Szénvegyületek térbeli ábrázolása, projektív képletek.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A fehérjék.
Advertisements

Wilhelmy- és Langmuir-típusú filmmérlegek
KOORDINÁCIÓS KÉMIA.
A szerves kémia alapjai
Szerves kémia Fontosabb vegyülettípusok
Elválasztástechnikai Kutató és Oktató Laboratórium
Molekula-tulajdonságok
Szerves kémia Szacharidok.
Segédanyag a Fizikai Kémia III. tárgyhoz dr. Berkesi Ottó
Tartalom Az atom fogalma, felépítése Az atom elektronszerkezete
Kémiai BSc Szerves kémiai alapok
Sav-bázis egyensúlyok
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Kémiai kötések Molekulák
Mi teszi lehetővé a szénhidrogének nagyszámúságát?Mi teszi lehetővé a szénhidrogének nagyszámúságát? Mi a különbség az aciklusos és a ciklusos szénhidrogének.
A tankönyvben a oldalon. Szervetlen kémia Szervetlen kémia szervetlen vegyületek szervetlen vegyületek Magasabb hőmérsékleten bomlanak szét (pl.
Szerző: Holló Berta, doktorandusz Témavezetők: Dr. Leovac Vukadin, a VTMA levelező tagja, Dr. Mészáros Szécsényi Katalin, egyetemi tanár Intézmény: Újvidéki.
A sejt kémiája MOLEKULA C, H, N, O – tartalmú vegyületek (96,5 %).
Új irányzatok a biológiában Fehérjék szerkezete, felosztása
Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének
Halogén-tartalmú szerves vegyületek
Izoméria előadó: Dr. Bak Judit
Kéntartalmú szerves vegyületek, Nitrogéntartalmú szerves vegyületek
Telítetlen szénhidrogének
Szerves vegyületek csoportosítása és kémiai tulajdonságai: Alkánok Alkánok konformációja Cikloalkánok ÁOK/ I évfolyam előadó:Dr. Bak Judit 1.
I. Konformáció II. Szerves vegyületek csoportosítása és kémiai tulajdonságai: Alkánok ÁOK/ I évfolyam előadó:Dr. Bak Judit 1.
ENZIMEK Def: katalizátorok, a reakciók (biokémiai) sebességét növelik
Szerves kémia Alifás telítetlen szénhidrogének
FELÜLETI HÁRTYÁK (oldhatatlan monomolekulás filmek) Amfipatikus molekulákból létesül -Vízben való oldhatóság csekély -Terítés víz-levegő határfelületen.
Szerves vegyületek szerkezetfelderítése
TÖMEGSPEKTROSZKÓPIA Az ionizáció során a molekula gerjesztett állapotba kerül, és többlet energiája töredezési folyamatokat eredményez. Kötések felhasadásával.
11 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI A forgó molekula Schrödinger-egyenlete.
Wunderlich Lívius PhD. BME 2010
Több kettőskötést tartalmazó szénhidrogének
Szénhidrogének – alkének, alkinek
Szénhidrogének - alkánok
Szénhidrogének heteroatommal: Halogénezett szénhidrogének.
13. Előadás Alkoholok, éterek.
A szénvegyületek sav-bázis jellege.
1.Mi az oka az elektroneffektusok kialakulásának? Mikor alakul ki – I effektus? Mondjon egy példát! (4 pont) Az ok elektronegativitásbeli különbségek és.
Többatomos molekulák Csak az atomok aránya adott a molekulán belül
Molekulák jelölése és csoportosítása
Tk.: oldal + Tk.:19. oldal első két bekezdése
Kémiai kötések Kémiai kötések.
Oxigéntartalmú szénvegyületek csoportosítása
A VÍZ HIDROGÉN-OXID KÉMIAI JEL: H2O.
Szerves vegyületek jellemzése
Kémiai reakciók Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:
E, H, S, G  állapotfüggvények
Összefoglalás.
Aromás szénhidrogének
telített szénhidrogének
OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK OXOVEGYÜLETEK.  Egy oxigénatomos funkciós csoportot tartalmazó vegyületek hidroxivegyületek  alkoholok  fenolok éterek.
Biokémia Wunderlich Lívius PhD. BME 2016.
telítetlen szénhidrogének
A molekulák képződése. I.IV.V.VI.VII.VIII. H1He2 C4N5O6F7 Ne8 P5S6Cl7Ar8 Br7Kr8 I7Xe8 Rn8 A nemfémek atomjainak a fémekkel ellentétben „sok” vegyérték.
Kovalens kötés I. elemmolekulák. 1.Hány vegyérték elektronjuk van a nemesgázoknak? 2.Miért nemesgáz a nevük? 3.Sorold fel a nemfémes elemeket főcsoport.
Szénhidrátok. Jelentőségük A Földön a legnagyobb tömegben előforduló szerves vegyületek  lehetnek energiaforrások (cukrok),  tápanyagraktárak (keményítő),
Heteroatomos szénvegyületek halogéntartalmú szénvegyületek
Biomérnököknek, Vegyészmérnököknek
Kovalenskötés II. Vegyületet molekulák.
Alkének kémiai tulajdonságai
BME Műanyag- és Gumiipari Tanszék
Molekulák A molekulák olyan kémiai részecskék, amelyekben meghatározott számú atomot kovalens kötés tart össze. pl.: oxigén: O2; víz: H2O; ammónia: NH3;
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Oxigéntartalmú szerves vegyületek oxovegyületek
Szakmai kémia a 13. GL osztály részére 2016/2017.
Sztereokémia.
Alkossunk molekulákat!
A salétromsav A salétrom kristályosítása 1580 körül.
Előadás másolata:

