SZTE, Pszichológiai Intézet Csalás az iskolában Orosz Gábor SZTE, Pszichológiai Intézet ELTE, PPK URCA, LPA Info Savaria, 2010

Vizsgacsalás manapság http://www.youtube.com/watch?v=Jye7bBA5HgA „Találtam egy nagyon jó puskázási módszert. Én már egy ideje használom és csak jó tapasztalataim vannak. Volt egy meleg helyzet, de köszönhetően a vészkapcsolónak azt is megúsztam. Egy olyan óráról van szó, amit a www.cyberwatch.hu oldalon vettem. Tud ez az óra videót lejátszani, lehet használni diktafonként, de a számomra legfontosabb rész az E-book. Csak fel kell tölteni a TXT fileokat az órára és már tudsz is puskázni. Gyors, egyszerű és biztonságos. Ez a legjobb puska. Lebukásmentes és elérhető. A tanárok nem ismerik!”

Definíciók Legfőbb formái a vizsgán történő csalás és a plágium. Csalás: olyan cselekedet, amely a számonkérés során nem engedélyezett a diák számára. A plágium során a hallgató úgy használja fel mások szellemi termékét, hogy nem ismeri el és/vagy nem jelöli meg annak eredeti forrását. Saját szellemi teljesítményeként tünteti fel mások eredményét.

Mely tényezők vannak hatással az iskolai csalásra? Egyéni tényezők: Tanulmányi eredmények – USA negatív összefüggés, magyaroknál úgy tűnik nincs összefüggés Kohlberg – morális érvelés szintje, gyenge összefüggés Impulzivitás – többet csal Motivációk – belső vs. külső Magyarországon inkább a belső motiváció hiányával áll összefüggésben

Szituációhoz kötött tényezők Normák: akik úgy látják, hogy sokan csalnak, azok többet csalnak, modellkövetés Főleg serdülőknél, akiknél a kortársak nagyban befolyásolják a droghasználatot, dohányzást etc. Nem számít, hogy mi a valóság, az hat a csalás elfogadhatóságára és a viselkedésre, hogy ők milyennek látják a helyzetet. Magyarországon a közgazdász diákok szerint egy átlagos vizsgán 10-ből 6,4-en csalnak

Mely iskolai tényezők vannak hatással a csalásra? Az iskola mint a csalás kontextusa: Üzleti tanulmányok, mérnökök több csalás, mint a bölcsészek Tanulmányok célja/motivációja: „Szeretem a pénzt!” vs. „Az alkotás öröme” USA – minél inkább teljesítmény-orientált, annál inkább csalnak Minél több memoriter, annál többet csalnak (Puskagyűjtögetés a kampuszon)

Etikai kódexek és más iskolával kapcsolatos tényezők Etikai kódexek jelenléte: mi a csalás, milyen büntetésre számíthat, elvek a csalás ellen – komolyan kell venni, konszenzus Tanulási körülmények – koliban 4 ember/szoba Ha számít a vizsga sikerére nagyban csökken Ültetési rend – távolságok, A B csoport, ismerősök – kollaboratív csalás A tanár személye – professzor vs. tanársegéd

Büntetések Közgazdászok: racionális döntés – belekalkuláklják a büntetés nagyságát, a lebukás valószínűségét és a várható hasznokat Ha be van ígérve a büntetés, akkor érdemes érvényesíteni, a kemény büntetéssel való fenyegetés és utána a büntetés elmaradása meg is emelheti a csalási rátát DE, csak a büntetésre építeni nem érdemes: amikor több változót is néztek, akkor főleg a normák, a motivációs tényezők és a komolyan vett etikai kódexek hatottak – a büntetés használata mellett egy optimális klímát kell kiépíteni

Az oktatási intézménnyel kapcsolatos főbb tényezők Kultúra Az oktatási intézménnyel kapcsolatos főbb tényezők Ország Nagyon versengő oktatási rendszer (+) (Lim & See, 2001) Singapore Nagyon durva verseny a felvételiken (+) (Teferra, 2001) Ethiopia A versengés hiánya – kollab. (+) (Poltorak, 1995; Magnus et al., 2002) Russia A tanárok nemtörődömsége, hiányzó kapocs a tanulmányok és az életben való boldogulás közt (+) (Poltorak, 1995) Kontroll mechanizmusok hiánya: érdekes órák, választható tárgyak hiánya (+) (Poltorak, 1995) A besúgókkal szembeni nagyon erős negatív attitűdök. (+) (Magnus et al., 2002) Külső kontrollra való érzékenység: a csalás megelőzése a tanár dolga (+) (Lupton, Chapman & Weiss, 2000) Poland Nagy nyomás az utolsó szemeszterekben - muszáj (+) (Forster, 2006) France Ritka, de nagyon fontos vizsgák (+) (Diekhoff et al. 1999) Japan Az egyetemi csalást szabályozó etikai kódex kialakításának hiánya (+) (Hrabak, 2004) Croatia

