Készitette:Kovács Krisztina XI.B.osztály Triglav Nemzeti Park Készitette:Kovács Krisztina XI.B.osztály

Európa első nemzeti parkjai 1909-ben kezdték meg működésüket Európa első nemzeti parkjai 1909-ben kezdték meg működésüket. Abban az esztendőben kilenc nyitotta meg kapuit egy időben Svédországban, majd sorra követték a példát más európai országok. Ma már a világ 41 országában 250 nemzeti park működik, ennek tetemes része Európában található. A Triglav Nemzeti Park, a Laurissilva és a Tátra Nemzeti Park csak néhány kontinensünk felbecsülhetetlen értékű természeti kincseink közül.

Az 1921 óta védetté nyilvánított Triglav Nemzeti Park a legmagasabb csúcsáról, a 2864 méter magas Triglavról kapta nevét, amely egyben a Szlovénia nemzeti szimbóluma. A dolomit- és mészkőhegység 200 millió évvel ezelőtt a földtörténet triász szakaszában keletkezett. Az előkerült ammonitesz-leletek (megkövesedett mészvázúak, csigák) is bizonyítják, de a hegység mai formájának kialakulásában a jégkorszak is jelentős szerepet kapott. Területe:83.807 ha

A Triglav tetején először 1778-ban állt ember, méghozzá egy osztrák hegymászó három helybéli társaságában. A Nemzeti Park területén még számos 2000 méter feletti csúcs található, mint például a Jalovec (2645 m), a Mangart (2679 m), a Prisank (2547 m), a Razor (2601 m), a Skrlatica (2738 m), a Spik (2472 m), a Kanjavec (2568 m), a Lepo Spicje (239 8m) és a Krna (2244 m). A Triglav Nemzeti Park területén 165 menedékház található, továbbá kiválóak a túra- és sétautak, valamint tanösvények. Nemcsak a külföldi turisták miatt gondozzák őket, hanem azért is, mert Szlovéniában a hegymászás az egyik legnépszerűbb sport .

Planika menedékház Kunyhó

Triglav hegy csúcsa

Érdekességek: Szent Katalin templom

Kobarid múzeum

Őrtorony a Triglav hegy csúcsán

Bled kastély

Predjama Vár

LÁTNIVALÓK

Bohinji-tó

Bledi sziget és a bledi vár

Fekete-tó

Számos barlangjárat található itt. Postojna barlang

Bled tó

BOKA vizesés

Slapovi vizesés

SAVICA vizesés SAVA folyó

Pericnik vizesés

Martuljek vizesés

Kozjak vizesés

Soca forrás

Soca szurdok

Mlinarica szurdok

Jasna tó

Több kanyon is látható itt.

Luknja hágó

Növényvilága

Szlovénia több mint 2900 fajta növénynek ad otthont, melyek közül kb Szlovénia több mint 2900 fajta növénynek ad otthont, melyek közül kb. 70 faj csak itt, fõleg az Alpokban található meg. Közülük legjelentõsebb a rózsaszín triglavi rózsa, a kék Frölich tárnics, a sárga héjaszakáll, a júliai pipacs és a bíborszínû Zois-harangvirág. Az Adriai-tengerpart legjellemzõbb növénye a ciprus. Néhány védett területen találkozhatunk különféle pálmákkal, és más keleti és egzotikus növénnyel. Ilyenek: mimóza, agavé, fügekaktusz, stb. A hegyvidéki területeken legsûrûbben a fenyõfajtákkal találkozhatunk, de megtalálhatóak más alpesi növények is. Az alacsonyabban fekvõ területek növényzete szinte teljesen megegyezik a hasonló magyarországi területek növényzetével. A mezõgazdasági haszonnövények is a magyar viszonyoknak megfelelõek. Ezen kívül a melegebb területeken a füge és az olajfa is megtalálható.

Triglavi rózsa

Havasszépe

Turbánliliom

Pompás tárnics

Gentiana

Alpesi hanga

Alpesi napvirág

Lanpionliliom

Júliai pipacs

Mimóza

Leánykökörcsin

Illatos hunyor

Téltemető

ÁLLATVILÁG

A Triglav Nemzeti Park kétharmadát sűrű erdő borítja A Triglav Nemzeti Park kétharmadát sűrű erdő borítja. A vegetáció olyan buja, hogy az I. és II. világháború intenzív fakitermése sem tudott jelentős károkat okozni Sajátos mikroklímájának köszönhetően a park területén mind a mediterrán, mind az alpesi tájakra jellemző növényfajok megtalálhatók. Jellemző állatfajai például a szirti sas, az alpesi szalamandra, és a hófajd. A modern vadgazdálkodás eredménye képen mára már sikerült visszatelepíteni a mormotát, a kőszáli kecskét, és a muflont.