Szénvegyületek térbeli ábrázolása, projektív képletek. 4. Előadás Szénvegyületek térbeli ábrázolása, projektív képletek. Szerves vegyületek elnevezése. Konstitució, konfiguráció, konformáció. Az izoméria fajtái. A sztereoizoméria. A kettős kötéshez kapcsolódó izoméria jelenségek.

8. Szerkezetábrázolás Szerkezeti képletek (vegyértékelmélet, 1870) H C H H C C C H H H C C H H H C H O C H C H C N H Összevont szerkezeti képletek (1916) H H CH3 H3C CH3 CH CH3 C C CH4 CH3 H H (CH3)3 CH H2C CH2 CH HC HCN CH2 O H2C O CH2 O C2H2 N HC Elektronképletek (oktettelmélet) C H C H N HC O Cl

Kötéshossz arányos rudak, atom: gömb, tetraéder Rudas gömbmodellek (Dreiding modell) Kötéshossz arányos rudak, atom: gömb, tetraéder

Stuart-Briegleb modellek Méret- és alakhű modellek (kötéshossz, kötésszög, hatórádiusz)

Sztereoképletek

11. Szerves vegyületek elnevezése 1787 Franciaország „Méthode de nomenclarute chimique” H (gyúlékony levegő) O (élethez szükséges levegő) 1830 Név – szerkezet (név + eredet + felfedező) 1889, 1892 International Commission of the Reform of Chemical Nomenclature 34 európai kémikus, Svájc, Genf 1930 International Union of Chemistry, Liège 1945 International Union of Pure and Applied Chemistry [IUPAC] 1949-től Felülvizsgálatok 1980 közepe „Chemical Abstracts” név DE: Triviális („generic”) név

1. 2,4,4-trimetil-52-meto-5-propil-nonán Néhány IUPAC szabály 1. 2,4,4-trimetil-52-meto-5-propil-nonán 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 1. Leghosszabb C-lánc 2. Közel eső elágazás 3. Csoport név: -il, oldallánc-csoport, név: -o Alkán – alkil; alkén – alkenil; alkin – alkinil 2. 4,5-dimetil-4-hexén-2-ol 4 Alkoh -ol Oxovegyületek: -on -al 1 7 1. Leghosszabb C-lánc + kettős kötés + funkciós csoport 2. Funkciós csoport > kettős kötés > elágazás

Szerves vegyületcsaládok elnevezése

Vegyülettípusok - utótagok

Vegyülettípusok - előtagok Sokszorozás

9. Konstitúció, konfiguráció, konformáció 43 9. Konstitúció, konfiguráció, konformáció 9.1. Konstitúció: Az atomok kapcsolódási sorrendje Példa: 2-metil-propán bután 9.2. Konfiguráció: Egyetlen, azonos atomhoz kapcsolódó ligandumok egymáshoz viszonyított térbeli elrendeződésének módja. Állandó, időben nem változó jellegzetesség. Jellemzése: - központi atom - ligandumok száma - kötések hossza - kötésszög Példa: C-atom konfigurációi C(sp3) , C(sp2) , C(sp) tetraéderes planáris lineáris 9.3. Konformáció: A molekula egy, lehetséges térszerkezete, téralkata, amelyet számszerűen megadható térbeli koordinátákkal fejezhetünk ki; ezek időben változhatnak. Jellemzése: - atomok száma („központi”, „ligandum”) - kötések hossza - kötésszögek - egymással kovalens kötésben nem lévő atomok távolsága ! Példa: bután ciklohexán

