Szénhidrogének - alkánok

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
AMINOK.
Advertisements

A földgáz és a kőolaj.

„Esélyteremtés és értékalakulás” Konferencia Megyeháza Kaposvár, 2009
A LÉGKÖRI NYOMANYAGOK FORRÁSAI ÉS NYELŐI
Erőállóképesség mérése Találjanak teszteket az irodalomban
A hidrogén (hydrogenium, hydrogen, vodonik, водород)
Humánkineziológia szak
Redoxireakciók alatt olyan reakciókat értünk, melynek során az egyik reaktáns elektront ad át a másiknak, így az egyik reakciópartner töltése pozitívabbá,
Török Ádám Környezettudatos Közlekedés Roadshow,
Butadién&izoprén C4H6 C5H8.
Szervetlen kémia Hidrogén
6) 7) 8) 9) 10) Mennyi az x, y és z értéke? 11) 12) 13) 14) 15)
Szerves kémia Fontosabb vegyülettípusok
Utófeszített vasbeton lemez statikai számítása Részletes számítás
Borán es foszfin molekulák kölcsönhatása oldatfázisban
A tételek eljuttatása az iskolákba
Elektronikai Áramkörök Tervezése és Megvalósítása
Kémiai BSc Szerves kémiai alapok
Védőgázas hegesztések
A HIDROGÉN.
Az anyagok közötti kötések
ARÉNEK. gr. aroma = fűszer, illat gyűrűs szénhidrogének, jellegzetes szaguk van, stabil vegyületek, a sűrűségük kisebb a víz sűrűségénél, a kőolajból.
Mi teszi lehetővé a szénhidrogének nagyszámúságát?Mi teszi lehetővé a szénhidrogének nagyszámúságát? Mi a különbség az aciklusos és a ciklusos szénhidrogének.
Szerkezeti elemek teherbírásvizsgálata összetett terhelés esetén:
Darupályák tervezésének alapjai
BIOKÉMIAI ALAPOK.
Sárgarépa piaca hasonlóságelemzéssel Gazdaság- és Társadalomtudományi kar Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök I. évfolyam Fekete AlexanderKozma Richárd.
Ma sok mindenre fény derül! (Optika)
Szerves vegyületek csoportosítása és kémiai tulajdonságai: Alkánok Alkánok konformációja Cikloalkánok ÁOK/ I évfolyam előadó:Dr. Bak Judit 1.
I. Konformáció II. Szerves vegyületek csoportosítása és kémiai tulajdonságai: Alkánok ÁOK/ I évfolyam előadó:Dr. Bak Judit 1.
A kőolaj és a földgáz.
Szerves kémia Alifás telítetlen szénhidrogének
Kémiai reakciók katalízis
Szervetlen kémia Hidrogén
szakmérnök hallgatók számára
EGYÉB HATÁSOK AZ ENZIMAKTIVITÁSRA BIM SB 2001 Ionerősség pH Hőmérséklet Nyírás Nyomás (hidrosztatikai) Felületi feszültség Kémiai szerek (alkohol, urea,
1 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI A forgó molekula Schrödinger-egyenlete.
A víz.
Biogáz Tervezet Herkulesfalva március 01..
A fémrács.
A acetilén C mindkettő B butadién D egyik sem
Szénhidrogének – alkének, alkinek
Szénvegyületek térbeli ábrázolása, projektív képletek.
Szénhidrogének heteroatommal: Halogénezett szénhidrogének.
13. Előadás Alkoholok, éterek.
1.Mi az oka az elektroneffektusok kialakulásának? Mikor alakul ki – I effektus? Mondjon egy példát! (4 pont) Az ok elektronegativitásbeli különbségek és.
Szénhidrogének - arének
Többatomos molekulák Csak az atomok aránya adott a molekulán belül
Földgáz és Kőolaj Szücs Tamás 10.c.
A klinikai transzfúziós tevékenység Ápolás szakmai ellenőrzése
Szénhidrogén technológia és katalízis
Szerves vegyületek jellemzése
QualcoDuna interkalibráció Talaj- és levegövizsgálati körmérések évi értékelése (2007.) Dr. Biliczkiné Gaál Piroska VITUKI Kht. Minőségbiztosítási és Ellenőrzési.
1. Melyik jármű haladhat tovább elsőként az ábrán látható forgalmi helyzetben? a) A "V" jelű villamos. b) Az "M" jelű munkagép. c) Az "R" jelű rendőrségi.
A K V A R I S Z T I K A Főbb témakörök - a víz - a hal
+ - Alkoholok Név Olvadáspont (oC) Forráspont (oC) Sűrűség (g/cm3)
Kőolaj és földgáz Oroszi eszter 10.b.
Kémiai reakciók Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
Petrolkémia Gresits Iván Petrolkémia kőolaj komponensek feldolgozásával foglalkozó iparág. Nyersanyagai: különböző földgázok, finomítói.
ANYAGI HALMAZOK Sok kémiai részecskét tartalmaznak (nagy számú atomból, ionból, molekulából állnak)
Aromás szénhidrogének
telített szénhidrogének
A szénhidrogének fizikai tulajdonságai. Alkánok (paraffinok) NévKépletOlvadáspont ( o C) Forráspont ( o C) Sűrűség (g/cm 3 ) MetánCH ,5-161,5- EtánC2H6C2H6.
Cukrok oxigén BIOKÉMIA VÍZ zsírok Fehérjék szteroidok DNS.
Alkének kémiai tulajdonságai
Gresits Iván Petrolkémia Gresits Iván
Szakmai kémia a 13. GL osztály részére 2016/2017.
Sztereokémia.
Előadás másolata:

Szénhidrogének - alkánok 9. Előadás Szénhidrogének - alkánok

19.1.Alkánok (paraffinok), cikloalkánok 19. Szénhidrogének 19.1.Alkánok (paraffinok), cikloalkánok Homológ sor: eltérés egyeteln metilén (CH2) csoportban Metán CH3 1 Etán C2H6 1 propán C3H8 1 ciklopropán C3H6 Bután C4H10 2 ciklobután C4H8 Pentán C5H12 ciklopentán C5H10 Heptán C7H16 9 ciklohexán C6H12 ... ...... Dekán C10H22 75 .... Strukturális + optikai izoméria Strukturális izoméria CH3 – (CH2)5–CH3 CH3 – CH2 – CH2 – CH3 CH3 – CH2 – CH* - (CH2)2 – CH3 CH3 CH3 – CH – CH3 CH3 CH3 – (CH2)2 – CH2 – CH* – CH3 CH3 Előfordulás : metán, Jupiter, Saturnusz, Uranusz, Neptun (redukáló atmoszféra) Föld (oxidáló atmoszféra) Anaerob baktériumok (Archeobacterium, metanogén) C6H10O5 + HOH 3 CH4 + 3 CO2 - Tehén 20 liter/nap

Előfordulás C1 C2 C3 C4 C5 C6 C7 C8 C9 C10 C11 C12 C16 C18 C22 C26 C27 70-90% ~10% C1 C2 FÖLDGÁZ C3 PB gáz C4 C5 Petrol-éter C6 KÖNNYŰ BENZIN összes izomer n:i=2:1 Izooktán,oktánszám C7 MOTORBENZIN C8 C9 C10 C11 C12 Diesel C16 cetánszám, cetán feromon C18 KENŐOLAJ C22 C26 C27 méhviasz almahéj C29 káposztalevél C30 Vazelin C31 VIASZOK C34 C35 C38 C37 Polietilén

Az alkánok szerkezete C(sp3) - C(sp3) C(sp3) - H(s) r (C – C)=1.54 Å KÖTÉS MÓD C(sp3) - C(sp3) C(sp3) - H(s) r (C – C)=1.54 Å KÖTÉSHOSSZ r (C – H)=1.09Å HCH 109o (CH 4) KÖTÉSSZÖG CCC 109o 112 o SZÖGFESZÜLTSÉG: 10o TORZULÁS ~7.1 kJ/mol KÖTÉSI ENERGIA 360 kJ/mol KONFIGURÁCIÓ TETRAÉDERES KONFORMÁCIÓ ZEG-ZUGOS lásd: bután konformációanalízise