Az állatvilág szintén nagy hasonlóságot mutat a hazaival, bár Szlovéniában sokkal több gyíkfaj él, mint hazánkban. Veszélyes kígyófajták (pl.: homoki vipera, stb.) csak nagyon ritkán fordulnak elõ. Az ország területén 344 féle madárfajt számoltak össze. A Postojnai-barlangban található Proteus anguinus - egy barlangi vakgõte-faj - és az Isonzó pisztráng csak Szlovéniában él. Jellegzetes az alpesi tájak állatvilága. A magashegységek környékén mindenhol találkozhatunk zergékkel, kõszáli kecskékkel, õzekkel, hiúzokkal, havasi nyulakkal és mormotákkal, valamint olyan nagyobb vadakkal is, mint a szarvas, a vaddisznó és - elvétve - a medve. A vidék jellemzõ madara a kõszáli sas. Az alacsonyabb vidékek jellegzetes élõlényei a mocsári teknõs, a barlangi sün, a rengeteg pelefajta, és a ganajtúróbogár.

Fenyvescinege

Csonttolú madár

Cukorvitorlázórepülő

Estuarin krokodil

Fenyőpinty

Fenyőszajkó

Fütyülő sárkány

Halászölyv

Hegyi billegető

Homoki vipera

Jégmadár

Karvaly

Tökés réce

Soca pisztráng

Szirti sas

Alpesi szalamandra

Hófajd

Mormota

Kőszáli kecske

Muflon

Vakgőte

ŐZ

Hiúz

Havasi nyúl

Zerge

Szarvas

Medve

Vaddisznó

Cápa

Tengeri vidra

A lampionliliom( sandersonia aurantiaca) Dél-Afrikából származik, de jól viseli a nyugat-európai telek téli hőmérsékletét is. Ám itt több gondoskodást igényel. Félig kúszónövény, 60-80 cm magasra nő meg. Hosszú, vékony szárukon függnek a virágok, amelyek a kínai lampionra hasonlítanak.

Turbánliliom A turbánliliom (Lilium martagon L.) a liliomfélék családjába tartozó, néha 1 m magasra is megnövő, impozáns növény.

Elterjedése, élőhelye : Majdnem egész Európában és Észak- Ázsiában előfordul. Kedvenc élőhelyei a bükkös-gyertyános elegyes erdők, a karsztbokorerdők, a cserjések, ligetek. Jellemzői: A levelek hosszúkás lándzsásak, ép szélűek; csúcsuk és válluk is fokozatosan keskenyedik. A felsők szórtak, az alsók inkább örvösen állnak. A párta rózsa- vagy bíborszínű (néha fehér) alapon sötéten pettyezett, a lepellevelek visszahajlók. A portokok vörösek. A virágzat 5–10 virágú, laza, lecsüngő fürt. Júniusban és júliusban virágzik. Toktermése hártyás élű tok. Felhasználás: -sárga hagymáját Szibériában eszik

JÉGMADÁR A jégmadár (Alcedo atthis) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a jégmadárfélék(Alcedinidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása: Megjelenése : Európa, Ázsia és Afrika lakója. Kisebb folyók és patakok partján halászik. Megjelenése : Testhossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 24-26 centiméter, testtömege 34-46 gramm. Zömök testalkatú madár, rövid farokkal és egyenes, hegyes csőrrel. Fejbúbja, tarkója, háta és farka csillogó kék. A szemétől a fülnyílásáig rozsdaszínű folt húzódik, ettől lefelé a nyakán egy kis fehér folt látható. A torkán ugyancsak fehér folt van. A hasa rozsdaszínű. Lába vörös, rövid, ujjai tövükön összenőve.

Életmódja Igazi halivadék-pusztító. A kis halakat leginkább az ágakról lesi. A vízparton, ahol a bokrok, fák a víz fölé hajlanak, egy-egy kiálló száraz ág legvégére telepedik, és türelmesen és mozdulatlanul lesi a vizet és a benne folyó életet. Amint a pisztráng vagy más ivadék a víz felületét megközelíti, a jégmadár lecsap, csőrének késéles káváival megragadja a prédát, aztán lerázza a vizet, újból egy ágra ül és elfogyasztja zsákmányát. Rendkívül gyorsan emészt, a szálkát, pikkelyt, úszót pedig kiöklendezi. Tarka színe a védekezést és megtévesztést egyaránt szolgálja. A hasa olyan színű, mint valami száraz levél, a hal tehát nem gyanakszik. A háta viszont olyan, mint a csillogó kék víztükör, ezért felülről nem veszi észre a ragadozó madár. Ahol a patak vagy a holtág mentén nincs a víz fölé hajló ág, ott egy-egy közeli fán vagy földbuckán telepszik meg és néha-néha a víz fölé szállva, a víztükör fölött lebeg. Vándorló madár, nem feltétlenül ugyanott fészkel minden évben, de gyakran évek múlva ismét megjelenik korábbi költőhelyén.

Szaporodás Folyók és patakok mentén fészkel: a függőleges partszakaszba kb. méternyi hosszú, vízszintes csövet, ennek végén tágas katlant váj. Fészket nem épít, hanem a kiöklendezett halszálkákra rakja 6-7 gömbölyű fehér tojását, melyen 21-27 napig kotlik.

’’Cserey-Goga’’ Iskolacsoport KRASZNA 2009.02.04