 kg a.i./ha/év Talajmunka: bemosódás előtt ne legyen, utána sekélyen Permetlémennyiség: javasolt 150-300 l/ha, csak elosztó szerepe van Permetezés ideje: vetés után, amíg a csírákat 1,5-2 cm talaj fedi

POST (postemergens) kezelések, állománykezelések Hatása függ a fenológiától, gyomnövény – egyszikű 1-3 leveles, kétszikű 2-4 leveles legyen, kivétel lehet: totális perzselő szernél 10-20 cm a gyom, vagy a szelektív egyszikű irtóknél, vagy az Avena pl. 1-2 nóduszos. A kultúrnövény fejlettsége szerenként kerül meghatározásra. A kulturnövény, pl. a szőlő, gyümölcs lehet nyugalmi állapotban is, amikor a gyomok már kikeltek, kihajtottak, de a szamóca a virágbimbók megjelenéséig kezelhető Permetlé mennyisége itt fontos – 100 (szisztemikus)-250 (kontakt) -500 l/ha, porlasztás is! Felszívódás: 1-6 órán belül, eső lemoshatja Hőmérséklet: optimális 18-20 C, kivéve Sencor, Tilos 25 C felett, fenmedifam a cukorrépában: kezelés után 8 órával sem lehet 25 C feletti hőmérséklet Levélfelület egészséges legyen (sérülés, rágás ne!), viaszréteg ép legyen (len, borsó, hagyma), ne legyen nedves (eső, harmat) – megcsorog a permetlé Hatás: csak levélherbicid, vagy kettős hatás, talajon, gyökéren át is felvehetők – pl. triazinok, karbamid származékok Hatástartam: a csak levélherbicideknél ált. rövid, a kettős hatásúaknál hosszabb Hatáskifejtés, tünetek megjelenése: perzselő szerek, hormonhatásúak 1-2-3 nap, az egyszikű irtók, glifozát 2-3 hét, néha 4-5 hét. Ez alatt kapálás, kaszálás, kiegészítő permetezés tilos és felesleges Keverhetőség – nő a fitotoxikus hatás veszélye, de kicsapódhat, vagy hatástalanodhat. Olajos adalék növeli a felszívódást, pl. rovarölő szer

Agrotechnikai módszerek A gyomok felszaporodásának, terjedésének megakadályozása •gyommagmentes vetőmag, •gyommagmentes istállótrágya (és takarmány) használatával, •a talajművelő- és betakarító gépek megfelelő tisztításával, ésszerű használatával, •a gyomfertőzés megszüntetésével öntöző csatornákban, ruderális területeken, táblaszéleken. Vetésváltás Megfelelően összeállított növényi sorrenddel megelőzhető/akadályozható az egyes kultúrákra veszélyes gyomfajok uralkodóvá válása. A vetésváltás során célszerű alkalmazni a következőket: •Az őszi és tavaszi egyéves kultúrnövények közötti váltás, •Egyéves és évelő kultúrnövények rotációja, •Sűrű soros és tág térállású kultúrnövények váltogatása. A vetésváltás lehetővé teszi a különböző agrotechnikai és mechanikai módszerek váltogatását, a herbicidek rotációját.

Agrotechnikai módszerek Vetésidő, sortáv, tőtáv A keléskor nem melegigényes fajok korábbi vetése növeli azok versenyképességét, pl. tavaszi árpa. A melegigényes fajok túl korai, hideg talajba vetésével vontatottá válhat a kelés és a kezdeti fejlődés, ami csökkenti a versenyképességet, pl. kukorica, szója. A sor és tőtávolság csökkentése – az optimális intervallumon belül – növeli a gyomelnyomó képességet. Figyelni kell a fajon belüli versengésre, kórtani egy egyéb következményekre.

Mechanikai módszerek A talajművelés A megfelelő módon végzett talajművelés képes csökkenteni a talaj gyommag készletét, talajban lévő vegetatív szaporító képletek számát, azok tápanyag készletét. A nem megfelelő módon, vagy túl gyakran végzett talajművelések növelik a szél és a víz által okozott erózió veszélyét, csökkenthetik a vízkészletét, károsíthatják a kultúrnövényt. Az egyévesek magérlelése előtt végzett talajmunka csökkenti a talaj gyommagkészletét. A jól időzített talajművelések csökkentik az évelők tápanyagkészletét. A tarlóhántás gyomszabályozás szempontjából az egyik legjelentősebb talajművelés. A tarlón lévő egyéves gyomokat megsemmisíti, az elpergett magokat csírázásra serkenti. Az évelőket tartalék tápanyagaik felhasználására készteti.

Mechanikai módszerek Az őszi mélyszántás gyomirtási szempontból elsősorban az évelők miatt fontos. A magágy előkészítés időzítése és minősége is hatással lesz a későbbi gyomosodásra. A magágy előkészítés vetéshez viszonyított időpontjával meghatározhatjuk, hogy a gyomok mikor keljenek a kultúrnövényhez képest. A minősége fontos •a már kikelt gyomok elpusztítása szempontjából, •a kultúrnövény dinamikus kelésének biztosítására, •a talajon keresztül ható gyomirtó szerek megfelelő hatásához. A sorköz mechanikai művelése (sorköz kultivátorozás) a kapás növények esetében lehetőséget nyújt a herbicides kezelések kiegészítésére, esetleg kiváltására. Sűrűbb térállású növényekben használható pl. borona, gyomfésű.

A gyomszabályozási módszerek integrálása Jelenleg mind a négy (agrotechnikai, mechanikai, biológiai, kémiai) gyomszabályozási módszernek helye van a gazdálkodásban, helyzettől függően különböző súllyal. Egyetlen módszer általában nem célravezető. Bár a kémiai védekezés jelentős mértékű a hazai növényvédelemben, annak hatékonysága nagyban függ az agrotechnikai, mechanikai módszerek használatától, minőségétől, biológiai szabályozó mechanizmusoktól. A nem vegyszeres védekezési módszerek megfelelő alkalmazásával jelentősen javítható a vegyszeres védekezés hatékonysága, gazdaságossága, csökkenthető a környezetterhelés.