A bután konformációi KJ/mol sp sk ak ap ak sk sp s szin p periplanáris a anti k klinális G G

Cikloparaffinok előfordulása piretrin inszekticid truxinsav PGF2a D-glükóz muszkon pézsmapatkány laktobacillinsav SZTEROIDOK szterkullinsav Sterculia foelida – fa magvában

A cikloalkánok szerkezete KÖTÉSMÓD: C(sp3) – C(sp3) C(sp3) – H(s) KÖTÉSRENDSZER: SZÖGFESZÜLTSÉG TORZIÓS KÖTÉSI S [kJ/mol] 109,5o-60o =49,5o nincs 115,1 109,1 109,5o-90o =19,5o 109,5o-108o =1,5o 25,8

Szögfeszültség nincs nincs nincs Torziós feszültség van nincs nincs Csavart kád Boríték 109,5o-120o =-10,5o 0,5 Baeyer-modell SACHE – MOHR - MODELL KÁD CSAVART KÁD SZÉK Szögfeszültség nincs nincs nincs Torziós feszültség van nincs nincs Non-bonded feszültség van nincs nincs

Szobahőmérsékleten dinamikus egyensúly Ekvatoriális (egyenlítői) helyzet Jele: e A gyűrű síkjában Axiális helyzet Jele: a A gyűrű síkjára merőleges Példa:

Ciklohexán 67 Szögfeszültség V()=0 Szögfeszültség V()=0 axiális SZÉK Szögfeszültség V()=0 KÁD = Szögfeszültség V()=0 axiális ekvatoriális Torziós feszültség szin-klinális (gauche) szin-klinális (gauche) szin-periplanáris (eclipsed) hat négy kettő 2,4Å 1,83Å „kölcsönhatási feszültség” (nonbonded interaction) (taszítás!) csavart kád „átrezgés” + 45 kJ/mol - 25 kJ/mol - 45 kJ/mol + 25 kJ/mol „csavart kád” 106/sec > 99% szék

Fizikai tulajdonságok Halmazállapot [jellemzői: olvadáspont, forráspont] Kölcsönhatás fénnyel szín forgatás [a] törésmutató n de: nem kötésfelbontás Szag Oldékonyság [oldószer, hőmérséklet, nyomás] Sűrűség [hőmérséklet] HALMAZÁLLAPOT - Kohéziós erők C1-4 gáz C5-16 folyadék van der Waals kötőerők C17 szilárd kristályrács: semleges molekulák OLDÉKONYSÁG Hasonló hasonlót old Pl: Apoláros oldószerben (benzol, éter) v. kevéssé poláros

Cikloparaffinok és paraffinok fizikai adatainak különbsége

Alkánok és cikloalkánok reakciói Oxidáció – redukció Halogénezés Nitrálás Szobahőmérsékleten nincs kötéshasadás A kémiai reakció körülményei: Hőmérséklet (D) Nyomás Reakcióidő (t) Katalizátor (kat) Koncentráció - abszolút - relativ (mol arány) Fény (hn) Oxidáció CnH2n+2 + (3n+1) / 2 O2 n CO2 + (n+1) H2O +”égéshő” Példa D

Oxidácó szám Tegyük fel, hogy az O oxidációs száma –2 és a H oxidációs száma +1 Ekkor a C oxidációs száma: Metán CH4 -4 Metanol CH3OH -2 Formaldehid CH2O 0 Hangyasav HCOOH +2 Széndioxid CO2 +4 Redukált forma: CH4 Oxidált forma: CO2 Alkalmazás: a. > > (ox) b. ENx > ENc Oxidációs szám növelő CH4 + Cl2 CH3Cl + HCl ENx < ENc Oxidációs szám csökkentő CH3Cl + 2Li CH3Li + LiCl

2. Redukció – hidrogénezés 3. Halogénezés a Termékarány > 500oC 50-25-16,7-8,3% „statisztikus” 300oC 30-15-33-22% ˇirányított Disszociációs energia: DH > DH > DH > DH, (metil) (primer) (szek) (terc) DH* > DH* > DH* > DH*

b. 3. Nitrálás B r 2 o C H A R C l h n C l H C l S 2 v . D R