Csalhó Nemzeti Park Neamt megye

Csalhó-Legendák földje A Csalhó az egyik legismertebb hegység Romaniaban. A Keleti-Karpatokban helyezkedik el, Neamt megyeben. A két legfontosabb hegycsúcsa a Toaca (1907 m) és az Ocolasul Mare (1904 m). Keleten a Beszterce folyó és a Bekasi - viztarolo határolja, délen a Békás-patak. A hegységben van a Csalhó Nemzeti Park, ahol több olyan növényritkaság is él, amely Romániában máshol ritkán található meg.

Románia talán egyetlen olyan hegysége, ahol szinte minden nagyobb kőhöz mesés történet tartozik. Számos költőt, írót, utazót ihletett meg ez a táj. A néphit úgy tartja, hogy a hegyen lakik a dákok nagy istene, Zamolxe.

Izvorul Muntelui (Békási-tó)

Békási viztározó

Csalhó a Békási-szoros felől

Erdekessegek A Csalhó és a Kelemen havasok tájai igen gazdagok a természet által kifaragott alakzatokban, melyeket a népnyelv nagy fantáziával nevezett el, soknak a mitológiából vett hősök neveit, mások a különböző irodalmi alakok nevét viselik. Formai gazdagságát annak köszönheti, hogy a hegység főleg mészkőből épül fel.

a Keleti Kárpátok császárának is szokták nevezni, az első olyan hegy, amely már 1716-ban bevonult a román irodalomba és már 1840-ben megjelent róla egy útikalauz. Moldovaiak szent hegye az 1907m magas sziklás Ceahlau (Csalhó).

A Nemzeti Park részei 1. Tudományos rezerváció:"Ocolasul Mare" 2. Botanikai természeti rezervátum: "Polita cu Crini" 3.Természeti táj: "Cascada Duruitoarea" si "Avenul Mare"

A legfontosabb természeti értekek és látnivalók Az istenek széke

Kőkapu, (Poarta de Piatrâ )

Toaca

Ocolaşul Mare

Panaghia

Duruitoarea vizeses

Ocolaşul Mic

A Darabont kucsmája Traian sasa Cobalt sziklaja

Clăile lui Miron

12 apostol

Dochia

Jellemzői Gazdag növényvilág Ökoszisztémák sebezhetősége Szép magashegyi tájak Területe 7742 ha Rendkívül nagy eszmei értéke van

Masivul Ceahlău - Răsărit de soare.

Flórája 1100 felsőbbrendű növényfaj Itt talalható Románia legnagyobb kárpáti vörösfenyő-állománya, Európában ez az egyetlen őshonos lombhullató fenyőfaj, egyedei elérik a 33m magasságot és a 90 cm átmérőt

közönséges jegenyfenyő

Kárpáti sisakvirág

tavaszi hérics

Havasi hagyma

Tőzegrozmaring

Havasi ikravirág

Pirosló hunyor

erdélyi boglárka

Erdélyi májvirág

Kárpáti harangvirág

Sugárkankalin

havasi búzavirág

Fekete havasikosbor

Kapcsos korpafű

Faunája 1286 faj Tobbnyire gerinctelenek jellemzőek (1100), amelyből 1000 rovar Fontos genetikai központ, mivel élő kövületek is megtalálhatók 90 madárfajt tartanak nyilván

Barna varangy Vedett!!! A nőstény 3 000-12 000 petét rak, de csak 2-3 petéből válik ivarérett varangy. Egy átlátszó, védő „harmadik szemhéj”, a pislogóhártya segítségével a béka a víz alatt is lát. A háton és a mellen található mirigyekben két különböző mérgező váladék termelődik, amelyek elriasztják egyes ellenségeit. A száj elülső részében található ízület révén a béka akár 10 centiméter hosszúra is megnövő, ragadós, rózsaszínű nyelvét képes lasszószerűen előre- és visszalendíteni.

Erdei béka

Héja

Kuvik

Lappantyú

Molnárfecske

Csuszka

fekete harkály

Hiúz