Azonos összegképletű, de eltérő szerkezetű molekulák 45 10. Izoméria (Azonos részek, görög) Azonos összegképletű, de eltérő szerkezetű molekulák 10.1. Szerkezeti vagy konstitúciós izoméria Az atomok kapcsolódási sorrendje 1. Lánc-izoméria Pl. C5H12 2. Helyzeti v. szubsztitúciós izoméria Pl. C3H8O 3. Tautoméria Pl. keto-enol vinil-alkohol acetaldehid 10.2. Sztereoizoméria Azonos konstitúciójú, de eltérő térbeli elrendeződésű molekulák 1. Geometriai 2. Optikai izoméria izoméria (cisz „mellett” transz „szemben” izoméria, E-Z izoméria) 3. Konformációs izoméria

46 10.1. SZERKEZETI IZOMÉRIA 1. Lánc izoméria 2. Helyzet izoméria 3. Tautoméria: Molekulán belül egy kettős kötés és egy H-atom elhelyezkedésének kétféle módja. Jellemzés: A tautomerek képesek egymásba átalakulni. Dezmotrópia: Tautomerek elválaszthatósága. Típusai: 3.1. Allén-allilén allén ~6kJ/mol allilén 3.2. Keto-enol (oxo-vegyületek, telítetlen alkohol) keto ~65kJ/mol enol 3.3 Nitrozo-oxim nitrozo oxim 3.4. Ciánamid-karbodiimid

47 10.2. SZTEREOIZOMÉRIA 10.2.1. Geometriai izoméria 10.2.2. Optikai izoméria Ciklizáltság v. kettős kötés Aszimmetrikus v. részleges kettős kötés. Disszimmetrikus (csak szimmetriatengely van) Pl. 1,2-dimetil-ciklopropán Királis vegyületek Csak az optikai aktivitás „irányában” különböznek az enantiomerek. transz cisz Minden más fizikai, kémiai tulajdonság azonos. Azonos energiatartalom. transz cisz pl. 2-butén 10.2.3. Konformációs izoméria * *

48 10.2.1. GEOMETRIAI IZOMÉRIA Jellemzése: 1. A cisz-transz izomerek közvetlenül össze nem kapcsolt atomjaik egymástól való távolságában különböznek. 2. Energiatartalmuk, fizikai és kémiai tulajdonságaik egymástól különböznek. Leírása, nomenklatúra: 1. Cisz-transz rendszer Ha van H (=a), akkor ennek helyzete szerint, ha nincs, „jobb” vs. „rosszabb” ligandum helyzete szerint. 2. E-Z rendszer olajsav (Z) (E) A szubsztituensek atomszáma szerint: Magasabb rendszámú atom van azonos oldalon Z (zusammen) Magasabb rendszámú atom van ellenkező oldalon E (entgegen)

2. Cikloolefinek C3-C7 csak cisz, C8-tól cisz/transz 49 Típusai 1. Olefinek 2. Cikloolefinek C3-C7 csak cisz, C8-tól cisz/transz 3. Kumulált triének cisz transz 2,3,4-hexatrién 4. Konjugált diének 3 izomer 4 izomer 2 3 4 5 1 sp2 sp3 transz-transz cisz-cisz transz-cisz cisz-transz

• anellációs C-atom 50 5. Oximok op. 35ºC op. 130ºC benzal oxim (szin) (anti) 6. Cikloparaffinek [szteroidok] • anellációs C-atom C-C kötések ekvatoriális – ekvatoriális op. -31ºC dekalin transz op. -43ºC kevésbé stabil C-C kötések axiális – ekvatoriális cisz flexibilisebb 7. Karbonsav amidok [peptidek] cisz (E) transz (Z) SZERKEZETI FELTÉTELEK 1. A C-atomhoz különböző szubsztituensek kapcsolódnak. 2. Kettős kötés, vagy konjugált kötés, vagy rögzített struktúra léte (pl. olefin, amid, cikloparaffin)

59 MOLEKULÁK KIRALITÁSCENTRUM NÉLKÜL ALLÉN-IZOMÉRIA /DISSZIMETRIKUS/ CH2=C=CH2 CH2=C=C=CH2 (kumulált diének) (kumulált triének) C(sp2) b a b a b a b a ‘cisz’ C(sp) a b a b b a b a ‘transz’ optikai izomerek királis molekulák geometriai izomerek akirális molekulák BIFENIL-IZOMÉRIA /DISSZIMETRIKUS/ bifenil HEXAHELICÉN-IZOMÉRIA ld. 9.2.2. Optikai izoméria optikai izomerek királis molekulák