Tágabb (makrotársadalmi) értékek Individualizmus (+) (Bernardi et al. 2004) Japan vs. USA Pozitivizmus (kb optimizmus) (-) (Rawwas et al., 2004) China vs. USA A rendszerváltásból fakadó normátlanság és anómmia (+) (Magnus et al., 2002) – Oroszország Az észlelt korrupció magas szintje hasonló forrásokból ered (-) (Magnus et al., 2002) - Oroszország, Izrael, USA, Hollandia Kollektivizmus és kollaboratív csalás (+) – (Grimes 2004, McCabe et al. 2008) Átmeneti országok, Libanon A kormány országot fejlesztő politikájának pozitív értékelése (-) (Waugh et al., 1995) Costa Rica Vallásosság (-) (Waugh et al., 1995) Costa Rica

A vizsgacsalás előfordulása különböző kultúrákban Konfuciánus csoport Japán 44% Szingapúr 54% Poszt-szocialista országok Albánia 42% Belorusszia 87% Horvátország 69% Kirgizisztán 80% Lettország 92% Litvánia 88% Ukrajna 90% Lengyelország 84% Oroszország 72% Magyarország 61% Ázsia India 88% Afrika South Africa 17% Angol nyelvterület USA 54% UK 40% Ausztrália 41% Dél-Afrika 29% Új-Zéland 63% Iszlám csoport Lebanon 66% Katolikus csoport Ausztria 44,9% Franciaország 31,29 %

Néhány magyar adat 131 francia, 98 magyar közgazdász hallgató Fordítás, visszafordítás Attitűdök a csalás kapcsán – 8 fokú skála elfogadhatóság, 14 szituáció… Miért elfogadható – racionalizációk… Milyen érzés van benne egy vizsga után, ha sikeresen csalt? 10-ből mennyien csalnak? Milyen büntetés jár, ha valakit elkapnak? Csalt-e az elmúlt félévben?

Különbségek Minimum egyszer csalt a múlt félévben: Magyarország – 83%, Franciaország – 34% 10-ből mennyien csalnak egy átlagos vizsgán? Mo. 6,4 vs. Fr. 4,2 – normák… Negatív érzést élnek át csalással elért könnyű vizsga után? Mo 19,6% vs. Fr 39,4% Negatív érzést élnek át csalással elért nehéz vizsga után? Mo 19,6% vs. Fr 39,4% Akik az egyesnél súlyosabb büntetésre számítanak, ha lebuknak Mo 9%, Fr 71%

Miért érdekes ez? Erős kapcsolat a középiskolai és egyetemi csalás közt, illetve az iskolai és munkahelyi csalás közt. Korrupció Percepciós Index és a kollaboratív csalás közt r = -0,739 Okságról nem beszélhetünk.

Miért érdemes cselekedni? Kornai János (2003) gondolatai azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetne a tisztességtelenséget visszaszorítani Magyarországon: „A jogalkotási-intézményépítési feladatcsoportról azt mondtam, hogy a munka zöme egy-két évtized alatt elvégezhető. Nem számíthatunk arra, hogy a mentalitás megreformálásán ugyanennyi idő alatt nagyjában-egészében túl leszünk. A folyamat sebessége az egyén habitusától függően erősen szóródik, van, akinél gyorsabb, van, akinél lassabb. A feladatok a neveléssel és oktatással kezdődnek, a családban, az iskolában, az egyetemen. Rendkívül sokat használhat (és árthat) a sajtó és a televízió. Minden közszereplő, s minden munkahelyi vezető saját szavával és cselekményeivel formálja az állampolgárok tudatát.”

Mit lehet tenni az iskolai csalás ellen? Támogatónak kell lenni a diákokkal szemben, tisztelet feléjük Fairnek kell lenni – nincs kivételezés, objektív értékelés, az is jó, ha olyan gyakorlatias feladat van, ahol nem lehet csalni Valóban felügyelni kell a vizsgát, és ha csalt valaki, akkor büntetni DE preventív módon kell a csaláshoz viszonyulni: olyan helyzetet kell teremteni, ahol nem/kevésbé tudnak csalni Fontos elérni a hallgatókban azt, hogy amit tanulnak valóban hosszú távon fontos nekik Valóban olyan anyagot kell leadni, amelyek hosszú távon tényleg kellenek majd nekik… Ezáltal ők maguk fognak sokkal inkább a tanulásra koncentrálni és nem a jegyekre A belső motiváció ragályos – ha ez megvan, akkor az emeli a gyerekek intrinsic motivacioját – csökken a csalás Etikai kódexeket kell készíteni, és azokat komolyan venni

Köszönöm a figyelmet!